Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!
A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Szeretném biztosítani, hogy a világon legszigorúbbnak számító uniós állatjóléti normák egységesen, a harmadik országok esetében is érvényesüljön. A harmadik országok által behozott élelmiszereknek teljes mértékben meg kell felelniük az uniós szabályoknak, ebből szeretnék kiindulni. Fontos, hogy ezek az elvárások gazdaságilag is életképesek legyenek, és ugyanazokat az állatjóléti normákat kívánjuk érvényesíteni a harmadik országok által importált élelmiszerek esetében is
- mondta el Brüsszelben, az Európai Parlamentben megtartott szerda esti, maratoni meghallgatásán Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős biztosjelöltje. Hozzátette: ennek során együttműködne a mezőgazdaságért felelős uniós biztossal is.
Ha elvárjuk a gazdáinktól, hogy egy magasabb szintű biztonságot szavatoljanak egészségügyi, állatjóléti és környezeti szempontból egyaránt, akkor elvárható, hogy a harmadik országokból származó termékekre ez szintén érvényes legyen. A legfontosabb kérdés ebben az ellenőrzés, amely a tagállamokon múlik. Személyesen is készen állok arra, hogy tovább erősítsük az ellenőrzéseket.
AVEC-főtitkár: világossá kell tenni, mit hozunk be az importbaromfival
Várhelyi Olivér portfóliójába az állatjóléten túl az egészségügyi kérdések is beletartoznak, a háromórás meghallgatáson számos kérdés ezekre irányult. Időnként ez az agrárkérdésekkel közös metszetet is alkotott, például a növényvédőszerek esetében. Ezzel kapcsolatban elmondta: életképes alternatívák szükségesek ahhoz, hogy a növényvédőszereket, ahol ez lehetséges, kiváltsuk. Elkötelezett a bio növényvédőszerek alkalmazása mellett is, ám annak érdekében, hogy ezek a megoldások hatékonyak is legyenek, támogatni kell az innovációt is. Hozzászólásában elismerte:
Egyre több esetben látjuk azt, hogy a gazdáknak nem áll rendelkezésre megfelelő termék.
Az importnak is tudnia kell az uniós normákat
Arra a felvetésre válaszolva, hogy az importált élelmiszerek uniós sztenderdek szerinti ellenőrzése nem megfelelő, Várhelyi Olivér kifejtette: az élelmiszerbiztonság európai érték, az önellátásnak pedig prioritást kell élveznie. Hozzátette: az Európai Bizottság szeretné biztosítani, hogy legyen élelmiszer mindenki asztalán és ez Európában előállított élelmiszer lehessen.
Ennek érdekében fontos célkitűzése az importfüggőség csökkentése, valamint az Európában megtermelt és importált élelmiszerek esetében az egyenlő feltételek biztosítása részét kell, hogy képezze a rendszerszintű víziónak, ebben pedig az állatjóléti sztenderdek is beleértendők.
A laborhús rendben van, csak ne legyen kötelező
Kérdésként felmerült a kötelező származási címkézési rendszer minden küldő harmadik ország esetében, amely érvényes lenne az ultrafeldolgozott élelmiszerekre is, ahol többféle összetevőt is jelölni kellene. Erre válaszul kifejtette: az élelmiszeripari termékek esetében kötelező az eredetet megvizsgálni, ezeknek a címkéknek be kell tölteniük a feladatukat, a fogyasztókat tájékoztatni kell.
Még itt sincsenek, de az ágazat máris tiltakozik a laboratóriumi húsok ellen
A laborhúsra vonatkozó kérdést illetően Várhelyi megjegyezte: az ilyen új élelmiszerek esetében különbséget kell tennünk a tudományos és a társadalmi vita között.
Az EFSA ítéletében bízhatunk, ez jól jelzi, hogy mi a biztonságos élelmiszer. Ezzel együtt nem kell félnünk az etikai vitától sem, amelyek ezeket az élelmiszereket övezik – ez ugyanis nem csak tudományos kérdés. Európa bizonyos részein nagyon komoly ellenérzések alakultak ki az ilyen élelmiszerekkel kapcsolatban.
Ennek megoldására a biztosjelölt ugyanazt a szabályozást vetette fel, mint amit a GMO esetében alkalmaz az EU. Vagyis azon tagállamok, amelyek ezt használni szeretnék, megtehetik, de akik nem akarnak ezzel élni, azokat nem szabad erre kényszeríteni.
Az oltás a megoldás, erre pénzt is ad Brüsszel
Az állatbetegségekről szólva kifejtette, hogy a zoonózisok kétségkívül egyre elterjedtebbek, egyre több problémát jelentenek, ráadásul az érintett tagállamok az erre szánt költségvetési forrásokat szinte teljesen felhasználták, a finanszírozási rátát is csökkenteni kellett.
