A Pilgrim's Pride - a JBS brazil élelmiszeróriás leányvállalata, az Egyesült Államok és Puerto Rico legnagyobb csirkehús-feldolgozója, illetve a második legnagyobb csirkefeldolgozó Mexikóban - éppen tárgyalásokat folytat arról, hogy brazíliai kukoricát fognak importálni a magas amerikai kukoricaár miatt. A cég pénzügyi vezetője elmondta a Financila Times-nak, hogy közel vannak a szerződés megkötéséhez. 

A brazil téli vetésű kukorica idén egyébként rekordtermést hozott, 8 százalékkal többet mint tavaly. Az Egyesült Államok a világ első számú kukoricatermelője-és exportőre közel húsz éve nem importált brazil gabonát, beleértve kukoricát sem. A tavalyi évtől kezdve azonban egészen idén májusig már 29 300 tonna gabonát hoztak be Brazíliából.

Közben a Smithfield Foods Inc., a világ legnagyobb disznóhús feldolgozója szólította fel az amerikai kormányt, hogy csökkentsék az üzemanyagba keverendő etanol-mennyiségét, mivel az évtizedek óta nem látott száraz időjárás már éppen eléggé felhajtotta a gabonaárakat. A Smithfield évente nagyjából 128 millió véka kukoricát és annak megfelelő gabonát vásárol, hogy etesse a sertésállományát, így a cég az Egyesült Államok legnagyobb gabonafogyasztója.

"A múlt héten próbálták lefelé nyomni mind a kukorica és mind a búza árát . Előbbit a 775-ös szintre próbálták visszanyomni a 825 centes szintről, de most már megint 818 centen születnek a jegyzések. A búza árát is próbálták leszorítani, de megfogták a 870-900-as szintek között, és most megint 918 körül jár. A kukorica határidős jegyzése várakozásaim szerint akár a 850 cent/vékát is elérhetik a nyár végére, ha pedig a búza átviszi a 950-es szintet, akkor a 10 dolláros szinting nincs megállás" - mondta Vetter Péter, a Solar Capital árutőzsdei üzletkötője.

A disznó és a csirke árak a marháével fognak vetekedni az amerikai ethanol-előírások és a pusztító szárazság miatt, ami kukorica-katasztrófát fog előidézni - nyilatkozta a Financial Times-nak a SmithField Foods egyik vezetője. Tom Vilsack, az amerikai mezőgazdaságim miniszter szerint azonban a Megújuló Üzemanyag Szabvány (Renewable Fuel Standard) már lehetőséget ad az előírások rugalmasabb kezelésére, így annak módosítására semmi szükség. "A piac majd elrendezi a kínálatot" - mondta a miniszter.

A hazai gabonaárakra is hatnak a tengerentúli árak, elsősorban azonban az európai viszonyok, illetve az itthon termett mennyiség határozzák meg a hazai gabonaárszinteket. Az idén közel 4 millió tonna őszi búzát takaríthatnak be a földekről a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) szerint. A mennyiség elmarad a tavalyi, és az idénre várt eredményektől is, a búza minősége viszont kiváló, közölte a szervezet két hete. A Magyar Agrárkamara szerint is a tavalyi 4,03 millió tonnával szemben az idén mindössze 3,7-3,8 millió tonnás búzatermés várható Magyarországon. A magyar gabonaárak tehát még tovább fognak emelkedni a tavalyi és a tavaly előtti árakhoz képest, amit így a takarmányárakon keresztül a hazai húsipar is megérez majd hosszabb távon.

"Nem lesz könnyű második féléve a magyar húsiparnak" - mondta az agrarszektor.hu-nak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. élelmiszeripari kutatója arra a kérdésünkre, hogy a folyamatosan növekvő gabonaárak hogyan fognak hatni a takarmányárakon keresztül a húsárakra. "2020-11-ben volt egy stabil gabonaár-emelkedés, ami a tavaly téli hónapokban lefékeződött, volt némi árcsökkenés. Így a húsipar akár be is hozhatta volna ebben az évben a tavalyi gabonaár-emelkedés miatt elszenvedett veszteségét, de sajnos a gabonaárak ismét emelkednek, ami hosszú távon először a nyershúsban, még hosszabb távon pedig a feldolgozott húskészítmények árában is megjelenhet. A feldolgozott húskészítmények árának növekedésére azonban jövő tavasz előtt valószínűleg nem kell számítani" - tett hozzá a kutató.

A növekvő takarmányárak mellett nehezíti a húsipar helyzetét a fizetőképes kereslet csökkenése, és hogy az importverseny nagyban korlátozza a magyar húsipar áremelési képességét, mondta Némethné Pál Erzsébet. "Ugyanakkor a bioetanol-piac egy kissé megtorpant itthon és globális szinten is, már nem lépnek be erre a piacra újabb szereplők, így az etanolgyártás már kevésbé játszik bele a takarmányárak felhajtásába.

Arra a kérdésre, hogy a magasabb takarmányárak és a fizetőképes vásárlóerő által kiváltott költségcsökkentési kényszer a cégeknél eredményezheti-e a hústermékek minőségének alacsonyabb színvonalát, hiszen valahol vágni kell a kiadásokon, Némethné Pál Katalin azt mondta, hogy szerinte nincs ilyen egyenes összefüggés a minőség és a költségcsökkentések között, hiszen az agrár-innováció eredményeinek felhasználásaival mód van a fajlagos költségek csökkentésére a minőség romlása nélkül is.

Az azonban biztos, hogy a mezőgazdasági termékek ára nagyjából az inflációval megegyező módon fog emelkedni a következő évtizedben, így az árszínvonal 10-30 százalékkal lesz az előző évtized felett, derül ki az OECD és az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO Agricultural Outlook 2012-2021 című jelentéséből. Ez pedig a húsipari termékek áraiban is meg fog jelenni.