A nemzetközi szintű világnap bevezetését a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezte, és a javaslatot az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC), a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) és a tudományos baromfis világszervezet (WPSA) is támogatta. A világnap gondolata 2010-ben vetődött fel, a BTT pedig az első hazai világnapi szakmai rendezvényeket 2014-ben szervezte meg.A koronavírus-járvány miatt a terméktanács az idei rendezvényeket nem tartja meg, de továbbra is fontosnak ítéli, hogy a járványhelyzet elmúltával a május 10-i világnap ismét a baromfis szakma nemzetközi ünnepe legyen - írja a Baromfi Termék Tanács Titkársága közleményében. 

Durva áremelés jöhet a hazai boltokban: nincs választása a baromfiiparnak, lépnie kell

Súlyos gondokkal küzd a magyar baromfiágazat.

A Baromfi Világnap legfontosabb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazati szereplőkre, akik egyre fontosabb szerepet töltenek be a világ élelmiszer-ellátásában. Világszinten ma már a baromfiszektor számít a legnagyobb állattenyésztési ágazatnak, mivel a Föld lakossága baromfihúsokból fogyasztja a legtöbbet. A jövőben pedig a piaci szereplők még nagyobb feladatok elé néznek, mivel a Föld népességének ugrásszerű növekedése óriási kihívást jelent a fogyasztók hosszú távú, biztonságos fehérjeellátásában is.

Az elmúlt időszakban a világméretű koronavírus-járvány hatásait a baromfiágazati vállalkozások is megérezték, de európai szinten az ágazatnak a madárinfluenza is komoly károkat okozott. A szektor szereplőinek számos további kihívással, így például az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) következményeivel vagy az antibiotikum-használat problémáival is szembe kell nézniük, és reagálniuk kell a magas takarmányárak miatt kialakult új piaci helyzetre is. A BTT felhívja a figyelmet arra, hogy az állatitermék-előállítás takarmányszükségletének biztosítását nemzetbiztonsági kérdésként kell kezelni, és ki kell dolgozni egy olyan rendszert, amely az állattartók számára folyamatosan garantálja a biztonsági takarmánykészleteket.

Magyarországon a baromfiágazati vállalkozások a nehézségek ellenére növelni tudták teljesítményüket az elmúlt években, bár a 2020-as hazai madárinfluenza-járvány kisebb törést okozott a termelésben. Tavaly a teljes élőbaromfi-felvásárlás 673 ezer tonnát ért el, az idei tervekben viszont több mint 10 százalékos termelésbővülés szerepel. Így az ágazat összesen 747 ezer tonna élőbaromfit állíthat elő 2021-ben, és ez a mennyiség jelentősen meghaladná a 2019-ben regisztrált, 697 ezer tonnás szintet is.

A hazai baromfis vállalkozások bíznak abban, hogy a koronavírus-járvány leküzdése után az élet minél hamarabb visszatér a normális kerékvágásba, és egyre hatékonyabban sikerül fellépni az ismétlődő madárinfluenzás állategészségügyi járványhelyzetek ellen is. Az ágazat célja továbbra is az, hogy kiváló minőségű, biztonságos termékekkel lássa el a hazai fogyasztókat, illetve versenyképes exportot bonyolítson le.

Nagy áttörés jöhet a fertőző állatbetegségek elleni harcban

A modern technológia a mezőgazdaságban is kezd utat törni.

Az eredményes állategészségügyi járványvédelmi intézkedése érdekében a BTT az utóbbi időszakban példamutató módon online tagi regisztert épített ki, amely naprakészen tartalmazza, mennyi baromfitelep működik az országban és azok pontosan hol helyezkednek el. A megkapott adatbázis birtokában a szervezet megkezdte a járványvédelmi modul/program létrehozását, amely a hazai termelést még biztonságosabbá teheti és jelentős segítséget nyújthat a hatóságok munkájában. Amennyiben a szakhatóság is elfogadja az új járványvédelmi telepauditáló rendszert, az abban résztvevő minősített telepek - az új állami kártalanítási jogszabályban meghatározottak szerint - járványok esetén magasabb kártérítési összegre tarthatnak igényt.