Hogyan változtak az agrárhitelek iránti kereslet főbb trendjei az elmúlt évben, és milyen tényezők befolyásolják leginkább a gazdálkodók hitelfelvételi hajlandóságát?

Az agrárhitelek iránti kereslet az elmúlt évben az állományokat tekintve lényegében nem változott.  Az agrárágazatok, azaz a mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes hitelállománya 2024 harmadik negyedévének végén 1782 milliárd forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest összességében 3 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül a mezőgazdasági szektor hitelállománya 9 milliárd forinttal esett vissza, míg az élelmiszeripar hitelfelvétele 6 milliárd forinttal növekedett.

Egyértelmű trendként látható ugyanakkor a devizaalapú finanszírozás növekedése, hiszen 2023 első negyedéve óta annak aránya 22 százalékról 30 százalékra emelkedett, ami elsősorban a kedvezőbb eurókamatból adódik.

A hitelfelvételi hajlandóságot több tényező is befolyásolja. Az egyik legfontosabb a hiteltermékek árazása és a banki kondíciók, vagyis az, hogy milyen kamatkörnyezetben tudnak a gazdálkodók finanszírozáshoz jutni. A jegybanki alapkamat 2024. szeptember 25. óta 6,5 százalékon áll, és a közeljövőben sem várható további csökkentése, ami mérsékli a hitelfelvételi kedvet. A másik fontos tényező a kivárás, amely jellemzően a támogatásokhoz és pályázati lehetőségekhez kapcsolódik.

Sok gazdálkodó inkább vár az új KAP Stratégiai Terv pályázati felhívásokra, illetve a már beadott pályázatok Támogatási Okiratára. Ez azt eredményezte, hogy 2024 a tervezés és kivárás éve volt, míg 2025 a támogatások igénybevételének és a fejlesztések előkészületeinek éve lesz.

Milyen kockázatokat látnak a bank oldaláról a piaci bizonytalanságokkal, például az inputanyagárak ingadozásával vagy az terméseredményekkel kapcsolatban? Mennyiben növekedett ez a kockázat az elmúlt években?

A kockázat mindig része volt a mezőgazdasági termelésnek, ami az utóbbi pár évben különösen felerősödött. A 2022. évi évszázados aszály hatásait fokozta az orosz-ukrán háború miatt előállt helyzet, aminek következtében kiszámíthatatlanná váltak az input- és a terménypiacok, ami drasztikus ármozgásokkal járt. A múlt évben is jelentős károkat okozott az aszály. Míg 2022-ben és 2023-ban az energia, a műtrágya, a növényvédőszer ára is nagyon magasan volt, a múlt évben ezek már jóval alacsonyabbak lettek, miként a növényvédő szerek és a vetőmagvak ára is. A mezőgazdaság output oldalán is nagy volt ezekben az években az árak hullámzása, történelmi magasságokba ért a gabonaár, majd meredek lejtmenet után a múlt év vége felé közeledve konszolidálódni kezdett a helyzet. A világpiaci árakat nem áll módunkban befolyásolni, ám az egyes évek közötti kiugró termésingadozások mérséklésére vannak lehetőségek, amit a finanszírozók is figyelembe vesznek.

A megváltozott körülményekhez a gazdálkodónak alkalmazkodni kell, ami szükségessé teszi az eddigi működés újragondolását. Hatékonyságjavulást az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a precíziós eljárások térnyerése, a technológiai fegyelem, a nagy alkalmazkodóképességű és piacképes, azaz a minőségben és árban is versenyképes termékelőállítás hozhat, ami csak további fejlesztésekkel, kiemelten az öntözési beruházások megvalósításával és a termelési szerkezet diverzifikálásával érhető el.

A kockázatok felmérése és kezelése ezért kiemelt jelentőséggel bír, ami magában foglalja azon alternatívákat, amelyek csökkentik az ilyen bizonytalanságokból eredő pénzügyi hatásokat, amelyek nemcsak nekünk, a banknak, de az ügyfeleinknek is ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak. A kockázatok főbb típusait, így például a termelési, ár-, pénzügyi, piaci, intézményi, személyi kockázatokat minden esetben, minden ügyfélnél szükséges felmérni, de ez nem azt jelenti, hogy félelmeink lennének ezzel az ügyfélkörrel kapcsolatban. Eddig is és ezután is együttműködünk velük a céljaik megvalósításában. Amennyiben ismerjük az ágazat sajátosságait, az agráriumban tevékenykedők kihívásait, akkor tudjuk kezelni, együtt tudunk élni azokkal, sőt az ügyfeleinket is tudjuk segíteni saját kockázataik csökkentésében.

