Facebook-bejegyzésben tudatja egy pályázatíró, hogy 800 ezer forinttól 500 millió forintig terjedő támogatási összegű pályázatok keresik új megvalósítójukat. Csak néhány példa a sok közül:

• Baromfi állattartó telep korszerűsítési kiírás (ÁTK): Támogatási összeg: 500 millió Ft. Cél: nevelőólak (2 db), utónevelő és a telepi pihenő épület megépítése, tartástechnológia, infrastruktúra kiépítése, biomassza kazán, napelemes kandelláberek, terménytároló építése.
• Élelmiszer-feldolgozás (ÉLIP):Támogatási összeg:165 millió Ft. Cél: 3000 m3 alatti hűtőház (hűtőtér, manipuláló, szociális épület, napkollektor), Copeland kompresszorok, Crocco kondenzátorok, Crocco terem-léghűtők, hűtőköri elemek és Lae elektronikus szabályzók beépítése.
• Tevékenység diverzifikálása, szálláshely kialakítása (Nagydiverz): Támogatási összeg:42 millió Ft. Cél: 3 koronás minősítési védjeggyel rendelkező, 4 férőhelyes, 2 vendégszobás apartmanos elrendezésű, korszerű egyéb szálláshely kialakítása (finn szauna, parkoló, e-bike töltő) napelemrendszer.
• Kertészeti gépbeszerzés:Támogatási összeg: 10 millió Ft. Cél: Elektromos metszőollók, virágritkítók, targonca, tőközművelő, boronafog, tárcsa, szervestrágyaszóró, műtrágyaszóró, szárzúzó, gallyseprű beszerzése.

Közkedvelt volt a baromfitelep korszerűsítésére kiírt pályázat

Szinte mindennapos téma a kertészeti  és az állattartótelepi beruházások megvalósításának nehézsége. Amerre csak megfordulunk, az, aki pályázásra adta a fejét, az építési költségek elszabadulásáról és a kivitelezők hiányáról panaszkodik. És persze ott van a közbeszerzés problematikája. Igaz ugyan, hogy az eljárás lefolytatásának értékhatára 40 millióról 300 millió forintra emelkedik - és ez a már odaítélt támogatásokra is érvényes -, ám a módosítás későn jött. Most jár le az első 12 hónap az elsőként elfogadott pályázatoknál, ami azt jelenti, hogy a költségek 10 százalékával már el kellene számolniuk a nyerteseknek. Csakhogy sokan a közbeszerzési procedúra miatt el sem kezdték a megvalósítást. Egy debreceni pályázatíró szerint megoldás lehet, ha egyszeri elszámolásra tér át a pályázó a Kincstárnál, de többszázmilliós támogatási összeg esetén ez óriási anyagi terhet jelent a számára.

A beruházás költségoldalának elszállása is általános jelenség. 2015 óta az országban zajló építkezési láz miatt az építőanyagok és a szakemberek is drágultak. Mindehhez hozzájött az acél- és alumínium piacát érintő vámháború, így a fémszerkezetek is nehezebben elérhetőek. A debreceni pályázatíró a kérelmezők 15-20 százalékánál tapasztalja azt, hogy inkább visszalépnek a pályázat megvalósításától. A Magyar Államkincstárnál egy neve elhallgatását kérő személy a megítélt támogatási összegek 25 százalékos visszacsorgását valószínűsíti. Egy másik úgy véli, inkább csak a kisebb pályázók morzsolódnak le, ami nem rendkívüli jelenség.

"Sok olyan kis- és közepes vállalkozás is részt vett a pályázatokon, amelyek nem mérték fel jól a lehetőségeiket. Még mindig jellemző hibának látom, hogy a beruházással létrejött többletkapacitáshoz mérten túl optimistán becsülik meg a keresleti oldalt, illetve nincs megfelelő tervük az áru marketingjére, értékesítésére. Ami pedig a fiatal gazdákat illeti: 12 millió forint egy vállalkozás életében nem nagy összeg, még ha elsőre soknak is tűnik. Hamarabb elfogy, semmint gondolnák..." - jegyzi meg a hivatalnok.

Nem lesz üvegházépítési láz a kertészeti ágazatban

"140-150 pályázatot írtunk az elmúlt két évben. Rutinosnak számítok a szakmában, de most először találkozok azzal, hogy fiatal gazdák is lemondanak a 12 millió forintról, mert nem érzik úgy, hogy a vállalkozásuk biztos lábakon áll. Nyilván a kisebb pályázók között nagyobb a lemorzsolódás, például a kisüzemek fejlesztése terén, de vannak nagyok is, különösen az állattartók között, akik visszalépnek. Az én esetemben leginkább a Bács-Kiskun megyei baromfitartók bizonytalanodtak el a 2017-es madárinfluenza-járvány után. Úgy látom, az odaítélt összegek 25-30 százalékát végül nem fogják felhasználni a nyertesek" - meséli egy alapvetően fiatalokra specializálódott pályázatíró. Megjegyzi, a pályázatírókat is rendkívül rosszul érintte a két éven át elhúzódó bírálati folyamat. A korábbi pénzügyi ciklusokban kiválóan működött az a megoldás, hogy a nyertes pályázó a lehívott támogatási összegből fizette ki a pályázatírónak járó sikerdíjat. Most azonban ők is csak írnak és írnak, várnak és várnak - immár több mint két éve. A lehívható összegek egyelőre nagyon szerények.

Az elnyert pályázatokat egyébként át lehet adni egy másik, ambíciókkal teli gazdának is. Érdeklődés ugyan van az ilyen becsődölt projektek iránt, de a pályázatírónak az a tapasztalata, hogy tíz érdeklőből mindössze egy lesz az, aki végül átvállalja a projekt megvalósítását. Ilyen esetekben a következőkre kell figyelnie az átvevőnek:

• Csak nyertes támogatói okirattal rendelkező projektek adhatók át.
• Az eredeti nyertesnek kell az ügyfélkapuján át bejelentenie a változást.
• Amikor ez megtörténik, ettől a pillanttól kell úgy tekinteni az átvevőre, mintha ő lenne a kérelmező, aki ezen a napon nyújtotta be a pályázatát.
• A pályázatokhoz megkövetelt 50 százalékos mezőgazdasági tevékenységből származó árbevételi arány és a 6000 STÉ is ehhez az időponthoz igazodik, vagyis idei projektátvételnél a 2017. év adatai a fontosak, ha viszont 2019-ben lépünk, akkor a 2018-as bevételi adatok számítanak.
• Az elnyert támogatás összege nem módosítható, hiába emelkedtek azóta a megvalósítás költségei.
• Az eredeti projekt célkitűzései nem változhatnak.
  
• Vannak jogcímek, amelyeknél a megvalósítás helyszíne sem módosítható, ilyen a diverzifikációs felhívás, amelyiknél lényeges elvárás volt a beadás megelőző év július 1. óta fennálló vidéki térségbe illeszkedő helyszín.
• Két éven belül meg kell tudni valóstíani a beruházást, a költségek 80 százalékával el kell tudni számolni, és 5 éven át működtetni kell a projektet.
• Ha már nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, akkor ennek költsége nem sorolható az elszámolható kiadások közé.
  

Végül ejtsünk szót a bírálókról is. A közigazgatásra is cunamiként érkező pályázati hullám nem volt arányos a kapacitásokkal, ami ott is munkaerő-elvándorlást eredményezett. A pályázatíró ezért problémaként említi az Államkincstár szakembergárdájában megfigyelhető fluktuációt és emiatt a szaktudás hiányát.