Nem olcsóbb a vendégmunkás, de magyarok már nem jelentkeznek álláshirdetésre

Nem olcsóbb a vendégmunkás, de magyarok már nem jelentkeznek álláshirdetésre

Miközben a kormány felére csökkentette a vendégmunkás-engedélyek számát és szűkíti a potenciális küldő országok körét is, a munkaerőhiánnyal küzdő, de mégis fejleszteni tervező cégek egymás után látják be, hogy csak hazai munkaerővel már nem tudnak működni. A több ágazatot érintő helyzet a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is érezteti a hatását. Az elismert országok körébe nemrég felvett Fülöp-szigetek komoly küldő országnak számít, de számos egyéb helyről is érkezhetnének dolgozók a hazai agrofood-szektorba. Alkalmazásuk legfőbb oka nem az, hogy olcsóbbak lennének, hiszen ugyanazt a bérezést kínálják nekik is – egyszerűen ők azok, akik jelentkeznek a munkára.

Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025

A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.

Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre! 

Nagy port kavart a hazai cégek, köztük az agrárvállalkozások körében is a kormány december 23-án megjelent rendelete a vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról. A jogszabály érdemben szűkíti ugyanis a vendégmunkások érkezésének lehetőségeit, az eddigieknél is szigorúbb feltételeket írva elő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kevesebb ember kevesebb országból

A jogszabály szerint azon harmadik ország állampolgára foglalkoztatható Magyarországon, amellyel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött. Ezen feltételek hiányában olyan harmadik ország állampolgára is foglalkoztatható, amely ország rendelkezik Magyarországon egy olyan, az adott ország által államilag elismert szervezettel vagy irodával, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó magyar jogszabályokban, illetve az Európai Unió jogi aktusaiban foglaltak be nem tartása esetében állampolgára elhagyja Magyarország területét, és ebbe az országba visszatér.

Karácsony előtt a Magyar Közlönyben az is megjelent, hogy Magyarországon idén munkavégzési célból – összevont kérelmezési eljárás keretében – kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb száma 35 ezer fő lehet – ez hozzávetőleg fele a tavalyi állománynak. A rendelet hozzáteszi:

Sorra adják be a derekukat

A kiadott engedélyek számát csökkentő és a szóba jöhető országok körét is szűkítő lépés kisebb pánikot váltott ki a gazdasági szereplők körében, hiszen az általános munkaerőhiány, a mennyiségi és minőségi problémák miatt számos ágazatban, így például a gyáriparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban is elengedhetetlenné vált a külföldiek foglalkoztatása. Olyannyira, hogy az eddig ilyen vagy olyan okokból ellenálló cégek is sorra fordulnak a szakosodott toborzócégekhez.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Tranzit Csoport egészen 2023 júniusáig ellenállt annak, hogy külföldi munkavállalókkal is dolgozzon, addig csak magyar munkavállalókat alkalmaztak. Szabó Ákos, a cégcsoport vezérigazgatója az Agrárszektornak elmondta:

Jelenleg csaknem 1800-an vagyunk a cégnél, ebből 1711 ember ma is magyar munkavállaló, de ma már van egy 85 fős filippínó gárda is. Korábban mi is tényleg arra törekedtünk, hogy mi a régiónkban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében toborozzunk munkaerőt, de 2023-ban ezt fel kellett adnunk. Beláttuk, hogy a mi iparágunkban lehetetlen dolgozókat bevonzani, nem akarnak ebben az ágazatban dolgozni. A kopasztóban meleg van, a csomagoló-darabolóban hűteni kell a termet 6 fokra, ott hideg van. Lényegében egy hűtött-fűtött, ablaktalan dobozban kell dolgozni, ilyen tevékenységet nem akarnak végezni a környéken. Ráadásul azt látom, hogy sokaknak valós alternatíva a munkanélküliség, a közmunkaprogram és a különféle segélyek igénybevétele. Sokan már életvitelszerűen munkanélküliek.

Nem bér kérdése, magyarok nem jönnek már

Szabó Ákos szerint a munkások felvétele nem is bér kérdése, nem lehet eleget fizetni ahhoz, hogy a dolgozni nem akaró emberek meggondolják magukat. Az ágazatnak így nincs más választása, mint a külföldi munkaerő alkalmazása.

2025-ben indítjuk az egyik üzemünkben a második műszakot, és nincs más lehetőségünk, mint hogy részben külföldi munkavállalókkal töltsük fel. Hiába hirdetjük helyben az álláshelyeket, nincs rá jelentkező.

A Tranzit Csoport a külföldi dolgozók körében filippínókat egy munkaerő-közvetítő cégen keresztül alkalmaz. Azzal, hogy a Fülöp-szigetek is bekerült a szóba jöhető országok körébe, ahonnan továbbra is várják a vendégmunkásokat, a cégcsoport továbbra is biztosíthatja a szükséges munkaerőt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kis- és nagy cégek egymással is versenyeznek

Szabó Ákos szerint erre már csak azért is szükség van, mert a nagyvállalatok vendégmunkások hiányában a kis- és középvállalkozások elől vennék el a munkaerőt, amely szintén nem kedvezne a gazdaságnak.

Azt remélem, hogy a kormány okosan és folyamatosan felülbírálva fogja vizsgálni a munkaerőpiacot, úgy vélem, ezért is engedték be a filippínókat. Úgy tudom, hogy amennyiben egy államközi megállapodással rendelkező ország garantálja, hogy visszaveszik a polgáraikat a munkavállalás lejárta után, a lista még bővíthető. Ez azért fontos, mert vannak már olyan iparágak, illetve ágazatok, ahol magyar munkaerő nem akar dolgozni, kell a külföldi pótlás.

Már látják, hogy kell a külföldi

Mindeddig kizárólag magyar munkavállalókkal dolgoztunk, de elképzelhető, hogy a közeljövőben már szükségünk lesz külföldi dolgozókra is. Az állattenyésztés terén idén bővítést tervezünk, és ilyen jellegű munkára már nem lehet helyben munkavállalókat találni

- mondta el az Agrárszektornak egy, a nevét nem vállaló hazai agrár-cégcsoport vezetője. Mint elmondta, a külföldi munkaerő bevonása amiatt is valószínű, mert a közelükben, Debrecenben a BMW és az akkumulátorgyárak fejlesztései összesen akár 10-20 ezer új alkalmazottat is felvehetnek a közeljövőben. Ez részben a konkrét üzemek, részben a hozzájuk kapcsolódó logisztikai, beszállítói és szolgáltatói vállalkozások humánerőforrás-igényéből adódik.  

EZ IS ÉRDEKELHET

Szakmunkásokat, tapasztalt dolgozókat is lehet kérni

Hozzátette: a várható munkaerő-elszívó hatás és a saját fejlesztéseik többletigénye miatt már felvették a kapcsolatot egy olyan munkaerő-közvetítővel, amelynek nagy tapasztalata van ezen a téren.

Az eddigi információink szerint szorgalmasak, szeretnek dolgozni és sok köztük a képzett, szakmunkás jelentkező. Sőt, eleve lehet tapasztalattal rendelkező jelentkezőket kérni. Ha például tehenészeti telepre keresünk embert, akkor már a Fülöp-szigeteken úgy szűrik őket az interjúkon, hogy kiválogatják azokat, akiknek van ilyen irányú tapasztalata.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2025
Fenntarthatósági követelmények az agráriumban.
AgroFood 2025
Élelmiszeripari körkép a hazai agráriumban.
Agrárium 2025
Legyen Ön is EARLY BIRD!
EZT OLVASTAD MÁR?