A testület meghallgatta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak (FruitVeB) hosszú távú elképzeléseit az ágazatra vonatkozóan. Ennek kapcsán a FruitVeB ügyvezető igazgatója közölte: éves szinten a hajtatásos - azaz fólia alatti, illetve üvegházi - termesztést a jelenlegi évi 380 ezer tonnáról 600 ezer tonnára szeretnék növelni. A gyümölcstermesztést pedig 800 ezer tonnáról 1,2 millió tonnára emelnék. Így a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés a mostani évi 2,2-2,5 millió tonnáról - a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban végrehajtandó fejlesztések eredményeként - évi 3,5 millió tonna körüli mennyiségre nőhetne.

Az ügyvezető igazgató hozzátette: a kívánt eredmény elérése érdekében a termésátlagot a mostani hektáronkénti 18,5 tonnáról 25 tonnára kell növelni. A gyümölcstermesztésben pedig a jelenlegi hozamot hektáronként tíz tonnáról 17 tonnára szükséges emelni. Mártonffy Béla, a FruitVeB elnöke az MTI-nek elmondta: a zöldség-gyümölcs termelés - amely a kertészeti ágazat mintegy kétharmadát képviseli - elsődleges termelési értéke jelenleg mintegy kétszázmilliárd forint, ez áruértékben számolva hatszázmilliárd forintra rúg.

A termelés növelésével az elsődleges termelési értéket 130-140 milliárd forinttal lehetne növelni, az áruérték pedig elérné a 900-1000 milliárd forintot - vélte. Hozzátette: erre minden lehetőség megvan, mivel jelenleg a magyar zöldség- és gyümölcstermelők nem tudnak minden piaci igényt kielégíteni. A 2014-2020 között tervezett fejlesztések eredményeként mintegy százezer új munkahely jön létre a zöldség-gyümölcs ágazat területén.

Fodor Zoltán jelezte: ehhez egyebek között szükséges a kertészeti gazdaságok termelés-fejlesztésére egy elkülönített, mintegy 150 milliárd forintos forráskeret a szakértők szerint. A pályázatokat pedig egy pályázati kiírás alapján kellene meghirdetni, azon belül több célterülettel - javasolja a FruitVeB. Szeretnék elérni, hogy a fejlesztésekhez mintegy harminc százalékos mértékű fejlesztési előleg is folyósítható legyen bankgarancia mellett, ugyanakkor kötelező legyen az éves monitoring jelentés. A támogatás intenzitása - mértéke - pedig legalább ötven százalék legyen. Búsi Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára a reális és mértéktartó tervezés fontosságára hívta fel az albizottsági ülésen jelenlévők figyelmét.