2024. november 21. csütörtök Olivér

Itt a Szarvasi Agrár nagy dobása: prémium sajtokkal hódítanák meg a piacot

2019. október 9-én adták át a Szarvasi Agrár Zrt. új tejfeldolgozó üzemét Örménykúton. A beruházás mintegy 1,05 milliárd forintból létesült, amelyhez 512 millió forintot a vállalkozás a kormány vidékfejlesztési programjának két pályázatán nyert el. Az üzemben jelenleg még csak próbaüzemben zajlik a termelés, de már így is napi 3000-9000 liter tejet dolgoznak fel naponta, amelyből kétféle sajtot is készítenek. Az új üzemről, a magyarországi sajtfogyasztási trendekről és a vállalat jövőbeli terveiről Szitó Imrét, a Szarvasi Agrár Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Mekkora most a Szarvasi Agrár Zrt. tejelő szarvasmarha állománya? A cég honlapján még egy 700 fős állomány szerepel, azzal a kitétellel, hogy szeretnék 800 egyedre bővíteni az állományt. Ez sikerült?

Igen, jelenleg az állományunk megközelíti a 850 darab holstein-fríz típusú tejelő marhát és szaporulatát.

Mennyi tejet termel ennyi szarvasmarha? És mennyi sajt lesz ebből?

Több, az avatáshoz kapcsolódó hírportálon és cikkben tévesen jelentek meg a számok, felcserélődött a termelt tej és a termelt sajt nagysága. A termelt tej éves szinten közelíti a 7,5 millió kilogrammot, sajtot illetően pedig 750-800 tonna sajtra kondicionáltuk magunkat. Napi bontásban 2,1-2,3 tonna félkemény, érlelt sajtot tudunk előállítani. Azért változó a mennyiség, mert változó a bejövő tejnek a tejzsír és tejfehérje százaléka, és ennélfogva, változhat a kihozatal ezek függvényében. Amiatt is változhat, hogy milyen típusú sajtot gyártunk. Az új üzemünkben érlelt sajtot és hevített gyúrt sajtot készítünk. A sajt minimum 30, maximum 180 napig fog érni egy speciális, profi érlelőben, a saját kérgében.

 

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Milyen trendek érvényesülnek ma a magyarok sajtfogyasztását illetően?

Ennek alakulása egy kulcskérdés a jövőt illetően. Ma Magyarországon az egy főre eső sajtfogyasztás nem éri el az évi 9 kg-ot. Ez Európában, elsősorban Nyugat-Európában ennek a duplája, vagy még annál is több. Franciaországban például bőven húsz kilogramm felett van. Ami számunkra fontos, hogy hogy változnak a fogyasztói szokások, és hogy növekszik-e a sajtfogyasztási kedv. A számok most azt mutatják, hogy éves szinten 8-10%-os a növekedés. 2018-ban Magyarország teljes sajtfogyasztásának értéke megközelítette a 110 milliárd forintot, ami nagyságát tekintve körülbelül akkora, mint a hazai ismert borfogyasztás értéke.

Ez azért elég jól hangzik, nem?

Igen, de Magyarország, annak ellenére, hogy meg tudná termelni ezt a mennyiségű sajtot, inkább nagyban importál. A hazai előállítás nem éri el a fogyasztási érték 40%-át sem. Vagyis a Magyarországon elfogyasztott sajtoknak több mint 60%-a külföldről jön, elsősorban Németországból és Olaszországból. Ami még nagyon fontos, az ennek a sajtfogyasztásnak a szerkezete. Magyarország köztudottan egy trappistafogyasztó ország. A trappista sajt viszont minőségileg a gyengébb árkategóriába tartozik. Szerény árréssel értékesíthető, viszont óriási fogyasztói igény van rá. Ez nem túl szerencsés. Az utóbbi években azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a magyarországi fogyasztói szokások is változóban vannak, és egyre több fogy az úgynevezett közép- és prémium kategóriába tartozó sajtokból. Mi ezt a szegmenst céloztuk meg, ezt a prémium kategóriát. Úgy gondoljuk, hogy ha 2021-re a sajtgyártásunk 50%-a ilyen a prémium sajtból fog állni, akkor azzal egy 7-8%-os piaci részesedést érhetünk el ebben a minőségi kategóriában. Ez a minőségi kategória pedig jelenleg 3-3,5 ezer tonna értékesített mennyiségű sajtot jelent évente.

Milyen sajttal tervezik elfoglalni ezt a szegmenst a piacon?

Többféle sajttípust tervezünk. Az a prémium kategóriás sajt, amit magyar piacra szánunk, ez egy olasz típusú, magyar ízvilágú, a már korábban említett érlelt félkemény sajt lesz, ennek egy fokozatos, 2-3 éves piaci bevezetés tervezünk. Emellett az arab piacra kashkaval típusú, nem érlelt, nem félkemény, hanem hevített gyorsérlelésű, gyúrt sajtot is gyártunk. Ez azért kívánatos, mert erre folyamatos kereslet van. Ahhoz pedig, hogy az új üzemet ki tudjuk használni, a kapacitások mielőbbi lekötésére van szükség, hogy csökkentsük a rezsi- és amortizációs költségeket.

