JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Azaz milyen "értéktranszformáción" esik át az az 1 kg csirke, amely a termelőtől a vágóhídra kerül. Brojlercsirke feldolgozásban viszonylag jó pozícióink vannak, hiszen a biológiai adottságok miatt a hazai nevelésű csirkét csak körülményesen lehet kivinni egy külföldi vágóhídra. Ez jól egybevág azzal a szemlélettel is, amelyet már többször és sok helyen is kommunikáltunk: ne vigyük ki a profitot az országból, dolgozzuk fel itthon a mezőgazdaság által termelt alapanyagokat!
De vajon a szemlélet hogyan néz ki számokban? Az ábra egyértelműen bemutatja, hogy hazai feldolgozás során egy átlagos baromfivágásból tömegben hány százalékos arányban készülnek a késztermékek, illetve a jelenleg átlagosnak tekinthető feldolgozói árakon mekkora bevételünk lehet abból az 1 kg csirkéből, amit levágtunk. Röviden: közel háromszorosára nő a csirke értéke!
Érdekes összefüggést a mennyiség és érték között a mellfilé, farhát és szárny esetében látunk. Az ábrán láthatjuk, hogy míg egy átlagos gyártás 16 %-a mellfilé, értékben ez több, mind duplája, a közel hasonló mennyiségben képződő combnak. A farhát és szárny viszonylatában azt mondhatjuk, hogy amíg előbbi kétszer annyi mennyiségben termelődik, addig értékben csupán felét jelenti a szárnynak. Ezek egyértelműen bemutatják, hogy melyek a vásárlók által leginkább kedvelt csirkerészek, a favorizálás oka pedig a hústartalomban keresendő.
Szerző: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum