Az uniós támogatásokat kifizető ügynökségek - Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - saját kifizetési ellenőrzéseit minden tagországban erre kijelölt tanúsító szervek vizsgálják szigorú előírások szerint. A magyarországi agrár- és vidékfejlesztési támogatások esetében a 2007-2013-as programozási periódusra ez az ellenőrző szervezet a KPMG, amely 2006 óta minden évben elkészítette éves jelentését az Európai Bizottság számára. "Jó hír, hogy Magyarország ebből a szempontból mindig is jól vizsgázott, a KPMG jelentését minden évben lényeges észrevétel nélkül, első körben elfogadta az unió" - közölte Cserháti Gábor, a KPMG agrárellenőrzésekért felelős szolgáltatási részlegének igazgatója.

Nem jó hír azonban a magyar gazdáknak és a kifizető ügynökségnek, hogy az Európai Számvevőszék (ECA) szerint más országokban nem működött ilyen jól a rendszer, ezért az EU kénytelen volt szigorítani a kifizetések ellenőrzési rendszerét a következő programperiódusra. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy a kifizető ügynökség által házon belül ellenőrzött tranzakciókból az eddigi 40 helyett legalább 120-at, de akár 600-at is a tanúsító szerv a helyszínen külön újra ellenőriz - mondta a KPMG igazgatója.

Cserháti Gábor szerint az agrárellenőrzések ellenőrzésének éves mennyisége attól is függ majd, hogy ezekben milyen eredményre jut a KPMG. Ha a tapasztalatok kedvezők lesznek, akkor az ellenőrzések száma az alsó határhoz közelíthet. Ha viszont gyengébb eredmények születnének, a felső határ lenne mérvadó. Az uniós ugyanis előírja, hogy ha egy adott országban komolyabb jelentőségű, akár rendszerszintű hibát tapasztalnak, nagyobb számú ellenőrzést kell lebonyolítani egészen addig, amíg az adott ország kifizető ügynöksége nem talál hathatós megoldást a kontrollmechanizmusok feltárt hiányosságainak orvoslására.

Ezzel párhuzamosan a KAP (Közös Agrárpolitika) sajátosságainak megfelelően megnő az ellenőrzött időszak vizsgálatára szánt időkeret. Az adott pénzügyi évre vonatkozó tanúsító szervi ellenőrzés a pénzügyi évet megelőző október 16-a és a pénzügyi év október 15-e közötti időszakra vonatkozik. A vizsgálatokat azonban meghatározott intézkedések esetén már a pénzügyi évet megelőző nyáron el kell kezdeni, és csak a pénzügyi évet követő februárban készül róla hivatalos jelentés. Egy pénzügyi év vizsgálata így akár másfél éves időszakot is jelenthet a jövőben, ami jelentős koordinációs kihívás elé állítja majd mind a kifizető ügynökséget, mind a tanúsító szervet - mondja Cserháti Gábor.

Az új szisztémát egy beépített bonus-malus rendszer valóságos ellenőrzési hullámvasúttá alakíthatja. Ha ugyanis a kifizető ügynökség ellenőrzési kontrollstatisztikái több éven át alacsony szintű hibaértékről számolnak be, és azt a tanúsító szerv jelentése is alátámasztja, akkor - legkorábban 2017-től - a kifizető ügynökség az eddig általánosan alkalmazott 5 százalékos ellenőrzési mintát lejjebb viheti, azaz a mostani gyakorlat szerinti minden 100 esetből ellenőrzésre kiválasztott 5 eset helyett csak minden 6. vagy 7. kifizetés megfelelőségét vizsgálja felül.

Ezzel ellentétben, ha megnövekedett számú tanúsító szervi ellenőrzés több hiányosságot tár fel a kifizető ügynökség ellenőrzési rendszerében, akkor a tanúsító szerv és a kifizető ügynökség is bajba kerülhet, mert jön a malus az Európai Unió Bizottsága, illetve az EU Számvevőszékének emelkedő számú auditja formájában. "Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés ellenőrzésének ellenőrzése is fokozódhat a beépített automatizmusok eredményeként" - mondja Cserháti Gábor, hozzátéve, hogy a sokszintű kontrollmechanizmus a külső szemlélő számára talán furcsa lehet, de az EU-s agrártámogatásokon keresztül 408 milliárd euró áramlik ki a közös költségvetésből, ezért mindenkinek érdeke, hogy a folyamatban minimálisra csökkenjen a hiba és a visszaélés lehetősége.

Cserháti Gábor szerint az ellenőrzések ellenőrzésének szigorítása az európai szinten kifejezetten jónak mondható magyar gyakorlatban várhatóan nem hoz különösebb meglepetéseket, de a kifizető ügynökség által végzendő vizsgálatok számának érdemi csökkentése további erőfeszítéseket igényel. 2017-ig azonban a kifizető ügynökségnek és a kedvezményezetteknek is több helyszíni ellenőrzésre kell számítania.