Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

Szörnyű baktériumra bukkantak Magyarországon: már három megye érintett

agrarszektor.hu
Az Európában először 2015-ben azonosított, növényekre veszélyes kórokozó kapcsán Magyarországon jelenleg három vármegye: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala érintett. A fertőzés eredetének tisztázása további vizsgálatokat igényel. A veszélyes zárlati károsító terjedése csak a növényegészségügyi intézkedések szigorú és következetes betartásával előzhető meg.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma által 2022 szeptemberében Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyei mintákból azonosított Ralstonia pseudosolanacearum baktérium zárlati károsítónak minősül, melynek jelenléte jelentős gazdasági kárt okozhat - írja közleményében a Nébih. Jelenleg ugyanis nincs ellene kémiai védekezési lehetőség, terjedésének a megfelelő növényegészségügyi intézkedések tudnak határt szabni.

A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek: a burgonya, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a rózsa, valamint a dísznövények. A baktérium terjedésének elsődleges kiindulópontja a fertőzött szaporítóanyag, de emellett - tekintettel arra, hogy fertőzőképességét tartósan megőrzi - a különböző munkagépekkel és -eszközökkel való érintkezés is nagy eséllyel eredményezhet további fertőzéseket. Mindemellett ez a baktériumfaj is képes a felszíni eredetű öntözővíz révén is terjedni, amelynek forrása a kesernyés csucsor (Solanum dulcamara). A fertőzés teljes mértékű terméskiesést is okozhat és az érintett területeken pedig akár évekre is szüneteltetni kell a gazdanövények termesztését. A terjedés megelőzésére - kémiai védekezési lehetőség hiányában - az alábbi preventív növényegészségügyi intézkedések jelenthetik a megoldást:

  • kizárólag a laboratórium által bevizsgált, egészséges szaporítóanyagok ültetése
  • a gépek, eszközök megfelelő fertőtlenítése
  • a felszíni eredetű öntözővízzel való terjedés megakadályozása
  • a kesernyés csucsor elleni védekezés
  • a fertőzött területeken az előírt ideig nem kerül sor gazdanövények termesztésére
  • javasolt az ugaroltatás, illetve (vetésváltásban) a kalászosok vagy egyéb fűfélék termesztése
  • árvakelések irtása.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. május 14. 05:58