JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Kulcskérdés, hogy a támogatási plafon bevezetésével együtt a munkabér-kompenzáció is megvalósuljon, akkor a magyar nagygazdaságok jobban is járhatnak, mint most, amikor 1200 hektár felett teljesen megszűnik az alaptámogatás - mutatott rá Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. Ha azonban enélkül húzzák meg 100 ezer eurónál a földalapú támogatás (alaptámogatás + zöldítés) felső határát, akkor 476 hektár felett nem lesz közvetlen kifizetés, csak termeléshez kötött támogatás.
A támogatási boríték szerinte több okból sem fog jelentősen csökkenni. Az egyik, hogy látszik egy elmozdulás afelé, hogy a korábbi javaslathoz mérten több forrást szeretnének a tagállamok látni a közös költségvetésben. A másik, hogy az egyes tagállamok a korábbi minimum 15 százalékos hozzájárulás helyett feltehetően 30 százalékban vesznek majd részt a társfinanszírozásban. Ez ugyan megterheli a magyar államkasszát, de a vidékfejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek jót tesz. A harmadik, hogy az árfolyamváltozás a kezünkre játszik. A 2018-as árakon tervezett költségvetés mára forintban sokkal magasabb értéket ad. Plusz megnyugtató, hogy legalább egy, de lehet, hogy két átmeneti évünk lesz, amelyekben a régi konstrukcióban költhetőek el a friss pénzek.
Kérdés azonban az a feltételrendszer, amelyben később a közvetlen kifizetések elkölthetőek lesznek. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) az EU egyetlen közös politikája, éppen emiatt a mezőgazdaság extrém szabályozott ágazat. Sajnos a feltételrendszerét olyan államok alakítják, amelyek az EU nyugati és északi szféráiban találhatók, ahol a társadalom erősen befolyásolja a döntéshozókat. "A jövőben a klímapolitikai elvárások erősödését várom, és még az is lehet, hogy a vidékfejlesztés kritikája is terítékre kerül" - intett Juhász Anikó.
Mezei Dávid a Takarékbank Zrt. Agrár és Uniós Kapcsolatok Ügyvezető Igazgatója szintén azt emelte ki, hogy ma már nem a szakma, hanem a klímavédők, a fogyasztók és a kereskedelmi érdekek irányítják a költségvetésen belül 30 százalékosra zsugorodott KAP-ot. "Ez ugyan az egyetlen közös politika az unióban, de egyre alárendeltebb a szakmán kívüli érdekeknek" - jegyezte meg. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a támogatási összeg nagysága a fontos, hanem az elosztás módja. Szerinte a Green Dealre szánt éves szinten 100 Mrd eurós keretösszeg aránytalanul magas a KAP-ra fordított összeghez képest (több mint a duplája), és az ehhez kapcsolódó elvárások is irreálisak, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén. Ugyanakkor elismerte, hogy a klímacélok hozzájárulhatnak az innováció felgyorsulásához és a precíziós gazdálkodás elterjedéséhez.
Petőházi Tamás a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökeként arra intett, hogy a támogatási plafon a cégdarabolás irányába hat, miközben a világban koncentráció zajlik, amit ilyen intézkedésekkel csak lassítani lehet, megállítani nem. A munkabér-kompenzációra szerinte mindenképpen szükség lesz. Ő is fenyegetőnek érezte a társadalom viszonyát az agráriumhoz.
Wagenhoffer Zsombor a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke inkább lehetőségnek, mint veszélynek látta a fogyasztók hatását a támogatáspolitikára, mivel szerinte ez előre viszi a termelési gyakorlatot a piac jobb kiszolgálása felé. A cégdarabolás lehetősége viszont komoly veszély, mert szembe menne minden olyan folyamattal, ami most a világban zajlik - tette hozzá.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ vezetője arra intett, hogy Európa keleti fele sokkal kitettebb a támogatásoknak, mint a nyugati, ezért sok múlik azon, hogy a kormányzat milyen sikerrel tárgyal a forrásokról. A támogatási plafon szerinte akkor is rosszul érintené a magyar állattenyésztőket, ha a dolgozók bérével "csökkenthető" lenne a támogatás. Emlékeztetett arra is, hogy a támogatásért cserébe sokkal több lesz az elvárás, ami feltehetően bonyolultabbá is teszi majd a rendszert. Könnyen megeshet az is, hogy a papíron jól festő intézkedések a gyakorlatban félresikerülnek, mint most a zöldítés egyes pontjai. A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy míg az élelmiszer egyre magasabb polcra kerül az emberek értékítéletében, addig a termelő egészen rossz elbírálás alá esik.
Juhász Anikó mindehhez hozzátette: nemcsak a támogatási feltételrendszer lesz bonyolult, hanem a támogatás-felhasználás nyomon követése is. "A teljesítési modellben indikátorokkal kell bizonyítani, hogy jól hasznosult-e a támogatás, de ez egy nagyon bonyolult végrehajtási rendszert vetít előre, úgy vélem, közigazgatási szinten még nagyobbak lesznek a kihívások, mint a termelés szintjén."
Mezei Dávid még egy veszélyre felhívta a figyelmet: erősödik a regionális verseny az újonnan csatlakozott országok között, amit csak növel, hogy közelednek egymáshoz az egy hektárra jutó kifizetések. "Mi e tekintetben nagyjából az uniós átlagon vagyunk, tehát nem számíthatunk változásra, míg Romániában, Lengyelországban, Horvátországban nagy ugrás várható a közvetlen kifizetések terén. Ez azt jelenti, hogy relatív versenyelőnyünk tovább csökken, Lengyelország pedig még jobban elszakadhat a mezőnytől. Ezért
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese megjegyezte, hogy mivel a két pillér között is lazábban lesznek átcsoportosíthatóak a források, ezért a termeléshez kötött támogatások terén is nagy lesz a verseny. Ezek ráadásul korlátlan összegben érkezhetnek a kedvezményezett számlájára. "Még az is megtörténhet, hogy a horvátok is lehagynak minket az egy hektárra eső támogatásban" - mondta.
A Portfolio Agrárium 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
