Néhány nap és jön az Agrárium 2025 konferencia! Szerezze meg jegyét még most!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Nagy port kavart a hazai agrofood szektorban az a rendelet, amely szigorúbb feltételekhez köti a külföldi vendégmunkások alkalmazásának lehetőségeit. A magyar munkaerőt ugyanis jó ideje szinte már lasszóval sem tudja megfogni az ágazat, az állattenyésztési szektorban pedig különösen sok az olyan munkakör, amire nem jelentkezik senki.
Nem olcsóbb a vendégmunkás, de magyarok már nem jelentkeznek álláshirdetésre
Tíz évvel ezelőtt feladtunk egy egyszerű újsághirdetést, hogy állatgondozót keresünk – harminc ember jelentkezett rá. Nem mondom, hogy mindenki alkalmas volt az adott munka elvégzésére, de öten biztosan megfeleltek a pozícióra, szóval lehetett válogatni. Ehhez képest az elmúlt nagyjából tíz évnek a folyományaként azt látjuk, hogy ez a munkaerő eltűnt a piacról, más irányba orientálódott. Ha a mai nap feladunk egy álláshirdetést, akkor elképzelhető, hogy egy hónapig meg sem csörren a telefon
– mutatott rá az Alapvetés podcast műsorában Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője. Hozzátette: Hajdú-Bihar vármegyében városnyi munkaerőt szívnak el az újonnan épült ipartelepek is, ami csak még tovább nehezíti a hatékony munka megszervezését.
Holott sok esetben már egyáltalán nem a piszkos munkát kell elvégezni, hanem a legmodernebb megfigyelőrendszerek és a high-tech gyártósorok mellé keresik a munkavállalókat. A magyarok azonban mégsem jelentkeznek az álláshirdetésekre.
A világ legkorszerűbb baromfitelepeit működtetjük. Nagyon kevés munkaerővel dolgozunk, szinte alig van fizikai munka, a legnehezebb, amit meg kell emelni, az egy öt kilós vödör vagy egy kanna, amivel a vegyszert adagoljuk a rendszerbe. De az állattartást a nap 24 órájában nem lehet magára hagyni. Minden automata- és riasztórendszer segítsége mellett ott kell lenni egy embernek, aki ha gond van, akkor beavatkozik. (...) Az élelmiszeripari területen is tele vagyunk robotokkal, a világ legkorszerűbb csirkevágó-üzemeinek egyike a kisvárdai. De akkor is kell egy ember, aki megfog egy csirkecombot és ráteszi egy tálcára, vagy odébb teszi azt a tálcát másik húsz centivel
– mutatott rá a beszélgetésben Bárány László, a Master Good tulajdonos ügyvezetője. Hozzátette: ezek tipikusan betanított munkának számítanak, a szükséges munkavállaló azonban a magyar piacról pótolhatatlan.
Ezért döntöttek úgy öt évvel ezelőtt, hogy behozzák az első Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat, akiknek a juttatásokon túl minden héten egy különös bónusz is jár. A filippínó munkás kezek mellett pedig egyre inkább valósággá válik a sci-fibe illő humanoid robot alkalmazása is, amelynek tesztelése jelenleg is folyik a baktalórántházi baromiftelepen.
Ennek a humanoid robotnak egyetlen egy igénye van: hogyha merülőben van az elem, akkor odazurückol a falra az áramkapcsolóhoz és feltölti magát. Napi 24 órában dolgozni fog, és nem kér béremelést, nem fog követelőzni, szakszervezetet nem fog alapítani
– hangsúlyozta a beszélgetésben Bárány László. Hogy mikor jöhet el az a pont, amikor a robotizáció és az automatizáció széles körben is megoldhatja az agráriumban tapasztalható súlyos munkaerőhiányt, szintén kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