Mit jelentenek az idei évben az ÁTK és az élelmiszeripari pályázatok az ágazat egészének, valamint a bankoknak és mi lesz azokkal, akik kimaradnak most a lehetőségből?

Az ÁTK (állattartó telepek korszerűsítése) és ÉLIP (élelmiszeripari fejlesztések támogatása) pályázatok kulcsszerepet játszanak az idei év agrárfinanszírozásában. Ezek a támogatások régóta várt beruházásokat alapoznak meg az állattartás és az élelmiszer-feldolgozás területén, segítve a modernizációt és a versenyképesség növelését. Az ágazati szereplők már hosszú ideje készülnek ezekre a lehetőségekre, így nem meglepő, hogy a tavalyi beruházási pályázati felhívásokra négyszeres túljelentkezés érkezett. Ez azt mutatja, hogy a gazdálkodók erős fejlesztési igénnyel rendelkeznek. A támogatási döntések és kifizetések gyorsasága ezért kritikus, hiszen a késlekedés áremelkedéshez, valamint a pályázók bizonytalanságához vezethet.

A bankok számára ezek a pályázatok jelentős finanszírozási lehetőséget jelentenek, hiszen a támogatott beruházásokhoz az esetek döntő többségében hitelre is szükség van. A pályázatok elnyerése esetén a gazdálkodók számára a beruházási hitelek kedvezőbb feltételekkel érhetők el, hiszen a támogatás csökkenti a saját forrásigényt és javítja a megtérülési kilátásokat. 

Azok a gazdálkodók, akik most kimaradtak a támogatásból, várhatóan csak a következő pályázati ciklusban igényelhetnek újabb forrásokat. Számukra azonban érdemes lehet saját forrásból vagy hitelből minél hamarabb elindítani a fejlesztéseiket, különösen, mert a következő időszakban az építőanyagok, gépek és egyéb beruházási eszközök árai várhatóan emelkedni fognak. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztések előre hozása költséghatékonyabb lehet hosszú távon, még akkor is, ha egyelőre önerőből és hitelből kell megvalósítani azokat.

Tehát összességében elmondható, hogy az ÁTK, ÉLIP és bármely további KAP Stratégiai Tervben foglalt pályázat az ágazat számára egyedülálló lehetőséget biztosít, amelyet a gazdálkodók és a bankok egyaránt ki tudnak használni. A gyors döntések és a megfelelő finanszírozási stratégia most kulcsfontosságú, hiszen aki kimarad, az várhatóan csak a következő támogatási időszakban juthat újabb lehetőséghez.

A változó piaci környezetben milyen tanácsokat adna a bank a kis- és közepes agrárvállalkozásoknak a beruházások és a likviditás biztosítása érdekében?

Érdemes kihasználni a támogatott hitelkonstrukciók által biztosított lehetőségeket, ugyanakkor a javuló kamatkörnyezetnek köszönhetően már a saját forrású banki konstrukciók igénybevétele is kedvező lehet, hiszen itt tudunk rugalmasabb, személyre szabott feltételeket biztosítani az ügyfeleinknek.

A bank pénzügyi eszközei kiemelkedően fontos szerepet játszanak a mezőgazdasági vállalkozások cash flow-jának stabilizálásában. Érdemes igénybe venni folyószámlahitel, illetve támogatás előfinanszírozási konstrukciókat a likviditás biztosítására. A rugalmas hiteltermékek, például a forgóeszköz-finanszírozásra nyújtott hitelek lehetővé teszik, hogy a gazdálkodók áthidalják az időszakos likviditási problémákat. Ezek a hitelek biztosítják, hogy a vállalkozások a bevételek beérkezése előtt is fedezni tudják működési költségeiket.

A beruházásokat ösztönzik a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázatok, mely szintén azt támasztja alá, hogy most érdemes igazán fejleszteni, beruházni, és kihasználni a támogatások nyújtotta lehetőségeket, és az ehhez kapcsolódó kedvező finanszírozási lehetőségeket.

