Évi 150 ezer eurós összeghatár felett lefaragja az agrárgazdasági szereplők uniós területalapú támogatásait a kormány, hogy igazságosabbá tegye a nagyüzemeknek kedvező eddigi forráselosztást. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár-jelölt szerint elsősorban azok ellen lépnének fel, akik nagy területeken csak növénytermeléssel foglalkoznak. Őket eltiltják a vidékfejlesztési támogatásoktól is, amelyek az eddigi Vidékfejlesztési Minisztériumtól a Miniszterelnökséghez kerülnek. A vidékfejlesztési pénzek agrártámogatásokká alakulnak, amelyeket az állattenyésztőknek, a munkaigényes agrárágazatokkal foglalkozóknak és az élelmiszeriparnak fizetnek majd ki.

A parlamenti mezőgazdasági bizottság előtti meghallgatásán egyértelműsítette Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter-jelölt, milyen módon kíván változtatni az új kormány az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások nagyüzemeknek kedvező, igazságtalannak tartott eddigi elosztásán. A politikus bejelentése szerint biztosra vehető, hogy támogatásokat vonnak el azoktól a gazdasági szereplőktől, akik évi 150 ezer eurónál több támogatást kapnak a Közös Agrárpolitika (KAP) úgynevezett egyes pillérét jelentő közvetlen kifizetésekből, amelyek legnagyobb részét a területalapú (SAPS) források teszik ki. Ma már csak az a kérdés, hogy a pénzek "lefejezése" milyen nagyságrendű lesz.

Lázár a pénzelvonási elképzeléseket azzal indokolta, hogy nem tartható az az eddigi kifizetési rendszer, amelyben a SAPS-támogatások 70-80 százalékát az igénylők 10-20 százaléka kapta meg, a KAP kettes pillérét jelentő vidékfejlesztési kasszából pedig szintén 70-80 százalékos arányban részesedtek a nagyüzemek. A 2014-2020. közötti közvetlen kifizetések átrendezéséhez lehetőséget nyújt az az uniós szabályozás, amely szerint 150 ezer euró felett a támogatások legalább 5 százalékát a felhasználóktól meg lehet vonni (degresszivitás), majd az így felszabaduló pénzeket a vidékfejlesztési forrásokhoz kell átcsoportosítani. Lázár azt is kilátásba helyezte, hogy a kormány a 150 ezer euró feletti támogatás akár száz százalékát is elvonhatja a gazdaságoktól, de még nem döntöttek az ügyben.

A miniszter-jelölt mindenesetre egyértelműsítette, hogy az intézkedés elsősorban a csak növénytermeléssel foglalkozó, "5-6 ezer hektáron gazdálkodó" nagyüzemek ellen irányulnának, amelyeknek a területalapú támogatások extraprofitot hoznak. A számítások szerint az agrárpiaci szereplők összesen 1,164 millió hektár után kapnak annyi SAPS-ot, amely számukra 150 ezer eurónál több éves támogatást hoz. Lázár ugyanakkor elismerte, hogy a kormánynak fontos a nagyobb gazdaságokban meglévő, 110 ezer agrármunkahely megőrzése is, így elképzelhetőnek tartotta, hogy a mindenkire vonatkozó, száz százalékos pénzmegvonás helyett végül sávos degresszió lép majd életbe 150 ezer euró felett.

Egyik könnyítés az lehet, hogy az elvonásra ítélt pénzeket csökkennének a foglalkoztatottak utáni közteherviselési költségekkel. A másik pedig, hogy a kormány a degressziót a tavaly elfogadott földforgalmi törvényhez igazítaná, amely az új birtokmaximumot 1200 hektárban határozza meg, de például az állattenyésztők számára 1800 hektáros birtokplafont engedélyez. Ezzel kapcsolatban nem kizárt, hogy a fejleszteni kívánt állattenyésztés érdekében a kabinet 1800 hektárig "mérlegel" majd a pénzelvonásoknál - derült ki a meghallgatáson.

A degresszivitás bevezetését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a kormánynál, és a NAK végezte el a háttérszámításokat is. Az agrarszektor.hu értesülései szerint a köztestület 7-8 különféle verziót vázolt fel. Ezek közül a "legpuhább", amikor 150 ezer euró felett 5 százalékos elvonás lépne életbe, a foglalkoztatási költségek teljes beszámítása mellett. A "legkeményebb" pedig, amikor az üzemeknek a 150 ezer euró feletti összeg száz százalékától kellene megválniuk, de nem vehetnék figyelembe munkaerőköltségeiket. Egyik köztes verzió viszont például 1200-1800 hektár között száz százalékos elvonást írna elő "munkaerő-kompenzáció" mellett, míg 1800 hektár (vagy 250 ezer euró éves támogatás) felett nem engedné meg, hogy a teljes forráselvonást a foglalkoztatási kiadásokkal mérsékelni lehessen.

