Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az agrárszektor világszerte hosszú ideje küzd a munkaerőhiány problémájával, amely az elmúlt években még inkább súlyosbodott. Az öregedő munkaerő, a fiatalok csökkenő érdeklődése a mezőgazdasági munkák iránt, valamint globális szinten a migrációs politikák szigorodása mind hozzájárultak a munkaerőhiány elmélyüléséhez.
Ebben a helyzetben az automatizáció egyre nagyobb szerepet kap, mint lehetséges megoldás a termelékenység és hatékonyság fenntartására. Az automatizáció terén elért technológiai fejlődés új lehetőségeket nyitott meg az agrárszektor számára, de egyben új kihívásokat is hozott magával.
Több tényező sem kedvez az agráriumnak
Az egyik legfontosabb tényező a demográfiai változásokban rejlik. Az öregedő mezőgazdasági munkaerő, különösen Európában és Észak-Amerikában, komoly kihívást jelent.
Az OECD jelentése szerint az európai gazdálkodók átlagéletkora meghaladja az 50 évet, míg a fiatalok körében egyre csökken az agrárszektor iránti érdeklődés.
A munkaerőhiány másik fontos oka a fejlett országokban a migrációs politikák szigorodása. Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban például a mezőgazdasági munkaerő jelentős része migráns munkavállalókból állt, és jelentős számban vannak jelen bevándorlók az Európai Unió agráriumában is. A migrációs korlátozások következtében azonban ezek az országok egyre nehezebben tudják pótolni a kieső munkaerőt.
Az agrármunkások fele illegális bevándorló az USA-ban
A mezőgazdasági szektor munkaerőpiaci versenyhelyzete is egyre élesedik, vagyis az agráriumnak vonzóbb területekről kellene magához csábítania a dolgozókat. Ez nem könnyű feladat: más ágazatok, mint az építőipar vagy a szolgáltatói szektor, vonzóbb munkalehetőségeket kínálnak, amelyek magasabb bérekkel és nemritkán jobb munkakörülményekkel járnak.
A robot éjjel-nappal dolgozik
Ebben a helyzetben nem csoda, ha a mezőgazdaság szereplői, valamint az őket kiszolgáló gépgyártók egyaránt az élőmunka kiváltásában gondolkodnak, a fejlesztések egyik nagyon hangsúlyos iránya tehát az automatizáció napjainkban. Az ilyen megoldások egyik legfőbb előnye a termelékenység növelése. Az automatizált rendszerek, mint például a robotok és drónok, képesek a nap 24 órájában dolgozni, így jelentősen megnövelhetik a mezőgazdasági termelés hatékonyságát – ráadásul a záros határidőn belül elvégzendő feladatokat jobban lehet így tervezni.
Egyes becslések szerint az automatizáció akár 20-30 százalékkal is növelheti a termelékenységet bizonyos ágazatokban.
Olcsóbb és precízebb
Az automatizáció másik jelentős előnye a költségcsökkentés. A munkaerőköltségek csökkentése mellett az automatizált rendszerek – bár eleinte nagyobb tőkebefektetést igényelnek - hosszú távon alacsonyabb fenntartási költségekkel járnak, és kevésbé vannak kitéve a munkaerőpiaci ingadozásoknak.
Jön az ember nélküli mezőgazdaság
Az automatizált rendszerek ráadásul lehetővé teszik a precíziós gazdálkodás alkalmazását, amely a termelés minden szakaszában pontosabb adatgyűjtést és elemzést tesz lehetővé. Ezáltal a gazdák jobban optimalizálhatják a termelési folyamatokat, csökkenthetik a pazarlást és javíthatják a termés minőségét.
Az elején drága és ismeretlen
Az automatizáció egyik legnagyobb kihívását a magas kezdő költségek jelentik. Az automatizált rendszerek, mint például a robotok, drónok és szenzorok beszerzése jelentős beruházást igényel, amelyet nem minden gazdálkodó engedhet meg magának – különösen a kisebb, kevésbé tőkeerős szereplőknek jelent még mindig megoldhatatlan feladatot egy-egy ilyen fejlesztés.
Az automatizált rendszerek működtetéséhez ráadásul speciális technológiai ismeretek szükségesek. A mezőgazdasági munkavállalók körében azonban gyakran hiányoznak ezek az ismeretek, így a technológiai oktatás és képzés kiemelt fontosságúvá válik. Ez már csak azért is fontos, mert a drágán implementált rendszerek igazi haszna csak megfelelő használat, precíz beállítások és a funkciók optimális kihasználásánál jelentkezik csupán. A legjobb rendszer is csak drága kiegészítő, ha nem megfelelően használják.
Az automatizált rendszerek hatékony működéséhez megfelelő infrastruktúra szükséges, mint például a stabil internetkapcsolat és a fejlett adatkezelési rendszerek. Különösen a vidéki, távol eső területeken azonban gyakran hiányzik a szükséges infrastruktúra, ami akadályozza az automatizáció terjedését, ez pedig az agrártermelésben – természetéből adódóan – fokozottan fennáll.
A technológia vezet, mögötte a többi tényező
A nehézségek ellenére a trend világos: a munkaerőhiány és az automatizáció összefüggései alapján egyértelmű, hogy az agrárszektor jövője szorosan összefügg a technológiai fejlesztésekkel.
Az automatizáció nem csupán a jelenlegi munkaerőhiány megoldására szolgál, hanem hosszú távon a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát is növelheti.
Azonban ahhoz, hogy ez a folyamat sikeres legyen, szükség van a megfelelő támogatási politikákra, technológiai képzésre és infrastruktúra fejlesztésre is. Jelenleg úgy tűnik, hogy a piacon elérhető technológiák lényegesen előbbre tartanak, mint a szabályozás, az infrastruktúra állapota, és bőven lenne mit javítani a felhasználók ismeretanyagán is – akár agrár-szakképzésről, akár -felsőoktatásról van szó.
