Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Kelet-magyarországi Agrárfórumon Bodnár Lajos, a Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. elnöke elsőként a racionális gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a felvásárlói árak hullámvasúton vannak, de a vállalkozásnak ennek dacára teljesítenie kell fizetési kötelezettségeit, különben szó szerint hitelét veszti. Sajnos a magyar agrárüzemek 75 százaléka veszteségessen gazdálkodna támogatások nélkül.Szólláth Tibor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei elnökearra intette a hallgatóságot, hogy ezen változtatni kell, hiszen semmi sem garantálja, hogy a jövőben hasonló mértékű szubvenciókra támaszkodhat a mezőgazdaság, a gazdálkodásnak külső segítség nélkül is nyereségessé kell válnia. Ehhez az szükséges, hogy a tömegtermelésből kitörjünk.
"A léalmát 13 forintos kilónkénti áron akarják felvásárolni, ami a lengyel túltermelésnek köszönhető. Tudomásul kell venni, hogy ezen a fronton vereséget fogunk szenvedni tőlük. A támogatáspolitika, az adópolitika vagy a piac terén kiszolgáltatott a termelés, de nem hanyagolható el a gazdaságvezető felelőssége sem: bármilyen is a gazdasági környezet, a cégét illető stratégiai döntéseket neki kell meghoznia" - mutatott rá a NAK megyei elnöke.
Koncz Máté, a a Budapest Bank agrárszekértője a beszélgetés moderátoraként feltette a kérdést: Ha a támogatások csak arra jók, hogy elfedjék a versenyképtelenséget és a vezetők halogathassák a fent említett stratégiai döntéseket, akkor vajon van-e értelme a szubvenciók fenntartásának? A Budapest Bank meglátása szerint hiába ömlött több pénz a szarvasmarha-ágazatba, mint a baromfiszektorba, mégis az utóbbi működik hatékonyabban, az egységnyi támogatási összeg is jobban hasznosul itt. A támogatás értékesülésével kapcsolatban Bodnár Lajos úgy vélte, nem helyes, hogy ezek a pénzek valamennyi mezőgazdasági szereplőre szétterülnek, tekintet nélkül arra, hogy pusztán egy kisvállalkozó szociális védelmét szolgálják-e, vagy egy valóban hatékony üzem kapacitásbővítését. A Hajdúböszörményi Béke Mg. Kft. vezetője szerint a pénzek szétosztási elvében a tagállamnak is felelőssége van. Szerinte az államoknak élniük kell a nem vámjellegű piacvédelem eszközeivel, és támogatni az integrációt, a mérethatékony termelőegységek létrejöttét.
Szólláth Tibor Zoltán szerint meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy valamennyi támogatás mindig lesz a mezőgazdaságban, hiszen a világ többi részével a támogatások terén is verseng Európa. Az élelmiszerek mindenhol stratégiai termékek, ezért mesterségesen alacsonyan tartják az árukat. Amíg ez az elv jelen van a világban, addig lesznek támogatások is, és amíg lesz támogatás, addig támogatásvezérelt lesz a gazdálkodás is. A baj inkább az, hogy a világ egyes országai nem képesek azonos mértékben támogatni a termelőiket.
- vélekedett a NAK megyei elnöke. Mint az elhangzott, Magyarországnak 2000 Mrd forint forrást kellene biztosítania a mezőgazdaság számára, hogy versenyben maradhasson.
Nyakas András, a Nyakas Farm Kft. ügyvezetője a nagyvállalkozások társadalmi felelősségére is rámutatott: "A mi esetünkben 100 család sorsa függ attól, hogyan gazdálkodunk. Nem örülünk neki, ha mások kisebb felelősségtudattal vágnak bele olyan projektekbe, amiket egy pillanatnyi támogatási célra alapoznak, majd a hiteleiket sem tudják visszafizetni. Az ilyen kockázatos piaci szereplők miatt számunkra is drágábbá válhatnak a pénzügyi források." Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője ezzel kapcsolatban a munkaerő megbecsülésére és az agrárium vonzóvá tételére hívta fel a figyelmet.
- mondta, hozzátéve, hogy a precíziós gazdálkodás megkönnyítheti a munkadók és munkavállalók dolgát is, ám sok pénz szükségeltetik hozzá. Tóth László, az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatóhelyettese ezzel kapcsolatban egy új szempontra is utalt: a digitalizáció nagy beruházási terhet ró az agrárvállalkozásokra.
De más módon, például felhőalapú szolgáltatásokkal is olcsóbbá tehető a szoftverhasználat, a digitális információk tárolása és kezelése. A szakember megjegyezte: az uniós támogatások a pénzintézeteknek is egy kellemes, kiszámítható pénzügyi környezetet teremtettek. 15 évvel ezelőtt még egészen másképp viszonyultak a bankok a termelőkhöz, mint most. "Ám ez egy kegyelmi állapot" - intett Tóth László. "Most kell felkészülni arra, hogy 2020 után egy átmentileg zavaros állapot következik, majd a szubvenciók a mostaninál alacsonyabb szinten érkeznek. A gazdák jobban rá fognak szorulni a hitelekre. A mi feladatunk az, hogy ilyen körülmények között is segítsük a feleket."