A NAK számítása szerint a "legpuhább" esetben 2020-ig összesen 28,6 milliárd forinttal (96,9 millió euróval), a legkeményebbnél pedig 142,7 milliárd forinttal (483,3 millió euróval) lehetne csökkenteni a nagyobb agrárcégek támogatásait, vagyis ennyivel lehetne bővíteni a vidékfejlesztési kassza forrásait. Lázár Jánost tulajdonképpen ez utóbbival összefüggésben hallgatta meg a mezőgazdasági bizottság, mivel a vidékfejlesztés az eddigi Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) - amelynek neve Földművelésügyi Minisztériumra (FM) változik - a Miniszterelnökséghez kerül. Lázár ugyanakkor az elvileg FM-kompetenciában maradó közvetlen kifizetésekről is úgy beszélt a bizottság előtt, mintha ezután azok felhasználása is az ő fennhatósága alá tartozna. Megfigyelők szerint ez is egyértelműen jelzi, hogy az FM - amelyet továbbra is Fazekas Sándor vezet majd - jelentősen "kiüresedett és meggyöngült" az előző kormányzati ciklushoz képest.

A 2014-2020 közötti magyar vidékfejlesztési kassza - hangoztatta a mezőgazdasági bizottságban Lázár - összesen 1019 milliárd forintnak megfelelő EU-forrást tartalmaz, amely 3,45 milliárd eurót tesz ki. Az előző EU-s költségvetési ciklusban az uniós vidékfejlesztési pénzekhez 25 százalékos nemzeti kiegészítés társult, amely egyes hírek szerint most 15 százalékra csökkenhet, bár például a kormánynál kitüntetett szerepet élvező NAK legalább 30 százalékra növelné a társfinanszírozási arányt.

A Miniszterelnökség mindenesetre szinte biztosan nem rendelkezhet majd a 3,45 milliárd eurós teljes kerettel, mivel annak 15 százalékát (több mint 500 millió eurót) a közvetlen kifizetésekhez (az egyes pillérbe) helyezi át a kormány. Mint az agrarszektor.hu beszámolt róla, az átcsoportosítás oka, hogy a hektárra vetítve SAPS-támogatások 2015-től ne csökkenjenek, mivel - dacára a 2014-2020 közötti uniós támogatásnövekedésről szóló eddigi kormányzati kommunikációnak - a hektáronkénti SAPS-ot a jövő évtől meg kellett volna kurtítani, mert az éves magyar közvetlen kifizetési keret zsugorodik 2013-hoz, az előző uniós költségvetési ciklus utolsó évéhez képest.

Az 500 millió eurós átcsoportosítás azt jelentené, hogy a Miniszterelnökség a volt VM-től csak mintegy 3 milliárd euró (900 milliárd forintnyi) vidékfejlesztési forrás elosztását vehetné át. A degresszió viszont éppen fordított irányú pénzmozgást valósítana meg, vagyis az egyes pillérből helyezne át forrásokat a vidékfejlesztésinek nevezett kettesbe. Így a legdurvább degeressziós elvonás csaknem kompenzálná a vidékfejlesztési kassza 15 százalékos megkurtítását, vagyis azt részben vagy csaknem egészben a hazai nagyüzemekkel fizettetné meg.

Lázár János szerint a vidékfejlesztési forráselosztást azért kell átszervezni, mert az nem volt sikeres az elmúlt hét évben. Az alanyi jogú és a pályázatos pénzeket ezentúl egyaránt úgy helyeznék ki, hogy azokat alapvetően a kisgazdaságok, illetve "maximum a közepes családi gazdaságok" vehessék igénybe. A vidékfejlesztési forrásokat - fogalmazott a miniszterjelölt - agrártámogatásokká kell alakítani, hogy a kasszát "kulturális, városrehabilitációs és szociálpolitikai támogatások" ne terheljék. A csak növénytermeléssel foglalkozó, nagy agrárvállalkozásokat innen is kitiltják, és a forrásokat az állattenyésztőknek, illetve más munkaigényes agrárágazatoknak és az élelmiszeripar fejlesztéseire fizetik ki, hogy a munkahelyek számát és a vidéki megélhetés esélyét növeljék.

A vidékfejlesztési döntésekhez szükséges, úgynevezett irányító hatósági feladatok a volt VM-től a Miniszterelnökséghez kerülnek, és áttelepül a VM eddigi vidékfejlesztési államtitkársága is. Ugyanakkor a döntés-előkészítési "szakmai munkát" az FM végzi majd, és továbbra is a tárca felügyeli a kifizető ügynökségként működő, vagyis az uniós támogatásokat kiutaló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH).

A Miniszterelnökség a vidékfejlesztési támogatásokat ezután sem pályázatok útján, hanem az eddigi kérelembenyújtási rendszerrel fizetné ki, sőt mostantól jelentősen egyszerűsítene a feltételeken. (Tény viszont, hogy egyes rendeleteiben a kormány is pályázatokként aposztrofált bizonyos vidékfejlesztési kifizetéseket). Lázár János úgy fogalmazott: uniós területalapú támogatásokat 181 ezer gazdálkodó kap, akik közül 70 ezren apró területek után juthatnak pénzekhez. A cél az, hogy ők ezután egyfajta automatizmussal, átalánytámogatásként és kötöttségek nélkül juthassanak a vidékfejlesztési összegekhez is. Az EU-támogatásokkal kapcsolatban pedig általában is egyszerű, átlátható, követhető és ügyfélbarát rendszert kívánnak kiépíteni az eddigi lassú, korrupt és a működésképtelenség határára sodródott szisztéma helyett, amely visszaélt az ügyfelek türelmével - jelentette ki a miniszterjelölt.