Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kétnapos Prega konferenciát Nagy István agrárminiszter nyitotta meg. Emlékeztetett rá, hogy ma ha csak egy pillanatra is megállunk a fejlesztésben és tanulásban, akkor végleg lemaradunk. Kiemelte, hogy Magyarország az 5G mobilhálózat kiépítésében előrébb jár, mint Németország, amelyik még a 4G-s hálózatot teljes lefedettségét sem érte el. Az információ hatalom, veresenyelőny kovácsolható belőle. A precíziós gazdálkodás pedig
- lehetővé teszi, hogy a termelés nyomon követhetőbb legyen,
- és a kisebb inputbevitel révén fenntarthatóbbá váljon,
- segíti a termelési kockázatok csökkentését,
- növeli a hatékonyságot, ezáltal javítja a jövedelmezőséget.
- sorolta felvezető beszédében a szakminiszter. Ne rejtette véka alá, hogy a jövőben kevesebb, de képzettebb munkaerőre lesz szükség a mezőgazdaságban, olyan emberekre, akik értik, hogy milyen adatokat, miért és hogyan rögzítenek, ezeket elemezni is tudják, majd helyes szakmai döntéseket hoznak a segítségükkel. Ehhez az oktatást és a szaktanácsadást is fejleszteni kell.
- mutatott rá Nagy István. Az adatok kezelésének és megosztásának külön szekciót szentelt a konferencia, ami jelzi a téma fontosságát. Adatokat szolgáltatunk az adóhatóságnak, az államkincstárnak, a gépkereskedőknek, a szoftvercégeknek, az integrátornak, a felvásárlónak, cserébe kevés ingyenes, a működésünket szolgáló információ jut vissza hozzánk.
Áramoljon vissza felé is adat!
Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet megbízott főigazgatója az agráradat-integrációs programról szólva elmondta, hogy ma már jogilag vitathatalan: minden adat a termelőé, ami nála keletkezik. Mégis a gyakorlatban ezek az információk másutt hasznosulnak: a magáncégek eladásösztönzésre és a szolgáltatás minőségének emelésére fordítják, az állami intézmények pedig bevételekhez jutnak az adatok segítségével, illetve a szektor hatékonyabb szabályozását végzik. Utóbbi Brüsszel célja is, amikor az agrárdigitalizáció élére áll.
A cél az, hogy az átadásra kerülő magánadatok minél megbízhatóbbak legyenek, az adatközlők az anonimitásukat garantáltan megőrizzék, majd a begyűjtött információ közadattá válva visszajusson a termelőkhöz. Ennek érdekében az Agrárgazdasági Kutató Intézet a meglévő tesztüzemi rendszeren belül gyűjt egy pilot program keretében "okosfarm-adatokat". De már most is rengeteg adat van a Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály (korábbi nevén: FÖMI) vagy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kezében, amelyek közkinccsé tehetők.
Bár a gazdálkodók számára a legkeresettebb információ az időjárás, az OMSZ fizetős szolgáltatását legkevésbé éppen ők veszik igénybe. Ez magyarázható a helyi meteorológiai állomások és szolgáltatók terjedésével is, amelyek lokálisan megbízhatóbb adatokat tudnak nyújtani az országos előrejelzésnél. Az OMSZ hatalmas tudásbázisát most egy Egységes Nemzeti Meteorológiai Adatbázis formájában szeretnék közkinccsé tenni. Ehhez 1 Mrd forintból optimalizálnák a mérőhálózatot, majd a szolgáltatás országos működtetése évente 1,376 Mrd forintot igényelne az államtól.
A távérzékeléssel foglalkozó FÖMI kezelésében 54 darab mérőállomás adatait tudják kiértékelni, és az ország bármely pontján képesek 2 centiméters pontosságú RTK-jelszolgáltatásra. Ezt ma már több cég is nyújtja a gazdáknak. A szolgáltatások természetesen fizetősek.
A távérzékelési főosztályon ortofotók, optikai és radarfelvételek is a mezőgazdaság rendelkezésére állnak, amelyek alapján például a természeti károk mértéke becsülhető. A gyakorisági kárképek alapján pedig kiderül, ha egy terület belvizes vagy aszályérzékeny, ami a földforgalmi értékére is kihat. A főosztályon gyűlik a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) ortófotóinak sokasága is, valamint az űrfelvételek, amelyek alapján eldől, hogy az uniós területalapú támogatások kifizethetőek-e az igénylőnek.
Magyarországon 5,58 millió hektár lenne a Közös Agrárpoltika keretein belül támogatható, ebből 4,95 millió hektárra be is nyújtottuk a támogatási igényt: 169 ezer kérelmezőt tartanak nyilván a rendszerben. Ma azonban a termelő - aki egy halom adatot szolgáltat a területéről - egyszerre csak egyetlen blokk adatait láthatja a rendszerben. A cél itt az, hogy
A digitalizáció a hivatalokra is ráfér. Kiderült, hogy a termőhelyi és ültetvénykataszter még mindig jobbára csak "papíron létezik". A szakemberek Somogy megye termőhelyi kateszterének digitalizálásával nemrég végeztek, és hamarosan elkészül Zala megye adatainak számítógépes feldolgozása is. Ezt követően ezek az adatok is könnyen hozzáférhetővé válnak.
