Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Rengeteg termés, mag ilyenkor gyűjthető, ezeket előszeretettel használják fel különféle őszi dekorációk elkészítéséhez. Nincs is ennél jobb, hiszen így bárki haza vihet egy maréknyi erdőt. Azonban ezek a tevékenységek törvényileg szigorúan szabályozva vannak. No, nem azért, hogy a törvényalkotók bosszúságot okozzanak a természetkedvelőknek. Pusztán csak szükség van arra, hogy jól behatárolt kereteknek köszönhetően óvják az erdei ökoszisztémát.
Vannak olyan fokozottan védett, védett, közösségi jelentőségű, valamint olyan fajok, amely valamelyik nemzetközi egyezmény hatálya alá tartoznak. Ahhoz, hogy a védett státuszú fajokat gyűjteni lehessen többféle engedélyre is szükség van. Ilyenek a természetvédelmi hatóság, a terület tulajdonosi, használói és kezelői engedélye. Függetlenül attól, hogy a védett faj védett vagy nem védett területen található-e. A fajok pontos ismerete segít elkerülni az esetleges bírsággal járó szabálysértések elkerülését, illetve jó alapot adhat a védett területek „bejáratánál” kihelyezett táblák megfigyelése is.
Magyarország Alaptörvénye minden polgár, különösen pedig az állam kötelességeként határozza meg az erdők védelmét és fenntartását. Az erdei ökoszisztémák haszna ugyanis mindenkié, éppen ezért a felelősségünk is közös ezek megőrzésében. A magyar erdők haszna a magyar embereké. Az erdő az ország zöldvagyonaként állami és nemzeti érték, amelynek felelős, fenntartható módszerekkel folytatott kezelése a magyar társadalom és minden egyes magyar ember érdekében végzett, azaz közérdekű feladat. Az állami erdészeti cégcsoport szakmai munkáját e közérdekűség teljesítésének felelőssége határozza meg.
Az erdő hármas (közjóléti, védelmi, gazdasági) szerepe köztudott, ennek ellenére még mindig sokan nem tudják, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az erdőt járva. Az erdei haszonvétel fogalmát és főbb pontjait Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvény [1] VII. fejezete ("Erdei haszonvételek") határozza meg. 68. § * Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:
a) a fakitermelés;
b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c) vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;
e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;
g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h) a méhészeti tevékenység;
i) a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;
k) az erdei legeltetés;
l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;
m) az erdei forrásvíz hasznosítása.
Rendkívül fontos, hogy az erdei haszonvételek gyakorlása semmiképpen nem károsíthatja, vagy veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket e törvényben meghatározott feltételekkel gyakorolhatja.
(3) Az erdei haszonvételnek minősülő vadászati jog gyakorlására, hasznosítására a külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (4) * Az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az erdőgazdálkodó jogosult meghatározni. (5) * Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.
(6) Az erdei életközösség védett fajai fennmaradásának és fejlődésének biztosítása érdekében az erdészeti hatóság - hivatalból vagy a természetvédelmi hatóság megkeresése alapján - korlátozza vagy megtiltja erdőben a cserjék kitermelését, az elhalt, fekvő fa és gally, valamint élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtését. (7) * Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.
A 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról kimondja, hogy gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése, illetve forrásvíz elhordása a) az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben az egyéni szükségletet meghaladó mennyiségben erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulásával, b) az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben a haszonvételi joggyakorló előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. (2) Ha jogszabály másképpen nem rendelkezik, egyéni szükségletnek minősül személyenként, naponta legfeljebb a) 2 kg gomba, b) 2 kg vadgyümölcs vagy c) 2 kg gyógynövény gyűjtése. (3) Egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, gyógynövény illetve forrásvíz kereskedelmi forgalomba nem hozható.