Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Parázs vitáktól sem volt mentes a Portfolio.hu "Agrárszektor 2014-2020" című konferenciájának délelőtti része. Jön az új Közös Agrárpolitika (KAP); az új földtörvény egyesek szerint ellehetetlenítheti az állattartást Magyarországon; az élelmiszeripar oly annyira problémás terület, hogy a bankok alig tudják finanszírozni.
Változás előtt a KAP
Dr. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a kormányzati álláspontot ismertetve kifejtette, hogy oka van annak, hogy miért foglalkozunk olyan sokat a KAP-pal, hiszen egy nagyon fontos lába a hazai agráriumnak, és ezzel a hazai nemzetgazdaságnak is. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a mezőgazdaság nagyon fontos szerepet tölt be a magyar gazdaságban, amelyet jól alátámasztanak a legfrissebben megjelent GDP-adatok is.
Az államtitkár elmondta, hogy bár eredetileg mindenki egy egyszerűbb rendszert szeretett volna, de a három fő célkitűzés, így az életképes élelmiszertermelés biztosítása, az erőforrásokkal történő fenntartható gazdálkodás erősítése, és a vidéki foglalkoztatás növelése csak egy komplex rendszerben érhető el.
A galéria megnyitásához kattintson a képre
Feldman Zsolt beszélt arról, hogy az agrárfinanszírozási EU-s csomag összesen 960 milliárd eurót tesz ki, ami a második legnagyobb tétel az EU költségvetésében. Hozzátette: habár a keretösszeg 11%-kal csökkent a következő időszakra, a magyar részarány 2,4%-ról 3,2%-ra növekedett. Hangsúlyozta, hogy ezekkel a változásokkal Magyarország pénzügyi pozíciója érdemben nem változott, sem nagyon jól, sem rosszul nem jártunk, de tágabb kitekintésben egyértelműen a nettó haszonélvezők között vagyunk. Hozzátette: a közvetlen támogatások nagyságrendje érdemben nem változik, de az elosztása jóval bonyolultabb lesz. Új elemek kerülnek be, így például a "zöldítés", a fiatal gazdák és kisgazdaságok támogatása.
A szakpolitikus beszélt arról is, hogy a következő időszak egyik legfontosabb változása, hogy jóval nagyobb mozgástérhez jut a nemzeti politikai a támogatások szétosztása terén. Sokkal több ponton lehet beavatkozni, nagyobb ráhatás van a források célzására. Magyarországnak az általa választott, illetve kidolgozott támogatási modelljét 2014. augusztus elsejéig kell elküldeni Brüsszelbe.
A modell esetében az egyik leginkább meghatározó kérdés, hogy Magyarország milyen döntést hoz a SAPS és BSP közötti átállásban. Alapvetően három lehetőség közül választhat hazánk: már 2015-ben átváltunk a BSP-rendszerre, vagy 2017-ig megtartjuk a SAPS-ot és ezt követően állunk át a BSP rendszerre, vagy egészen 2020-ig kitartatunk a jelenlegi területalapú támogatásokra épülő SAPS-rendszer mellett.
Feldman Zsolt előadását zárva hangsúlyozta, hogy az az új KAP-nak Magyarország nyertese, de élni kell az elmúlt két évben kiharcolt lehetőségekkel.
Az előadást követően az ágazat szereplői, tudományos kutatói egy panelbeszélgetés keretein belül vették górcső alá a szabályozási változások ágazatra gyakorolt hatásait a 2014 utáni időszakra. Éder Tamás, a Bonafarm Csoport vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója az új KAP-pal kapcsolatban rámutatott, hogy innentől kezdve már nehezen lehet beszélni közös (uniós) agrárpolitikáról, azt felváltja a közös finanszírozású nemzeti agrárpolitikák rendszere. Halmai Péter, a Pannon Egyetem professzora megerősítve Éder Tamás szavait arra mutatott rá, hogy az új KAP által nemzeti szinten nagyon eltérő rendszerek alakulhatnak ki, aminek következtében nagymértékben felértékelődik a nemzeti politika szerepe és felelőssége. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója szintén a jogalkotók felelősségét hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a döntéseknek megalapozott hatástanulmányokra kell alapulniuk. Tóth Péter az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet rá, hogy a KAP eddig történetében még sosem volt ekkora szabadsága a nemzeteknek.
A galéria megnyitásához kattintson a képre
A SAPS és BPS kérdésében a résztvevők egyetértettek abban, hogy 2015-ig vélhetően nem vezényelhető le az átállás, ugyanis ennek rendkívül nagy erőforrásigénye lenne. Éder Tamás és Halmai Péter egyaránt a 2018-as céldátum mellett tették le a voksukat. Kapronczai István úgy fogalmazott, hogy megfelelő számítások hiányában nem hozna döntést a témában, de szerinte nem biztos, hogy 2018-ban érdemes átállni arra a három évre. Ki kell ezt is számolni - tette hozzá. Tóth Péter 2020-as átállásra számít. Hozzátette: a napokban az Európai Bizottság egyik osztályvezetőjének előadását tekintette meg, és a brüsszeli szakember úgy tudta, hogy Magyarország 2020-as átállást tervez.
Feldman Zsolt arról beszélt, hogy már most készülnünk kell a 2020 utáni időszakra is, és el kell érni, hogy a különböző tevékenységek ne függjenek túlzott mértékben a különböző támogatásoktól.
A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy alapvetően nyerhet Magyarország az új KAP-pal, de adott esetben nagyot is veszíthet, amennyiben nem sikerül megfelelő döntéseket hozni a nemzeti támogatáspolitika kidolgozásakor. Éder Tamás a beszélgetés végén azt hangsúlyozta, hogy most nagyon nagy szükség lesz a nemzeti döntéshozók bölcsességére, és fontos, hogy a hosszú távú hasznosságot szem előtt tartó döntések szülessenek meg és ne a rövidtávú célokra optimalizáljanak.