Afrikai sertéspestis: nem lazulhat a fegyelem
Az állatbetegségek elleni küzdelmet el kell mélyíteni, ám fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi rendszerben a regionalizáció jól működik – mondta el Várhelyi Olivér, aki példát is említett: Szardínia például meg tudott szabadulni a sertéspestissel kapcsolatos korlátozásoktól másfél évtizeddel ezelőtt. A biztosjelölt kijelentette:
Az afrikai sertéspestis esetében szükség van oltásra, erre már 30 millió eurót allokáltunk.
A kéknyelv-betegségről szólva elmondta: dolgoznak az oltóanyag kidolgozásán és az Európai Bizottság finanszírozza is ezt a munkát. A kérdés az, hogy ha lesz ilyen oltás, vajon lehet-e majd a beoltott állatok húsát exportálni, ezt elfogadja-e az unión kívüli piac – vetette fel.
Ezen még sokat kell dolgoznunk.
Kevesebb antibiotikum fogadható csak el
Arra a felvetésre, hogy az uniós antibiotikum-felhasználás mintegy 70 százaléka a tenyészállatokba kerülnek, Várhelyi Olivér úgy válaszolt: az állattartó ágazatban már most is csökken az antibiotikum-felhasználás, ebben jól teljesít az ágazat, még ha a csökkentés nem is egyenletes. A további fejlődéshez azonban támogatni kell a gazdákat. Hozzátette:
Az emberi és az állati egészség összefügg, ezért az antibiotikum-használatot a legújabb tudományos eredmények ismeretében kell szabályozni.
A ketrecnek mennie kell
A meghallgatáson több kérdés is kitért a ketreces baromfitartásra is, amelynek fokozatos kivezetése régóta az Európai Bizottság napirendjén van. Ezzel kapcsolatban Várhelyi Olivér kijelentette:
Szeretnék elsőként leülni mindenkivel és megtárgyalni, hogyan lehetne a ketreces tartást megszüntetni, de ehhez az érintettekkel, a gazdákkal kell párbeszédet folytatni.
"Nyílt párbeszédet kezdünk, amelynek során minden véleményt meghallgatunk, a tudományos álláspontot is" – reagált arra a felvetésre, hogy a feljavított ketreces tartásban ritkább az állatbetegségek előfordulása mint a szabadtartás esetében. A párbeszédben maga az ágazat is kezdeményezhet, ebben a baromfiágazat a jó példa – jegyezte meg. Várhelyi Olivér ezen a ponton egyértelműen fogalmazott:
a ketreces tartás elavult, de arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy az importőrök ne használják ki azt a lehetőséget, hogy ez a szabályozás nem mindenhol van még érvényben.
Rengeteg ilyen tojás ömlik az EU-ba: tele lehet velük minden
Körültekintőbb állattartás - ösztönzőkkel
Az állatszállítással kapcsolatban a közelmúltban történt esetekre utalva megjegyezte: meg kell akadályozni azokat a tragédiákat, amelynek során a határokon rekedt állatok szenvednek. Elmondta: prioritás, hogy a jogalkotási eljárás lezáruljon az állatszállítással kapcsolatban, ezzel nem is szabad sokat várni, a megoldásnak meg kell születnie. Az állatszállításban megfigyelhető kiskapukat, vagyis a haszon miatt körbeutaztatott szállítmányok gyakorlatát szeretné először bezárni – szögezte le.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az a célunk, hogy a gazdák továbbra is végezhessék az állattartást, az állatszállítással kapcsolatos párbeszédbe ezért szívesen bevonjuk magukat a gazdákat is.
Várhelyi Olivér nem csupán a gazdákkal folytatott párbeszédet tekintette ezen a téren az egyik fő célkitűzésének, hanem az anyagiakat is. Kijelentette:
Az állatjóléti szabályozáshoz pénzügyi ösztönzőket is kell adni a gazdáknak.
Nem a gazdák és a vallási közösségek ellen dolgozna
Arra a kérdésre, hogy a tömeges állattartás leépítése lehetőséget adhat-e az állatok szenvedésének csökkentésére, kijelentette: számára az állatjólét azt jelenti, hogy az állatoknak jobb körülményeket kell biztosítani, akár haszon- akár kedvtelésből tartott állatokról van szó.
Ehhez azonban a gazdákat kell segíteni, hogy jobb feltételeket biztosítsanak az állatoknak. Nem tekinti ugyanakkor negatívan a tömeges állattartást, hiszen ez biztosítja a tányérunkra kerülő élelmiszert.
A rituális vágással kapcsolatos kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy ebben a kérdésben az állatjóléti szabályok és a szabad vallásgyakorlás ütközik össze, amely érzékeny kérdés – ezzel kapcsolatban uniós bírósági ítélet is iránymutatást ad már. Az ilyen vágásból származó húsokat ugyanakkor címkékkel jelzik, amely tájékoztatja a fogyasztót.
