JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Traumás myasisnak (légylárvafertőzés, nyüvesség) nevezünk minden olyan - a kétszárnyúak rendjébe tartozó - légyfaj lárvái okozta megbetegedést, mely esetben a lárvák hosszabb-rövidebb ideig a gazdaállat elhalt vagy élő szöveteit, testanyagait vagy megemésztett táplálékát fogyasztják (Zumpt, 1965). Hazánkban a fémeslegyek (Calliphoridae) és a húslegyek (Sarcophagidae) családjába tartozó légyfajok lárvái okoznak traumás myasist. A két légycsalád életmódja, szaporodása, előfordulása között jelentős különbségek vannak - írja a MÁSZ.
A fémeslegyek imágói petéket raknak (több csomóba), ezekből kelnek ki az első stádiumú lárvák, melyek felületesen, a gyapjúval jobban fedett testrészek felé mászva táplálkoznak. A fémeslegyek lárvái okozta traumás myasis kialakulásához szükség van hajlamosító tényezőkre (sebek, hasmenéses bélsárral szennyezett bőrterületek), melyeket fokoznak az ilyen bőrterületeken fellépő bakteriális folyamatok. Ilyenkor olyan illatanyagok termelődnek, melyek peterakásra vonzzák a fémeslegyeket. Ezek közül a selymes döglégy (Lucilia sericata) okozza a legtöbb problémát a hazai juhászatokban.
Ezzel szemben a húslegyek első stádiumú lárvákat raknak akár hajlamosító tényezők nélkül is. A myasisos sebekben mélyre fúrják magukat a lárvák, fészekszerűen, a sebet kitöltve helyezkednek el. Előfordulnak kevert fertőzések is. A pettyes húslégy (Wohlfahrtia magnifica) Eurázsiában és Észak-Afrikában (ún. palearktikus régió) fordul elő. A légyfaj hazánkban kora tavasztól késő őszig aktív. A bántalom megelőzésére igénybe vehető inszekticidek korlátozottan alkalmasak. Használatuk környezetvédelmi, élelmezés-egészségügyi és toxikológiai aggályokat is felvet. Kiváló lehetőséget kínálnak viszont a rovarnövekedést gátló (dicyclanil tartalmú) készítmények. Ezek a szerek a rovarok kültakaróját alkotó kitin termelődését gátolják. Az első stádiumú lárvák így nem képesek vedleni, majd elpusztulnak.