Földtörvény
A földtörvénnyel kapcsolatos szekciót az FHB előadása kezdte meg, rámutatva hogy a föld válságálló eszköznek bizonyult az elmúlt években, szinte az egyetlen eszköz, amelynek ára folyamatos emelkedést mutatott.
Máhr András a MOSZ titkára arról számolt be, hogy az új földtörvény hatálybalépéséig még számos szereplő igyekezett földet vásárolni, ami a megítélésük szerint érdemi hatással volt a földárak növekedésére. Máhr András azonban hozzátette, hogy a hatálybalépést követően komoly esésre számítanak a földárak esetében, mert rendkívül megnehezül majd a földek adásvétele.
Raskó György agrárközgazdász arra mutatott rá, hogy a földtörvény jelenlegi formájában komoly károkat fog okozni Magyarország számára, az abból származó teljesítményromlást éves szinten 2-3 milliárd euróra becsülte. Rámutatott, hogy az földtörvényben szereplő limitek ellehetetlenítik majd a nagyüzemi állattartást, arra pedig kár is számítani, hogy kis- és középgazdálkodók a jövőben majd állattartásba kezdenek. Hozzátette, az új törvény a hatékonyság- és teljesítménynövelésre képes vertikális integráció ellen hat. Máhr András megerősítve Raskó György szavait úgy fogalmazott, hogy az új földtörvénynek betudhatóan az, aki ma állattenyésztésbe kezd, az öngyilkosságot követ el.
A galéria megnyitásához kattintson a képre
A - nem egyszer személyeskedésektől sem mentes - vitában egy másik álláspontot képviselve Kurucz Mihály, az ELTE Agrárjogi Tanszékének úgy fogalmazott, hogy gyakran az az érzése, mintha nem is ugyanazon törvényt olvasnák a résztvevők. Meglátása szerint a földre nem lehet egyszerű termékként tekinteni, az azon jóval túlmutat. Hozzátette, hogy véleménye szerint egy nemzeti szabályozásnak nem a föld ára szempontjából kell közelíteni a kérdést, annál jóval nagyobb társadalmi hatásai vannak a földnek. Felhívta a figyelmet rá, hogy jelenleg 10 millió lehetséges földvásárló van a magyar földek esetében, de 2014 májusától már közel 500 millió (az EU teljes lakossága) lesz, akikkel szemben a hazai potenciális vásárlók tőkeereje gyenge. Hangsúlyozta, hogy az új törvény nem a földszerzőket akarja kizárni, hanem csak a befektetőket.
Kurucz Mihály szerint lehet, hogy egyesek szívesen panaszkodnak a téma kapcsán, de véleménye szerint a jövőben is lehetőség lesz földvásárlásra Magyarországon. Csak keressenek egy ügyvédet, az majd segít - ajánlotta.
A résztvevők többsége egyetértett abban, hogy az új törvény majd valamilyen úton el fog kerülni az Európai Bíróság elé.
Agrárfinanszírozás
Hatalmas érdeklődés mutatkozik a bankok részéről az agrárszektor iránt, amit jól jelez, hogy az FHB, az OTP, a Budapest Bank és az MFB is részt vett a finanszírozási panelbeszélgetésen. A banki szakemberek mellett két neves hazai integrátor, a KITE zrt. és az IKR Agrár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. képviselője is részt vett a beszélgetésen.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy állattenyésztés területén jelenleg komoly kockázatok mutatkoznak, ezzel szemben a szántóföldi növénytermesztésénél már inkább az a helyzet, hogy a piaci szereplők megerősödtek az elmúlt években, és kisebb az éhségük a hitelezésre. Az OTP képviselője hozzátette, hogy a magyar állattenyésztés forrásigénye megközelíti az 1000 milliárd forintot.
Mádi Zoltán, a KITE Zrt. vezérigazgató-helyettese méltatta az MNB NHP-kezdeményezését, mondván hogy a konstrukció által nagyon korszerű eszközöket tudtak eljuttatni a hazai mezőgazdasági szereplők részére.
Takács Zoltán a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője az élelmiszeripar területét nevezte meg kritikus területként, mint az agrárium legnagyobb problémáját. Nagyon sok kihívás áll az ágazat előtt, és a terület banki szempontból nehezen kezelhető. Hozzátette, erősebb szabályozási beavatkozásra lenne szükség a területen.
A galéria megnyitásához kattintson a képre
Soltész Gergely, az FHB vezérigazgatója hozzátette, hogy az élelmiszeripar esetében nehezebb megítélni, hogy a cégek mennyire fizetőképesek. Gyakran a cégek maguk sem tudják a kockázataikat kezelni, ugyanis turbulens a jogszabályi környezet, a tevékenységük ciklikus, és erre jönnek még rá a nehezen átlátható adózási viszonyok. Hozzátette, hogy az FHB komoly erőforrásokat fordít erre a területre is, de ilyen környezetben nem meglepő, hogy egyes versenytársaik úgy döntöttek, hogy nem finanszírozzák az élelmiszeripart.
Jurenka Csaba, az MFB igazgatója kifejtette, hogy a politika korábban talán valóban inkább a termelésre fordította erőforrásait, de ebben változás látszik, az MFB éppen a napokban indított el egy programot az élelmiszeripar finanszírozására.
Az integrátorok és a bankok képviselői egyetértettek abban, hogy a jövőben is szükség lesz mindkettőjükre az agrárfinanszírozás területén. A Budapest Bank képviselője hozzátette, hogy a jelenlegi alacsony kamatszintek mellett már a bankok is keresik a kisebb méretű ügyfeleket az agráriumban.