Termőföld vásárlás esetén is mindenképpen érdemes megfontolni a hitelfelvételt, mert nagyon kedvező árazású, kedvező fedezettségi elvárások mellett nyújtható konstrukciók érhetők el a piacon.

Az új technológiák, így például a precíziós gazdálkodás vagy a digitalizáció bevezetését milyen finanszírozási eszközökkel tudja támogatni egy bank?

Az új technológiák használatát mi is előremutató és támogatandó célnak tartjuk. Ezen folyamat során a bankok segítséget nyújtanak a fejlesztések megvalósításához. Ezen túl vizsgáljuk annak lehetőségét, hogy milyen új megoldásokat tudunk integrálni a banki tevékenységek folyamatában, melyek a digitalizációs fejlesztések és a modern technológiai megoldások használata révén érhetőek el. Így lehetőség nyílna a hitelezés menetét egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni, amely számos előnyt biztosít a bank és az ügyfelek számára is.

A generációváltás az agráriumban egyre aktuálisabb kérdés. Milyen ütemben lépnek be fiatalok az ágazatba, és hiányukban milyen koncentrációt tapasztalhatunk jelenleg?

Még mindig jelentős probléma hazánkban az idősödő gazdatársadalom, a generációváltás elmaradása. A KSH felmérése szerint a gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év volt 2023 ban, a férfiaknál 57,5, a nőknél 59,9 év. A 65 éves és annál idősebb kategóriába 36,9 százalék esett ekkor, tíz év alatt 8,1 százalékponttal nőtt az arányuk. Párhuzamosan a fiatalabb korosztályba tartozók számának csökkenése látható az évek során.

A gazdaságok száma kevesebb lett: 2023. június 1-jén az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött. Tíz évre visszatekintve a visszaesés mértéke 33 százalék, azaz 99 ezerrel kevesebb gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet 2023-ban, mint 2013-ban a KSH adatai szerint. Fontos kiemelni, hogy a koncentrálódás egy soktényezős folyamat, amit nem csak a generációváltás hiánya okoz.

A generációváltás még mindig komoly kihívás a magyar agráriumban. Nagy kérdés, hogy lesz-e, találnak-e olyan fiatalokat, akik látnak perspektívát a vidéki életben, van-e kellő ambíció tovább vinni a családi gazdaságot. A generációváltás elősegítése érdekében került kialakításra a gazdaságátadás speciális hazai törvényi szabályozása, aminek végrehajtási rendelete idén januárban lépett hatályba. A folyamat ösztönzésére fognak majd megjelenni az év második felében a gazdaságátadás és gazdaságátvétel támogatásra vonatkozó pályázati felhívások.

Milyen szerepet játszik a zöldfinanszírozás az agrárhitelezésben, és milyen új fenntarthatósági szempontok jelennek meg a banki finanszírozási gyakorlatban?

A szabályozói környezet jelenleg a klímaváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázatokra fektet nagyobb hangsúlyt, ezzel is ösztönzi a zöld finanszírozást. Nemcsak az üzleti modell- és stratégiaalkotás, valamint a vállalatirányítás kapcsán, de kockázatkezelés, így a hitelkockázat kezelés kapcsán is egyre több elvárást fogalmaz meg.

Az MNB elvárja, hogy a bank az ESG információk felmérésekor a kockázatkezelés részeként, az új vállalati hitelkihelyezései során, a relevánsnak tartott, az MNB által megfogalmazott környezeti, társadalmi és vállalatirányítási információkra irányuló minimum kérdéseket feltegye, vagy a közhiteles adatbázisból beszerezze. A kérdéssor alkalmazását a bankok fokozatosan vezethetik be, az idei év július 1. napjától az 500 millió forint szerződéses összeget meghaladó új vállalati hitelkihelyezések esetén kell alkalmazni, 2028. július 1. napjától pedig több lépcsőt követően jutunk el a 100 millió szerződéses összegig.

Az EU-s pályázatok esetében javasolt megfontolni a zöldítést, hatékonyságnövelést mint pályázati célt, mert termelési, vevői, finanszírozói szempontból a közeljövőben fontos szempont lesz.