Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Nem kezdte pozitív hangulatban az évet az agrárszektor, a K&H agrár index eredményei alapján a tavaly év végi 12 pontról -1 pontra esett a mutató, ami az elmúlt évek második legalacsonyabb eredménye. A csökkenés részben annak tudható be, hogy bár az árbevétel-növekedési várakozások tavaly év vége óta némiképp emelkedtek, 6,5 százalékról 8 százalékra, eközben a profitnövekedésre vonatkozó várakozások 4,6 százalékról 3,7 százalékra mérséklődtek. Emellett a vevők eddigi, átlagosan 20 munkanapos fizetési határideje 28 napra, a szállítói számlák kifizetése pedig 14 munkanapról 20 napra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a foglalkoztatási szándék is visszaesett az elmúlt negyedévben, mivel a tavaly év végi 4,5 százalékról 8,1 százalékra emelkedett azoknak a cégeknek az aránya, akik ebben az évben alacsonyabb munkaerőlétszámmal terveznek.
Bizonytalanság látható a szektorban, ugyanis több kihívás egyszerre nehezedik az agráriumra. Az elmúlt félévben az egyik fő nehézséget az infláció jelentette, ez okozta a legfőbb gondot a cégek harmada számára. Emellett a megemelkedett energiaköltségek (27%), illetve a kereslethiány (25%) is nyomás alá helyezte az agrárcégeket. Az infláció tehát nemcsak az input anyagok árának növekedésén keresztül hat a szektorra, hanem a fogyasztói árak növekedése okozta keresletcsökkenésen keresztül is
- tájékoztatott Rajna Gábor, a K&H Vállalati divízió vezetője a XXXI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon megrendezett sajtóeseményen.
Az élelmiszercikkek árának drágulása 2023-ban meghaladta a 50 százalékot, ami nemcsak a fogyasztás mennyiségére, de az összetételére is hatással van, a hangsúly eltolódott az olcsóbb élelmiszeripari cikkek irányába. Az ilyen piaci változásokra azok a cégek tudnak jól reagálni, akik szélesebb termékkörrel vagy az export piaci értékesítés bővítésével kompenzálni tudják a kieső értékesítést. Az innovációs és piacszerző szándék jelen is van az agrárcégeknél, a K&H agrár index alapján a cégek közel harmada (32%) keres új piacot, 22 százalékuk pedig új termék bevezetését tervezi. Emellett a gazdaságok 53 százaléka tervez beruházást a következő 1 évben, igaz ez valamelyest elmarad a kkv szektor átlagához képest, ami 58 százalék. Főként a gépjárműpark (19%), illetve a gépek, berendezések (18%) bővítésére és korszerűsítésére koncentrálnak, de ettől nem sokkal lemaradva látjuk az informatikai fejlesztéseket is (17%).
Pályázati dömping várható
Az Agrár Széchenyi Kártya program, illetve ennek beruházási hitel programja továbbra is elérhető. A támogatástartalmak azonban kimerülőben vannak, így szűkül a mozgástér a vállalkozások számára az államilag támogatott hitelek terén. Ezzel egyidőben viszont az európai uniós agrártámogatások beindulhatnak.
Magyarország a 2027-ig futó időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében összesen több mint 5,3 ezer milliárd forintot kaphat, aminek több mint fele, közel 3 ezer milliárd forint vidékfejlesztési támogatás. Idén tehát komoly pályázati dömping várható, jelenleg is több mint 30 vidékfejlesztési pályázati felhívás van meghirdetve vagy előkészítés alatt
- tájékoztatott Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.
A korábbi támogatási időszakhoz képest fontos változás, hogy az üzleti terv elbírálásánál az agrárdigitalizációs értékelési szempontok is megjelennek a megalapozottság és a fenntarthatóság mellett. A megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása esetén pedig a támogatási intenzitás 70 százalék lesz a korábbi 50 százalék helyett. A gép- és eszközbeszerzést finanszírozó felhívásoknál kiemelt támogatási célként fog megjelenni - többek között - a feldolgozóüzemek és az állattartó telepek fejlesztése, a betakarítógépek és fagyvédelmi rendszerek beszerzése, az öntözőgépek, illetve tápanyag-utánpótlás rendszerek telepítése. Azt azonban mindenképpen szükséges figyelembe venni, hogy az idei igénylés ellenére a valós pénzáramra 2025-től lehet majd számítani.