A kormány hivatalos oldalán hamarosan elérhetővé váló törvénytervezet értelmében egységessé válhatnak a munkavállalási engedélyek esetében alkalmazott szankciók. Vagyis az engedély iránti kérelmet minden olyan esetben el kell utasítani, ahol a munkáltatóra a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki - írta meg a 24.hu az NGM honlapján megjelent információk alapján. A tervezet alapján az engedély kiadása elutasítható lenne továbbá akkor is, ha a munkáltató alaptalan feltételekkel elzárkózik a magyar munkavállaló foglalkoztatásától, vagy rosszhiszemű magatartást tanúsít a közvetítési eljárások során. A visszaélések elkerülése érdekében, a magán munkaközvetítők számára ezentúl tilos lesz az Európai Unión kívülről érkező, harmadik országbeli állampolgárok közvetítése.

A hazai munkaerő-tartalék aktivizálásához és a vállalkozások munkaerőigényének minél erőteljesebb kielégítéséhez nélkülözhetetlenek a tényleges munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzések. A tervezet ennek megfelelően a képzés-kínálatot sokkal erőteljesebben a gazdaság és a munkaerőpiac igényeihez igazíthatja. Az ösztönző-rendszer könnyítheti a képzések megszervezését, bővíti az álláskeresők számára elérhető, az élethelyzetükhöz és a munkaerő-piaci kereslethez egyaránt igazodó képzés-kínálatot. Az új elemek bevezetésével egyszerűsödhet a megfelelő képzések kiválasztása, az eddigiekhez képest több támogatási lehetőség is bevezetésre kerül az álláskeresők és a közfoglalkoztatottak képzésben való részvételének ösztönzése érdekében.

Magyarországon továbbra is csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni - írta a minisztérium a közleményében.

A magyar mezőgazdaság már régóta egyre súlyosbodó munkaerőhiánnyal küzd, és az elmúlt években egyre több ágazatban jelentek meg a külföldi vendégmunkások idehaza. A gazdák számára tehát nagyon is lényeges, végül milyen szabályok fognak vonatkozni a külföldiek munkavállalására, hiszen vannak olyan területek, ahová már kötéllel se lehet magyarokat találni.

Tovább nőhetnek a munkáltatók terhei

Egy, az ügyben a HVG-nek nyilatkozó és neve elhallgatását kérő munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakember úgy látja: azzal, hogy a közvetítőknek a rendelet megtiltja a harmadik országból érkező munkavállalók toborzását, azokra a cégekre hárítja ezt a feladatot, amelyek ilyen munkaerőt akarnak dolgoztatni. Az ezzel járó megemelkedett adminisztratív és HR-költségek még inkább arra ösztönözhetik a cégeket, hogy amíg lehet, magyar munkavállalókkal oldják meg a foglalkoztatást.

A közlemény szövege alapján ugyanakkor a rendelet nem vonatkozik azokra a minősített munkaerő-kölcsönzőkre, amelyek szigorú szabályok szerint hozhatnak be körülbelül egy tucat nevesített országból munkavállalókat, mert ezek a vállalatok maguk alkalmazzák őket. A közvetítőkre viszont ilyen földrajzi megkötés nem vonatkozik, ráadásul az ezeken keresztül érkezőket az a cég veszi állományba, ahol dolgozni fognak.