Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2003-ban lépett be a magyar piacra a SPAR, ami mostanra a legjelentősebb lett a friss hús és húskészítmény előállító lett a kiskereskedelmi láncok között - mondta el Horváth Ferenc, a bicskei húsüzem vezetője, aki azt is hozzátette, hogy a telephely 2004 novemberében nyílt meg. A cégcsoport Bicsként 2015-ben szeletelőüzemet és oktatóközpontot hozott létre, majd 2018-ban logisztikai központ Üllőn. Ez egy húsüzemet, sajtszeletelő központot és később egy szendvicsüzemet foglal magában. A cégcsoport 2020-ban a perbáli húsüzem megvásárlásával tovább bővült. A szakember elmondta, hogy a terjeszkedéssel megpróbáltak minél több alapanyagot minél közelebbről vásárolni, ezáltal lerövidítve az ellátási láncokat.
Horváth Ferenc beszélt arról is, hogy a húsüzemek működése során kiemelt fontossággal bír az élelmiszerek magas minőségének és higiéniájának biztosítása. A szakember elmondta, hogy a cég elsőként vezetett be Magyarországon minőségirányítási rendszert. 2023-ban a bicskei üzem fogalma megközelítette a 65 milliárd forintot, és az év során 1530 darab szarvasmarhát dolgoztak fel, ami összesen 1,05 millió kilogramm bontott marhahúst jelent, emellett pedig 491 200 félsertést, ami 12 millió kilogrammot jelent. A húsüzemben 30,9 millió kilogramm saját márkás terméket állítottak elő, és 1737 tonna sajtot szeleteltek, daraboltak fel.
A szakember beszélt arról is, hogy a SPAR Magyarország Kft. egyik legnagyobb munkáltató, közel 14 ezer munkavállalóval. A jövőt illetően Horváth Ferenc szerint szükség van az automatizációra, de a szakképzett embert nagyon nehéz helyettesíteni a húsfeldolgozásban. Az üzemben előállított termékek palettáját illetően megtudtuk, hogy kellenek az olcsóbb és a prémium termékek is, a gyártástechnológiánál pedig figyelnek arra, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyom, kevesebb műanyagot használnak fel.
2023-ban 82%-ban magyar alapanyagból dolgoztunk. De vásárolni kell külföldről is, mert Magyarország sajnos nem önellátó húselőállítás szempontjából
- mondta Horváth Ferenc.
A sajtótájékoztatót egy üzembejárás követte, amelynek során Tóth Kristóftól, az üzem termelési vezetőjétől megtudhattuk, hogy a bicskei telephelyen napi 2 ezer félsertést dolgoznak fel, 5-6 beszállítótól. Ezt a mennyiséget teljes egészében magyar termelőktől szerzik be. A bicskei telephelyen a fogadástól a csontozáson, daraboláson át a hústermékek elkészítésének teljes folyamatát lezajlik, a csomagolásig és a szortírozásig. Tóth Kristóf elmondta, hogy a telephely hűtőkapacitása kétnapi gyártási mennyiséget tud fedezni, de az a törekvés, hogy egy nap alatt a bekerüléstől a feldolgozásig a teljes folyamat végbemenjen. A húsüzemek között alapanyagok szállítása megtörténik, de a gyártási folyamatok alapvetően mindig az adott telephelyen történnek.
Tóth Kristóf beszélt arról is, hogy a darált húsnál az ökológiai lábnyom és a keletkező hulladék mennyiségének csökkentése érdekében bevezették a védőgázas, fóliás kiszerelést. A műanyag dobozos és fóliás termelés egyelőre párhuzamosan zajlik, de májustól tervezik kivezetni a dobozos változatot. Tóth Kristóf elárulta, hogy már a többi szeletelt terméknél is vizsgálják a fólias csomagolás bevezethetőségét.