Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A kamattámogatásnak köszönhetően újra a korábbi NHP-hez hasonló kamatszintek várhatók az agrárfinanszírozásban - mondta el a Portfolio Agrárium 2024 konferencia banki kerekasztal-beszélgetésénben Szabó István, az OTP Bank Vállalati és Agrár Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Hozzátette:
az agrárportfolió a mezőgazdaság piaci helyzete miatt romlik, a szereplők adósminősítése néhány kategóriával csökken, de a meg lehet határozni azokat a pontokat, ahol komolyabb banki figyelemmel kezelhetők a kockázatok.
Mint elmondta, egy méretkategóriában, a kisebb ügyfeleknél előfordulhatnak olyan problémák, ahol a garanciabeváltások növekednek, de alapvetően az agrárszereplők jó alkalmazkodóképességet mutatnak.
Hozzátette: piaci kamatok továbbra is magasnak tekinthetők, de a támogatott konstrukciók és a devizafinanszírozás jó lehetőségeket jelent. Ezzel együtt is csak nulla közeli növekedést vár idén az agrárfinanszírozásban Szabó István. A szakértő 400 körüli euróárfolyamot, 1,5-2 százalékos GDP-növekedést és 4-5 százalékos inflációt vár az idei évre.
Közösen kell tervezni
A pályázati ciklusnak a bank is fontos szereplője, közös gondolkodásra van szükség. A kamattámogatás lehetősége erre irányítja rá a figyelmet
– mondta el a kerekasztal során Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának kis-, közép- és nagyüzemekért felelős igazgatója. Hozzátette: az ügyfelek is sokat változtak és tanultak az elmúlt időszakban. Az ügyfelek is várhatóan olyan kiírásokra tudnak pályázni, ami a szereplő stabilitását és előrelépését szolgálja.
A mérethatékonyságról szólva kijelentette, ha elvonatkoztatunk a szántóföldi növénytermesztéstől, vannak olyan kisüzemek is, ahol sikeres szereplők vannak, például az állattenyésztésben.
A növénytermesztők esetében is van egy jelentős tárgyieszköz-vagyon, hiszen jellemzően saját földeken gazdálkodnak a szereplők. A jövőről szólva kijelentette: az év második felére a háromhavi BUBOR-t 6 százalék alatti szintre várják, a kiskereskedelmi forgalom terén pedig a tavalyi esés után idén 5 százalékos bővülést.
Továbbra is stabilan finanszírozható az ágazat
Tervezetten, az összesen a projekt 10 százalékával megegyező kamattámogatás sok évig elég lehet, amelyet kiegészít a garanciadíj támogatása, ez pedig számítások szerint a támogatott időszak alatt nem éri el a 3 százalékot
mondta el Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ez a bankoknak is biztonságot jelent, és a gazdáknak is.
Felidézte: 2013 óta a mezőgazdaságban a hitelbedőlések terén aranykor volt, nagyon kevés nemteljesítő hitel van az ágazatban, amely kellően stabil.
Az agrármoratórium megszűnése után egyelőre nem látni, hogyan törlesztenek a szereplők, de nagyon nagy romlást nem látnak az ügyfelek stabilitásában.
Kijelentette: Ez az év is a likviditás megőrzésérő fog szólni, azok után, hogy tavaly is ez volt a jellemző a hiteligénylések kapcsán. A Széchenyi Kártya emiatt dominálja a piacot, érdemes ezt most is igénybe venni az év első felében.
Amikor a bankok hiteleznek, megalapozott üzleti terveket szeretnének látni, ami azért nehéz, mert nem egyszerű előre látni a változó paramétereket. A kamattámogatás ebben segít, egy fontos tényezőt világosan lehet látni
mondta el Demeter Zoltán, a K&H Csoport Agrárüzletág vezetője. Hozzátette:
A bankok számára továbbra is fontos terület az agrárium, mert a szereplők érzelmileg erősen kötődnek a cégeikhez, ami fontos szempont.
Életképes tervek kellenek
Demeter Zoltán a finanszírozott területekről kijelentette: minden alágazatban vannak nagyon jó példák, nem lehet a nehézségek ellenére sem azt mondani, hogy a növénytermesztők jelenleg kevésbé lennének vonzók a bankok számára.
A megalapozott üzleti terveket most is várják a bankok, főleg akkor, ha a beruházások az ügyfél vállalkozás életképességét szolgálja.
Továbbra is lehetnek hullámzások a makropályában, komoly kockázatok övezik a termelést, ezért különösen fontosak az ellenállóképességet erősítő, hatékonyságot növelő beruházások – és kevesebbet számít az ügyfél tevékenysége.
Mint elmondta, a finanszírozásban jó irány, hogy az élelmiszeripar fókuszba kerül, hiszen a termékpályában való gondolkodás kedvező fejlemény. Itt is életképes, megalapozott üzleti tervek kellenek, önmagában a pályázatok sora nem jelenti azt, hogy a bankok minden erőforrást ebbe az irányba fordítanak. Hangsúlyozta:
A jó terveket továbbra is szívesen finanszírozzák a bankok.
Ezzel kapcsolatban az élelmiszeriparról szólva Szabó István kijelentette: mindent egybevéve az elkövetkező években 1000-1500 milliárd forint kerülhet az ágazatba, amely óriási lehetőség. Ennek kihasználására életképes megoldásokat kell kitalálni a bankoknak a szereplőkkel együttesen.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kamatszintek az év közepére elérhetik a 6-6,5 százalékos szintet, az év második fele már kérdéses, a további csökkenés már nemzetközi döntésektől, európai és amerikai jegybanki politikától függ.
A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Agrárszektor
