Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hollósi Dávid a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián tartott előadását azzal kezdte, hogy kitért arra, melyek azok a tényezők, amelyek leginkább meghatározhatja az agrárium fejlődését. Ezek között említette a pénztőkét, a reáltőkét, a tudástőkét, az emberi erőforrást, az információt és a szinergiát. De rendkívül fontos az idő tényező is: egységnyi erőforrásból egységnyi idő alatt előállított haszon - húzta alá. Ezt követően előadásában a különböző termények, termékek hozamának alakulását mutatta be. Itt megemlítette, hogy vágtázó hatékonyságjavulás valósult meg a broilertenyészetben, a kertészetben robbanászerűen gyorsult fel az idő, a tejhozamban egyenletes javulás volt 1857 óta.
Arra is felhívta a figyelmet azonban, hogy az agrárolló alakulása 1990 óta nem éppen kedvező, ugyanis nagyobb mértékben növekedett az inputanyagok ára, mint a mezőgazdasági termékek ára. Fontos trend továbbá, hogy csökken az élelmiszertermelés élőmunkaerő-igénye. Minden 12. ember dolgozik ebben az ágazatban, az ágazatban dolgozók aránya az 1990-es 19%-ról 8%-ra csökkent - emelte ki a szakember, aki szerint ez nem újdonság, ez világtendencia. Arra is kitért, hogy többet költünk gépekre, legalábbis tonna búza egyenértékben kifejezve.
A bankszektorra áttérve hangsúlyozta: ahhoz, hogy a banki ügyfeleket tömegével tudják kiszolgálni, a bankszektorban mérethatékonyságra van szükség. Megjegyezte továbbá, banki oldalról a finanszírozási megoldások gyorsításán kell dolgozni. De további feladat a specializálódás, a kevesebb adminisztráció, a gyorsabb átfutási idő, a kiszámíthatóság és a személyesség.
Agrárfinanszírozás a gyakorlatban
A finanszírozói kerekasztalbeszélgetésben a résztvevők először arról beszélgettek, hogy hogyan állnak most a Vidékfejlesztési Program beruházásai és mi várható a pályázati időszak kifutása után.
Hollósi Dávid kifejtette: a program végrehajtása jelenleg zajlik, most van a megvalósítási szakasza. Szerinte a VP-ből marad még forrásösszeg és ezekre várhatóan újra kiírják majd. Emellett felhívta a figyelmet a lízingkonstrukció felfutására. Ugyanis az ágazatban keletkező autonóm, nem pályázati forrásból előálló, jövedelem emelkedett, és ez a kedvező lízingkonstrukciókkal párosulva géplízing boomot eredményezett.
Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv üzletágának vezetője szintén azt hangoztatta, hogy a vidékfejlesztési program megvalósítási szakaszában vagyunk. Sokan elkezdenék a beruházást, mert elértek ehhez a ponthoz, azonban a pályázat benyújtása és az eredeti tervek összeállítása óta eltelt több év, miközben az építőipar költségei elszálltak, a munkaerő költsége emelkedett, ezért a projektet sok esetben újra kell tervezni. Ebben nem mindegy, hogy partner-e a bank - mondta.
Arra is kitért a vidékfejlesztési programon túli időszakra vonatkozóan, hogy több ügyfél is megkereste már a bankot a kamattámogatásos konstrukció érdekében.
Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és Agrárfinanszírozás üzletágának igazgatója szerint a Vidékfejlesztési Program végrehajtásának felénél járunk, de az elmúlt időszakban látványos kivitelezési költségemelkedések valósultak meg, volt olyan ügyfelük, ahol a beruházás költségei több mint 50%-kal emelkedtek.
- hívta fel a figyelmet.
Simon Attila, MKB Bank Agrárium Főosztályának főosztályvezetőjének reagálását Lisa, a robot vezette fel, ezzel is bizonyítva azt, hogy a digitalizáció és robotizáció utat tör magának minden szektorban. Arra mutatott rá hozzászólásában, hogy a beruházók új helyzetbe kerültek, kockázatot vállaltak, komoly üzemek működtetésébe, fejlesztésébe fogtak. Most már az a kérdés kerül elő, hogy mindezeket az üzemeket, új fejlesztéseket hogyan tudják piaci körülmények között működtetni.
A beszélgetés résztvevői egyöntetűen egyetértettek abban, hogy az új kamattámogatási konstrukció hiánypótló program. Takáts Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az exportban érdekelt cégeknek hasznos lenne, ha a jövőben euróban is biztosított lenne ez a program. Úgy vélekedett, hogy
A panelbeszélgetők arról is kifejtették a véleményüket, hogy a tartósan alacsony inflációs környezetben és ilyen alacsony kamatok mellett mennyi relevanciája lehet a piaci forrásoknak. Hollósi Dávid ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a korábbi NHP program sikere is, hogy szépen beárazta a piaci hiteleket is. A jelenlegi piaci környezet szerinte ebben a tekintetben kegyelmi állapotot jelez. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy egy ilyen környezetben sem szabad túlzottan eladósodni. Ki kell termelni a hiteleket, a pályázathoz oda kell tenni az önerőt - tette hozzá. Arra is kitért, hogy a kisebb üzemek esetében a Takarékbank dobozos megoldásokon dolgozik, hogy minél gyorsabban tudjanak finanszírozást nyújtani az ügyfeleknek, míg a közép és nagy üzemek esetében személyre szabott megoldásokon dolgoznak.
Takáts Zsolt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a piaci források tekintetében érdemes a konkurensek finanszírozási lehetőségeinkkel összehasonlítani magunkat, például más uniós országok finanszírozási lehetőségeivel. Megállapítható szerinte, hogy mára a magyar piaci finanszírozások versenyképesek.
Arra a kérdésre, hogy van-e relevanciája annak, hogy meglévő finanszírozási struktúrákat átgondoljon az ügyfél, Szerdahelyi Róbert határozott igennel válaszolt. Az átfinanszírozás valós megoldás lehet. De ehhez kell az a bank, amely közösen gondolkodik az ügyféllel - mondta.
Hollósi Dávid azt hangsúlyozta, hogy mára annyira alacsonyak lettek a kamatok, hogy nem ez az értékmérő, nem ez a viszonyítási pont a banki ajánlatok összehasonlításakor. Az egyéb feltételek legalább ennyire fontossá váltak.
Simon Attila szerint a jövő arról szól ebben a szektorban a bankok számára, hogy mennyire ismeri a bank az ügyfelet, mennyire tud számára személyre szabott ajánlatot adni. Rendkívül fontos az elő- és utógondozás az ügyfelek esetében.