A nemzeti versenyhatóság 2021 októberében szabott ki rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, mert az más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. – illetve egy másik szereplő – bíróságon támadta meg a GVH határozatát. A GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban 2024. október 3-án döntött a Fővárosi Törvényszék, amely az ítéletében részben adott helyt a Nitrogénművek Zrt. keresetének, azonban a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését.

Meglepő fordulat: hiába nőtt a forgalom, csökkent a műtrágya átlagára

2024-ben a műtrágya-forgalom jelentős növekedést mutatott az előző évhez képest, azonban az árak csökkenése miatt az értékesítésből származó árbevétel mérséklődött.

Az ügy további körülményeit, például az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét illetően megismételt eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt.

Mivel a GVH szilárd meggyőződéssel kitartott a Versenytanács eredeti döntése mellett, ezért a GVH felülvizsgálati kérelemmel a fordult a Kúriához, amely a GVH kérelmét azzal az indokolással utasította el, hogy „az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést”. Mindez azt jelenti, hogy a GVH a Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megismételt eljárásban vizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezését.

Erős terveket vázolt fel a világ legnagyobb mezőgazdasági importőre

Az élelmiszer-biztonsági intézkedések szigorítása azért kell, hogy felkészüljenek egy esetleges hosszú távú kereskedelmi háborúra az USA-val és a növekvő geopolitikai kihívásokra.

Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/41/2017.