Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Így értelemszerűen növelhető lenne a magyar élelmiszerexport, amely már jelenleg is jelentős mértékű, ám a kibocsátás emelésével lényegesen jobb piaci helyzetbe kerülhetne az ország élelmiszeripara - írja az MTI. A belső piacon a magyar áruk arányát az importtermékek rovására növelni kellene a jelenleg mintegy 70 százalékról vissza a korábbi 80 százalék körüli szintre.
A magyar élelmiszertermelés jelentős gondokkal küzd - hangsúlyozta a főosztályvezető. Az ágazatnak szembe kell néznie a csökkenő termeléssel, a romló jövedelmezőséggel, a gyenge versenyképességgel, az ebből adódó piacvesztéssel, valamint a rövid távú gondolkodással, a feketegazdaság jelentős arányával, és a kereskedelmi márkák piaci részesedésének növekedésével. Emellett a fogyasztók növekvő arányban vásárolják az olcsó élelmiszereket.
Gyaraky Zoltán szerint ebből a helyzetből csak úgy lehet kitörni, ha az élelmiszer-feldolgozást komplex folyamatként értelmezik, akik e szakterületen dolgoznak. A családi gazdaságok feldolgozó tevékenységét kell ösztönözni, támogatni kell a kistermelők élelmiszer feldolgozását is a kis- és közepes vállalatok kiemelt kezeléséhez hasonlóan - hangsúlyozta a szakértő.
Gyaraky Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország területének kétharmada mezőgazdaságilag művelhető terület, ugyanakkor a mezőgazdaság egy hektárra jutó kibocsátási értéke kevesebb, mint a fele az európai uniós átlagnak: ez Magyarországon éves szinten 970 euró, míg az EU-ban 2.100 eurót tesz ki. Az élelmiszergazdaság és a mezőgazdaság együttesen jelenleg a hazai GDP 4,6 százalékát adja.
A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2009-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint valamivel több, mint kétezer milliárd forint volt. A belföldi értékesítés 4,7 százalékkal csökkent, az export viszont ugyanilyen arányban emelkedett és 614 milliárd forintot tett ki.
Az élelmiszeripari vállalkozások száma meghaladta a 8.300-at, aminek 96 százaléka volt kisvállalkozás. A mikrovállalkozások aránya pedig az élelmiszeripari vállalkozások számán belül 80 százalékot tett ki. Az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek adózás előtti eredménye 2009-ben elérte az 52,6 milliárd forintot.
