Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A felmért gazdaságok száma 907 volt. A legtöbb üzemben (164 db) a gazdaság vezetőjén kívül egy segítő családtag dolgozott. A segítő családtagok 40,4 százalékának semmilyen mezőgazdasági képesítése nem volt, leginkább adminisztratív feldatokat láttak el. Ezek a gazdaságok átlagosan 100,2 hektáron dolgoztak. Az idegen munkaerőt is igénybe vevő vállalkozások viszont 454,2 hektárt műveltek átlagosan, és a foglalkoztatottak száma átlag 18 főt tett ki. A mintába került kertészeti vállalkozások 70 százaléka alkalmazott szezonális munkaerőt is. Az idénymunkások bruttó órabére a különféle ágazatokban 500 és 1500 forint között szórt, a legnagyobb kilengéseket a szántóföldi és az állattenyésztési szektorban tapasztalták a kutatók.
Kire van szükség?
Az alkalmazottak közel tizedét a gépész, gépkezelő és szerelő szakmákban foglalkoztatták a vállalkozások, ezek aránya a pályakezdő, újonnan belépő dolgozók között elérte a 16 százalékot. Az üres álláshelyek száma a szakképesítek szerint így alakult:
Mennyi a fizetés?
Agrármérnöki, telepvezetői és ágazatvezetői pozícióban átlagosan bruttó 293 ezer forint volt a fizetés. Az alkalmazottak körében a leggyakoribb beosztás az adminisztrátori feladatkör volt, amiben átlagosan bruttó 186 ezer forintot lehetett keresni. A második leggyakoribb munkakörben - gépész, gépkezelő, karbantartó - az átlagfizetés 174 ezer forint körül alakult. A szakmunkások között a kertészeti ágazatban tevékenykedők kerestek a legjobban, 157 ezer forintot, a második helyzetett az állattenyésztő, állatgondozó szakmunkás volt 150 ezer forintos átlagbérrel.
Tanulság
A felmérés tanulsága, hogy a legnagyobb igény a szakmunkások iránt van az élelmiszer-gazdaságban, ám a frissen végzettek szakmai ismeretei nem megfelelőek. Ezért a gyakorlati képzési időt növelni kell a szakképzésben, az oktatott tananyagot és az oktatók tudását is frissíteni szükséges. A duális képzést a jogszabályi környezet egyszerűsítésével és az oktatási-vállalkozási szféra jobb együttműködésével lehet javítani - állapítják meg a kutatók.