Március 19-én jön a tavasz meghatározó agráreseménye: Agrárium 2025
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A minél szélesebb körű társadalmi egyeztetés színterei lehetnek a települési agrárgazdasági bizottságok, amelyek megalakításáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Alapszabálya rendelkezik. A megyei szervezetek és a szakmai kamarai osztályok mellett ezeken a testületeken keresztül kerülhet közvetlen kapcsolatba a gazdálkodókkal a kamara, adta hírül a NAK.
A helybeli gazdák, gazdálkodók képviseleti fóruma megalakítása legalább tíz, a településen lakóhellyel, székhellyel, telephellyel rendelkező kamarai tag kezdeményezésére kötelező. A kamara alapszabálya értelmében több település is alakíthat közös bizottságot. Az önkormányzatiság fontos eleme, hogy a testület maga dolgozza ki a tagokkal való együttműködés helyi sajátosságokhoz igazodó formáit.
A cél az, hogy a települési agrárgazdasági bizottság a kamara tagjainak közvetlen érdekegyeztetési és képviseleti fóruma legyen, ahol első kézből informálódhatnak a kamara működéséről, terveiről és ahol elővezethetik elvárásaikat és igényeiket a szervezet munkájával kapcsolatban.
A települési agrárgazdasági bizottság alakuló ülését a kamara megyei elnökei hívják össze. Egy településen csak egy agrárgazdasági bizottság működhet, amely szükség szerint ülésezik. A bizottság tagjai közül elnököt és legalább három, legfeljebb tizenöt tagból álló vezetőséget választ.
A települési agrárgazdasági bizottság ülésein a kamara megyei elnöke és igazgatója, illetve azok képviselője tanácskozási joggal vesz részt.
