Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az ország nagy részén teljes virágzásban van a repce. Ilyenkor már nem szabad klórpirifosszal (pl. Dursban, Nurelle-D, Pyrinex) vagy indoxakarbbal (Avaunt) védekezni a kártevők ellen. Csak méhkímélő technológiában (naplemente előtt egy órával kezdve este 11-ig) vethetőek be az olcsó, taglózó hatású piretroidok. Ezek munkaszervezési szempontból és a rezisztencia kialakulásának viszonylag nagy kockázata miatt okozhatnak fejtörést a gazdáknak. Ismert piretroid-készítmények a Karate Zeon (lambda-cihalotrin), a Sumi Alfa (eszfenvalerát), a Cyperkill (cipermetrin) vagy a Rapid (gamma-cihalotrin). Ezeket 1000-1500 forintos hekáráron meg lehet vásárolni.
A Mavrik (tau-fluvalinát) az egyetlen piretroid, amelyik méhekre nem jelölésköteles, tehát nappal is kiadható. A többi kedvelt nappali készítmény a felszívódó neonikotinoidok közül kerül ki. Az egyik hatóanyag az acetamiprid (pl. Mospilan és Gazelle), amit egy szezonban egyszer lehet kipermetezni, a másik a tiakloprid (pl. Biscaya és Calypso), amit alapesetben kétszer. Ezek 4-4500 forintos hektáráron kaphatók, vagyis 3,5-4-szer drágábbak, mint egy piretroid, ellenben normál munkaidőben kifújhatók.
Vannak olyan készítmények, amelyek a két hatóanyagcsoport előnyös tulajdonságait egyesítik, vagyis piretroidot és neonikotinoidot is tartalmaznak, így a hatásuk hosszan érvényesül. Ilyenkor mindig az a kérdés, hogy a piretroid összetevő mennyire biztonságos a méhek a szempontjából. A tau-fluvalináton kívül nincs más, ami nappal is bevethető. Az esti permetezésre viszont kiváló lehet az olyan kombinált hatásmechanizmusú készítmény, mint a Proteus vagy a Gazelle Pro.
A napszakon kívül van még egy fontos szempont, amit mérlegelni kell. Az acetamipridről kiderült, hogy tebukonazollal keverve - márpedig a gombaölő szeres kezelésre szükség lehet az esők után - veszélyessé válik a méhekre. Németországban már tavaly óta tiltják a legismertebb acetamiprid hatóanyagú inszekticid, a Mospilan más készítményekkel való keverését, de még a felületi feszültségcsökkentő hatásfokozókat sem engedélyezik hozzá. Magyarországon egyelőre még szabad a Mospilannal (és más acetamipriddel) virágzó repcében permetezni. Kizárólag napnyugta előtt, amikor a méhek már nem járják a táblát, tebukonazollal keverve is használható. Sok növényvédős most úgy ítéli meg: jobb a békesség, és inkább semmilyen gombaölő szert nem tesz a rovarölő szeres tankba.
Azok a termelők tehát, akik a nappali technológiát részesítik előnyben, így gondolkodnak:
- 1. Nappal nem kell túlórapótlékot fizetni. Márpedig az ember drágább, mint a neonikotinoid és a piretroidot árkülönbözete.
- 2. Ha a hidastraktor bérgép, könnyebb és olcsóbb nappalra megszervezni a munkáját, mint estére.
- 3. Nappal több az idő, gyorsabban lehet végezni, nem kockáztatjuk egy újabb eső érkezését.
- 4. Viszont alaposan át kell gondolni, hogy kompatibilis-e a készítményünk a gombaölővel, különben az utóbbiból egy plusz menetre lesz szükség.
Akik este permeteznek, így gondolkodnak:
- 1. Nincs teljesen ártalmatlan szer, a méhekre nem jelölésköteles készítményeket is biztonságosabb naplemente után kifújni.
- 2. Belekeverhető a gombaölő szer is a tankkeverékbe, vagyis nincs szükség kétmenetes kijuttatásra. A plusz egy menet gázolajköltsége drágább, mint túlórabért fizetni.
- 3. Tovább csökkenti a költségeket, hogy este az olcsó piretroidokat is választhatjuk.
- 4. Nő viszont a kockázata annak, hogy a lassú munkavégzés miatt kicsúszunk az optimális időjárási ablakból.
Az agrárszektor.hu tapasztalata szerint sokan végletesen gondolkodnak: a legbiztonságosabb szert is csak este permetezik ki, és akkor sem keverik gombaölővel, míg másoknak - kerül, amibe kerül - csak a gyorsaság számít. Nem biztos, hogy a végeredmény valóban a leghatékonyabb megoldás lesz. Érdemes tehát végiggondolni az eddigi gyakorlatot az alapján, hogy
- az Ön által használt permetezőgép mekkora területteljesítménnyel dolgozik, azaz mennyire gyorsan végez;
- milyen bérmegállapodásban van az embereivel, lehet-e másképp is kompenzálni a túlórát (pl. szezonon kívül szabadidővel);
- milyen tapasztalatai vannak a piretroidrezisztenciával (hat-e a szer), vagy a helyi méhészekkel (volt-e már zűr).