Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói továbbra is óvatosan optimisták a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően. A Takarék Agrárhangulati Indexet legutóbbi felmérésének 2,23 pontos értéke jelentősen elmarad az előző negyedév 9,14 pontjától, de még mindig azt tükrözi, hogy a döntéshozók között több mint 2 százalékkal vannak többen azok, akik javulást várnak működési környezetükben - derül ki a Takarék Csoport tájékoztatójából.
A legfrissebb felmérés szerint a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka tervez, míg 23 százaléka nem tervez beruházást a következő 12 hónapban. Ez a szám továbbra is jól tükrözi azt a tényt, hogy miközben fejlesztéseiket egyre inkább a piaci elvárások alapján tervezik meg, jelentős többségük az elmúlt évek elmaradt fejlesztéseit továbbra is a pályázatok eredményétől teszik függővé.
A gazdálkodók többsége, 52 százaléka technikai fejlesztést, 36 százaléka az üzemméret növelését, 23 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben, míg 28 százalékuknál változatlan formában halad tovább a gazdálkodás. Összességében a válaszadók 68 százaléka a fejlesztésben, 28 százalékuk a szinten tartásban, 4 százalékuk pedig a visszafejlesztésben gondolkodik.
A gépesítettség növelése, a technológia fejlesztése mint a beruházások célja jól mutatja, hogy a megkérdezettek legtöbbjénél a humán-erőforrás kiváltására, az annak való kitettség csökkentésére törekednek a jövőben.
A Takarék Csoport finanszírozási kérdéseire kapott eredmények alapján a beruházásihoz valamilyen mértékű önerő felhasználását a megkérdezettek közel háromnegyede tervez, viszont a beruházók 42 százaléka támogatásból és valamivel több, mint egynegyedük hitelből kívánja terveit megvalósítani. Minden hetedik válaszadó, azaz 15 százalék mindhárom forrásból (önerő, támogatás, hitel) szeretné biztosítani a finanszírozást. A beruházást tervezők egynegyede csak önerőből, 2 százaléka csak támogatásból és mindössze 0,2 százaléka csak hitelből finanszírozná a beruházást. 35 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (23 százalék önerő + támogatás, 10 százalék önerő + hitel, 2 százalék hitel + támogatás).
A felmérés eredményei és a szabad szavas hozzászólások alapján is egyre nő azok aránya, akik a pályázati eredményektől függetlenül biztosan megvalósítják tervezett beruházásukat. A válaszadók 51 százaléka venne igénybe pályázati úton agrártámogatást a következő egy évben, és több mint egyharmada, 36 százalék vissza nem térítendő támogatásban gondolkodik.
A technológiai fejlesztések ellenére a válaszadók több mint négyötödénél változatlan marad a foglalkoztatottak létszáma a következő egy évben. Ez az arány jól mutatja azt, hogy kibocsátásuk növelését változatlan foglalkoztatotti létszám mellett tudják csak elképzelni, és csupán 13 százalékuk tervez létszámbővítést, 3 százalékuk pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában.
A jövedelmezőségi elvárásoknál - bár szinte minden második megkérdezett szerint stagnálás várható - a változásra számítók közül 8 ponttal többségbe kerültek a jövedelmezőségük romlását feltételezők. Ágazati lebontásban az a különleges helyzet állt elő, hogy a tisztán növénytermesztő gazdaságok borúlátóbbak, hiszen 10 százalékkal vannak többen a romlásra számítók, az állattenyésztők esetében ez az arány csupán 3 százalék. A válaszadók 47 százaléka a jövedelmezőség változatlanságát várja egy éven belül, azonban 22 százalékuk javulást, 30 százalékuk pedig romlást. A változatlanságot várók aránya közel azonos maradt, míg a romlást valószínűsítők aránya 11 százalékkal emelkedett.
Az előző felméréshez képest nem változott a hitelt igénybe vevők aránya a hitellel nem kalkulálókkal szemben. A válaszadók 30 százaléka tervez, 70 százaléka nem tervez hitelfelvételt a gazdaság számára a következő egy évben.
Régiós szintű lebontás alapján a közép-magyarországi régióban a legmagasabb a beruházási kedv, annak ellenére, hogy az itt megvalósuló pályázati forrásból is finanszírozott beruházásoknál a támogatás aránya 40 százalék a többi régió 50 százalékával szemben. A nyugati országrészben, a dél-dunántúli régióban a legjobb az agrárhangulat, míg a keleti országrészben az észak-alföldi visszajelzések a legkedvezőbbek.
A gazdák érzékelik, hogy a kamatkörnyezet igen jó lehetőséget teremt a külső források bevonására, de a támogatások továbbra is fontos mozgatói a beruházási döntéseknek. Az időjárás és a piac bizonytalanságai szintén fejlesztésekre ösztönzik a gazdálkodókat. Az elbizonytalanító tényezőkkel szemben felkészültséggel, informáltsággal, együttműködéssel, piaci szemlélettel lehet védekezni.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ
