Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A válság eleje óta nem sokat haladt előre a vállalati hitelezés szekere Magyarországon. Az elmúlt két évben lassult ugyan a vállalati hitelállomány visszaesése, de 2012 júniusa és 2014 júniusa között még mindig több mint 6 százalékkal csökkent annak ellenére, hogy a korábban ismert refinanszírozási és kamattámogatási programok (pl. a Magyar Fejlesztési Bank hitelei, Széchenyi Kártya) mellett megjelentek a Magyar Nemzeti Bank legfeljebb 2,5 százalékos ügyleti kamatot biztosító Növekedési Hitelprogramjának (NHP) forrásai, és a hasonlóan olcsó finanszírozást biztosító, elsősorban exportcégek és beszállítóik számára elérhető új eximbanki termékek is.
A mezőgazdaság azonban kivételes helyzetben van az adatok szerint. Az elmúlt két évben 20 százalékkal 377 milliárd forintra nőtt a szektorban dolgozó vállalkozások hitelállománya, ezzel a termelő ágazatok közül a legnagyobb mértékben nőtt az agrárcégek hitellel való ellátottsága. Javult a hitelállomány összetétele is, hiszen míg két évvel ezelőtt a hitelek 18 százaléka volt devizahitel a mezőgazdaságban, ez mára 12 százalékra csökkent, a hosszú lejáratú forinthitelek aránya viszont - a beruházási aktivitás növekedésének köszönhetően is - 49-ről 61 százalékra emelkedett. A kedvező változások az élelmiszeriparra is kihatottak: a hitelállomány 8 százalékkal nőtt ebben az ágazatban két év alatt, szemben az általános csökkenő tendenciával. A mezőgazdasági vállalkozások forrásigénye szezonálisan alakul: nyáron nagyobb, télen kisebb a mezőgazdasághoz kapcsolható vállalkozások a banki tartozása.
Jelentős a szerepük a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelezésében az említett refinanszírozási és kamattámogatási programoknak. Bár a mezőgazdaság részesedése a bankok teljes vállalati hitelállományán belül ma 5,6 százalék, vagyis egyébként is magasabb, mint a 4,4 százalékos GDP-részesedés, ezekben a programokban jellemzően még nagyobb az arányuk. Az NHP különösen jól jött a mezőgazdaságnak: a 2013 nyarán zajló első szakaszban a kihelyezett több mint 700 milliárd forintnyi hitel 18 százaléka került a mezőgazdasághoz, a második szakaszban pedig ennek csaknem a duplája, 35 százalék e cégek részesedése az október elejéig leszerződött 403 milliárd forintból. Az NHP tehát - legalábbis más ágazatokhoz képest - kiemelkedően sikeres a szektorban.
A kisebb cégek számára elérhető Széchenyi Kártyára sem lehet panasz: az Agrár Széchenyi Kártya keretében 9,5 milliárd forint jutott, amelynek jelentőségét mutatja, hogy háromnegyedük egyéni gazdasághoz került. A Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitelprogramjaiból 48,3 milliárd forint került az agráriumba az első félévben, ennek 56 százaléka a szántóföldi növénytermesztést segítette. A kedvezményes hitelprogramokban való részvétel azért örvendetes jelenség az ágazat számára, mert ezáltal a mezőgazdaságban érdekelt cégek átlagos adósságszolgálati terhe alacsonyabb, mint a nemzetgazdaság más szegmenseiben működő vállalkozásoké. A kisebb vállalkozásokkal (pl. őstermelők, egyéni gazdaságok) szemben, ahol a dobozos, kis adminisztrációval járó hitelek dominálnak, a nagyobbaknál az egyedi finanszírozási konstrukciók hódítanak.
Az agrárhitelezést nyilvánvalóan banki szemszögből is érdemes vizsgálni. Az időjárási viszontagságokból vagy éppen járványügyi kockázatokból, valamint a természetes ciklikusságból fakadóan hagyományosan nem tartozott a bankok preferált ágazatai közé a mezőgazdaság. Ezt csak fokozta az a termőföld-szabályozás, amelynek alapján a jogi személyek földszerzésének kockázata a jelzálog bejegyzését, vagyis a hitelfedezet biztosítását korlátozta, ellehetetlenítette. Erre a bankoknak a gyakorlatban a jelenleg hatályos földtörvény alapján sincs lehetőségük, vagyis a mezőgazdaság esetében a tulajdonosi befektetések nagyobb része olyan eszközben kötődik le, amely csak korlátozottan forgalomképes, banki hitelfedezetként pedig hagyományos módon nem érvényesíthető. Ebből a szempontból az ipari termelőcégek jobb helyzetben vannak.
A fenti jelenségekből fakadó hitelképességi versenyhátrányt azonban ma már számos tényező kiegyenlíti. Ilyen a területalapú támogatások rendszere, amelyből 2015 és 2020 között évi 350 milliárd forint jut a gazdálkodóknak. Ilyenek a különböző fedezeti ügyletek is, amelyek révén az árfolyamváltozásból fakadó bevétel- vagy ráfordítás-ingadozásokat ki tudják simítani a vállalkozók. A támogatások miatt különösen a szántóföldi növénytermesztés örvend nagy népszerűségnek a bankok körében, hiszen a területalapú támogatások kivételesen stabil pénzáramlást jelentenek a cégek pénzügyi kimutatásaiban. A sokáig válságágazatnak tekintett élelmiszer-feldolgozás kiemelt fejlesztési keretei, pályázati lehetőségei viszont segíthetnek abban, hogy csökkenjen az egyes ágazatok közötti szakadék.
Természetesen a szántóföldi növénytermesztés finanszírozásának története sem teljesen felhőtlen, és épp ez az, ami tovább szűkítheti az előnyét: 525 cég tartozik azok közé az 1200 hektár fölötti földterületen gazdálkodó társaságok közé, amelyek elesnek a jövőben ezen értékhatár fölött igénybe vett területalapú támogatásuktól a kormány júliusi döntése értelmében. 1037 és 1200 hektár között a pénz 5 százalékát vonják el. A nagyüzemektől ezzel évi közel 20 milliárd forintot vesznek el, vagyis ennyivel romlik a bankok által szorosan figyelt bevételi szintjük. A teljes szektor ugyanakkor nem feltétlenül jár rosszul: amennyivel romlik a nagy szántóföldi növénytermesztők hitelképessége, annyival akár javulhat is az állattenyésztőké, zöldség- és gyümölcstermesztőké, illetve vetőmag-előállítóké összesen. Ezzel a kevésbé hitelképesek felé lényegében pénzátcsoportosítás történik - kérdés, javítja-e annyival hitelképességüket, amennyivel a vesztesekét rontja.
A pénzintézetek alkalmazkodnak a szabályozási környezethez. Ennek megfelelően a támogatások átcsoportosításait is ügyfélszinten kezelik, értékelik. Az érintettek folyamatosan egyeztetnek finanszírozóikkal a változó támogatási szerkezet hatásainak kezeléséről. Meggyőződésem, hogy többségük hitelezésében nem okoz törést a változás - válaszolta kérdésünkre ezzel kapcsolatban Fórián Zoltán, a Takarékbank vezető agrárszakértője. A szektor egészéről elmondta: szerinte a feketegazdaság visszaszorítására irányuló, egyre komplexebb kormányzati törekvések révén a legális szereplők piaci helyzete erősödik, ami egyértelműen kedvező a hitelképességük szempontjából, csakúgy, mint az EU-pályázati lehetőségek ezekben a hónapokban már elindult, illetve várható megjelenése.
