A hazai mezőgazdasági terület legnagyobb részét, 1,4 millió hektárt, a 100-300 hektár közötti birtokok használják, amely a teljes terület 28 százalékát teszi ki. A KSH adatai szerint ez a méretkategória 2013 óta növekedett a legjelentősebben, 47 százalékkal. Az 500-1000 hektáros gazdaságok is jelentős területet, 719 ezer hektárt művelnek, ami a második legnagyobb kategória, és ebben is dinamikus növekedés tapasztalható - írja a Világgazdaság.

A gyümölcsösök és szőlők esetében 2023-ban a 20-50 hektáros gazdaságok használták a legnagyobb területet, míg a gyepterületeken a 100-300 hektáros birtokok domináltak. A 2013-as birtokszerkezethez képest jelentős csökkenés figyelhető meg a legkisebb (0-1 és 1-5 hektár) és az 1200 hektár feletti területű gazdaságoknál. Az 1200 hektárnál nagyobb gazdaságok által használt terület, amely 2013-ban még közel 1,1 millió hektár volt, 2023-ra 338 ezer hektárra zsugorodott.

Nincs mese: sok kis gazdaság tűnhet el itthon, ha ezt nem lépik meg

Erősíteni kell az együttműködést a magyar mezőgazdaság szereplői között, különben sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.

Szintén harmadára csökkent az 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodók használatában lévő terület, amely így az összes mezőgazdasági földek mindössze 0,2 százalékát adta. Szakértők szerint a birtokméretek változását többek között a módosított támogatási rendszer és a jogszabályi környezet is befolyásolhatta, így a 2013-as földtörvény, amely a földszerzést 300 hektárban, a birtokméretet pedig 1200 hektárban maximalizálja.

Az elmúlt években folyamatosan nőttek a szántóterületek átlagos birtokméretei: 2023-ban az átlagos birtokméret 29 hektár volt, ami 14 százalékkal haladta meg a 2020-as és 45 százalékkal a 2013-as értéket. A medián birtokméret értéke is nőtt, 2023-ban 5 hektárt ért el, szemben a 2020-as 4 és a 2013-as 2,4 hektárral.

Jelentős regionális különbségek láthatók: Bács-Kiskunban és Szabolcs-Szatmár-Beregben található a legtöbb szántó, ám ezek átlagos mérete az országos átlag 67, illetve 49 százaléka, míg nagyobb birtokok Fejér, Vas, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben jellemzőek, ahol az átlag 47-49 hektár.

Az egyéb művelési ágaknál szintén megfigyelhető a koncentrálódás, a gyepek átlagos területe 13,6-ről 14,7 hektárra,a gyümölcsösöké 1,9-ről 3,4 hektárra,a szőlőké pedig 1,0-ről 2,2 hektárra nőtt tíz év alatt. A gyepgazdálkodásban Hajdú-Bihar vármegye vezeti a területnagyságot, ahol az átlagos birtokméret 27 hektár. Bács-Kiskunban foglalkozik a legtöbb gazdálkodó kaszálással és legeltetéssel, több mint 8,4 ezren, ami az országos létszám 16 százalékát teszi ki. A gyümölcstermesztés továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében koncentrálódik, ahol 7,7 ezer termelő dolgozik, és az átlagos ültetvényterület itt meghaladja az országos átlagot, 4,2 hektárra tehető.

Fontos kijelentést tett Nagy István a kis gazdaságokról Magyarországon

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agrárium gerincét a kis gazdaságok alkotják.

A szőlőművelésben Heves és Bács-Kiskun vármegyék kiemelkednek, ahol az átlagos terület meghaladja az országos átlag kétszeresét, elérve az 5 és 4,8 hektárt. A gazdaságok eloszlása viszont kiegyensúlyozottabb: Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében működik a szőlőtermelők 14 és 11 százaléka. Ebben a négy vármegyében összpontosul az ország szőlőtermesztő gazdaságainak 48 százaléka.