Mit tud még elmondani a tervezett sajtokról?

Azt, hogy a teljes termékszerkezet GMO-mentes lesz, és hogy a legmagasabb szintű minőségbiztosítási rendszernek fogunk megfelelni. Az érlelt sajtunk neve Cervinus. Részt vettünk vele a II. Nemzetközi Sajtmustrán. Ebből a típusból lesz 2-4-6 hónapos érlelési idejű. Ez a sajt már hat hete érlelődik, legkorábban pedig 2020. januárban- februárban jelenhet meg egy-egy hazai kiskereskedelmi láncban. Erről hamarosan megkezdődnek a tárgyalások az érintett üzletláncokkal.

Önöket mennyire érintette az országosan tapasztalható munkaerőhiány az elmúlt években?
Sajnos eléggé. A szakosított szarvasmarha telepünkön jelentkezett először a munkaerőhiány, körülbelül három évvel ezelőtt. A kieső munkaerő pótlására indiai munkavállalókat alkalmazunk Punjab államból, akik szikh nemzetiségűek. Jelenleg nyolcan vannak. Kétéves itt tartózkodási és munkavállalói engedéllyel rendelkeznek, bejelentett állományú dolgozói a részvénytársaságnak. Egyébként a részvénytársaságban 90-en dolgozunk jelenleg.

Az örménykúti üzem hány új munkahelyet teremtett a térségben?

Az új üzemmel 12 új munkahelyet teremtettünk, de ez egy esetleges kapacitásbővüléssel tovább nőhet. Egyelőre egyműszakos üzemet tervezünk, minimum 300 napos üzemeléssel. De amennyiben ez az üzem alkalmasnak bizonyul a kétműszakos üzemelésre, akkor természetesen ez a 12 fő nem lesz elég.

A 2020-as és az azt követő évek terveiről mit tudna nekem mondani?

Az üzem kapacitásainak a fokozatos felfutásával tervezünk. Ennek egyszerű oka van: a kereskedelmi kapcsolatokat ki kell építeni. Termék nélkül nincs kereskedelmi kapcsolat kiépítés, ami meg nyilván nem egyik napról a másikra megy. Arról nem is beszélve, hogy ez egy merőben új, rendkívül magas szintű, olasz technológia. Mind a gyártás, mind az érlelés világszínvonalú, tehát ehhez azért a szakmai gyakorlatot fokozatosan lehet megszerezni és alkalmazni. Úgy gondoljuk, hogy 2020-ban az üzem kapacitásainak a 40-50%-át, a rá következő évben, 2021-ben pedig már a 90-100%-át szeretnénk kihasználni. Ez gyakorlatilag a már említett 750-800 tonna sajtnak a piaci értékesítését jelenti, ami nem kis feladat.

Mi a véleménye a tej drágulásáról?

Egyesek már azt mondják, hogy magasak a tej felvásárlási árak. Szeretném kiábrándítani azokat, akik abban reménykednek, hogy a csökkenő tejpiaci árak majd a forgalom növekedését fogják indukálni. Ez messze nem így van, hisz az önköltségi árak is emelkedtek! Én azt gondolom, hogy az az árszínvonal, ami most kialakult, az az alap. Nyugat-európai mércével mérve 35 eurocent/kilogramm az ár. Sajnos Magyarország most is az utolsók között kullog a felvásárlási árak tekintetében, csak olyan országok vannak mögöttünk, ahol vagy nincs számottevő tejtermelés, vagy gyengébb technológiai színvonalon van, mint például Romániában. Az EU 28-as listából a 26. helyen állunk. Ennek ellenére a magyar tejárak az elmúlt két évben valóban stabilizálódtak (az előző évekhez képest), de szerintem ez nem fog így maradni a jövőben, tovább fognak emelkedni az árak!
Mi nem vásárolunk fel tejet, a sajátunkat dolgozzuk fel, tehát ilyen formán mi nem vagyunk kiszolgáltatva egy növekvő piaci felvásárlási árnak, csak az önköltségeink emelkedtek egy év alatt literenként 10 forinttal.

Terveznek-e más forrásokból tejet vásárolni?

2021-ig nem szerepel a terveink között felvásárlás. Úgy gondoljuk, ha akkorra ez az üzem beindul, ha a kereskedelem hozza az elvárt számokat, akkor elégedettek leszünk. Ha az üzem teljes kihasználtsága mellett 9-10 óra alatt fel tudunk dolgozni 20 ezer liter tejet, akkor nincs semmi akadálya, hogy a következő 9-10 órában ne dolgozzunk fel ismét ugyanannyit. A technológiánk meglesz hozzá. Már most számolunk ezzel a lehetőséggel, de egyelőre csak távlati tervként. Most még a korábban felvázolt elsődleges célkitűzéseket szeretnénk teljesíteni. Ennek az üzemnek jelentős az amortizációs költsége, most elsősorban termelni és termelni kell, mert csak így tudjuk a költségeinket árbevétellel és profittal ellentételezni.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?