Akár 20-40 százalékkal is csökkenhet a gabonafélék és az ipari növények terméshozama, ha az Európai Bizottság december elsejétől betiltja egyes rovarölő szerek használatát. A hivatalos indoklás szerint a korlátozásokkal a méheket védenék, de az Agrya Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége úgy véli: pusztán vélelmezett veszélyről van szó, amelyet nem támasztanak alá tudományos és gyakorlati indokok.

December elsejétől betiltják az unióban az úgynevezett neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szereket, amelyeket ma vetőmagcsávázásra, illetve talaj- és állománykezelésre használnak elsősorban kukorica, repce, napraforgó, cukorrépa és kalászos kultúrákban. Magyarországon a csávázószeres felhasználásuk a kukorica-, a repce- és a napraforgó-területeken különös jelentőséggel bír, mivel mással nem helyettesíthetők.

Az Agrya szerint a korlátozó jogszabály bevezetésének hátterében olyan kutatói beszámolók állnak, amelyek a neonikotinoidok méhekre gyakorolt káros hatásáról írnak. Ugyanakkor a növénybe felszívódott hatóanyag káros hatásait gyakorlati tapasztalatok nem támasztják alá, ha a rovarölő szereket az előírásoknak megfelelően alkalmazzák.

Relatíve nálunk van a legtöbb méh, de alig pusztulnak

Az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség. 2010-ben 1 millió, 2012-ben 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván. A hazai monitoring vizsgálatok ugyanakkor nem mutattak ki semmilyen káros hatást olyan méhcsaládokban, amelyek csávázással, illetve permetezéssel szabályosan kezelt növényállományokból gyűjtöttek. A méhpusztulások évente 150-200 ezer hazai méhcsaládot érintenek, ebből 5-10 ezer pusztulása hozható összefüggésbe nem megfelelően alkalmazott növényvédelmi technológiával. Ez az összes hazai méhcsalád 0,5-1 százalékát teszi ki.

Az Agrya szerint a rendeleti tiltás túlzó és elhamarkodott, mert az alkalmazható alternatív növényvédelmi lehetőségekkel kapcsolatban nem készült részletes hatástanulmány, illetve a tiltás gazdasági következményeinek elemzésével is adós maradt a rendeletalkotó. A probléma nagyságát jelzi, hogy Magyarországon évente több mint egymillió hektár kukorica-, napraforgó- és repceterületen vetnek olyan vetőmagokat, amelyeket neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csáváztak. A kukorica egyik legveszélyesebb kártevője, az amerikai kukoricabogár ellen pedig nincs alternatív csávázószer. A napraforgó és repce csírakori kártevői elleni csávázásra sincs más megoldás, illetve a csávázást helyettesítő növényvédelmi eljárások nagyobb környezetterheléssel járnak és drágábbak is.

Hatalmas károkra lehet számítani

A tiltásokkal a magyar mezőgazdasági kibocsátás gerincét jelentő kukorica-, napraforgó- és repcetermelés biztonsága kerülhet veszélybe - állapítja meg az Agrya. A neonikotinoidos vetőmag-csávázási technológia elvesztése akár 20-40 százalékkal is csökkentheti a hozamokat, és a technológiai kár öt év alatt akár 17 milliárd euró veszteséget okozhat a mezőgazdaságban, illetve tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában. Eközben 50 ezer munkahely kerülhet veszélybe, ami Kelet-Európában különösen komoly hatásokkal járna.

A tervek szerint ráadásul csaknem valamennyi rovarölő, illetve sok gombaölő és gyomirtó szert kivonhatnak a forgalomból néhány éven belül, és emiatt az egész európai mezőgazdaság jövője foroghat kockán. Mindez az Agrya szerint annak nyomán történhet meg, hogy a növényvédő szerek kockázatát eleve ki akarják zárni azokban az esetekben is, ahol a kockázat csak feltételezett.