Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az exportra dolgozó termelők komoly bajba kerülhetnek, sokaknak az utolsó pillanatokban kell stratégiát módosítaniuk, és egy-egy fontos importcikk, például növényvédő szer vagy vetőmag hiánya komoly problémát jelent, olvasható az Index oldalán. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az érintettekkel és az Agrárminisztériummal folyamatos egyeztetésben összeállított egy körképet, amelyben sorra vették, milyen kérdések, nehézségek, kihívások fenyegetik a magyar mezőgazdaságot. Ahogy a teljes magyar iparban, a mezőgazdaságban is kulcskérdés, hogy biztosítva legyen az áruk, alapanyagok mozgása. Azonban az elmúlt bő hétben komoly torlódások alakultak ki a határokon annak köszönhetően, hogy a járványügyi korlátozások miatt ismét ellenőrzéseket vezettek be. Nem ritkák a kilométeres kamionsorok sem, és ez nemcsak a magyar iparnak jelent komoly kihívást, de az agrárszektornak is.
Fuvarozók, figyelem! Új szabályokat hoztak a koronavírus-járvány miatt
Külön kormányzati intézkedések voltak szükséges például a juhágazatban, ugyanis az egész éves bevétel jelentős hányadát a húsvétra értékesített vágóbárány adja, amelynek az egyik fő piaca Olaszország - ha ez kiesik, az súlyos csapás a tenyésztőknek. Az intézkedések ellenére az exportra továbbra is nehéz fuvarozót találni, érezhetően emelkedtek a szállítás költségei is. Emellett vannak olyan szezonális termékek, mint például a spárga, amelynek értékesítése és kiszállítása az export célországokba április hónapban koncentrálódik, amiknek veszélybe kerülhet a piacra jutása, olvasható a NAK jelentésében.
Aggasztó a helyzet: közeleg a húsvéti szállítás, nem tudni, mi lesz a magyar báránnyal
Ezzel együtt belföldön is jelentős változásokat hozott a járvány, a kistermelők, manufaktúrák többsége eddig előállított termékének nagyjából 70%-át egycsatornás úton értékesítette, például bizonyos piacokon vagy vendéglátósoknak. Azonban mindkét területen folyamatosak a bezárások, vagy rövidültek a nyitvatartások, így a beszállítóknál jelentős árufelesleg halmozódott fel, miközben a kiskereskedelmi egységek (boltok) túlterheltek és áruhiánnyal küzdenek, olvasható az Index cikkében.
A NAK szerint megoldást jelentene, ha a termelők valamilyen házhozszállítási modellben közvetlenül a vásárlókhoz tudnák eljuttatni a termékeiket, azonban erre nincs meg az infrastruktúra. Az is hatalmas problémát jelent, hogy egyszerre esett vissza az export és a belföldi kereslet is. A halágazat is komoly bajban van, ugyanis bezárult az exportpiac, és drasztikusan visszaesett a vendéglátás is, amely hal egyik nagy felvásárlója.
A koronavírus egy hónap alatt padlóra küldte a magyar haltermelést
És ehhez még hozzájön az import bizonytalanná válása is. A magyar burgonyatermelés a töredékére zsugorodott az elmúlt húsz évben, az ország egyre inkább behozatalra szorul krumpliból. Ez most igencsak rosszul jön, ugyanis a francia import blokkolása miatt keresleti piac alakult ki burgonyából a magyar nagykereskedésekben.
A pusztító baktérium a magyar burgonyát sem kímélte: rengeteg fertőzött tételt találtak
Lisztből is volt egy kisebb hiány, de ezt az okozta, hogy a malmokat nagyobb fokozatra kapcsolták, folyamatosan üzemelnek, csak az időszakos karbantartások elvégzéséhez szükséges időszakban állnak le. Emiatt az üzletláncok ellátásában fennakadás nem várható.
Nagy csapást jelent a járvány a dísznövényesekre, ugyanis nekik tavasszal van a fő szezon, az ekkor kiesett értékesítéseket a NAK jelentése szerint később nem lehet pótolni. Jelenleg az exportvisszaesés 90%-ot, az importvisszaesés 100%-ot, míg a belföldi értékesítés visszaesése 80%-ot tesz ki. Érdekesség azonban, hogy a növények árusítását Németországban a járványügyi korlátozások mellett is engedélyezték, azok "rekreációs hatása" miatt, ugyanis az emberek kedvüket lelik bennük.
Több mint 170 milliárd forintos veszteséget okozhat a koronavírus a dísznövényágazatnak
Vannak olyan szakágak, ahol a bevételkiesés miatt veszélybe kerültek a munkahelyek is, a normál munkamenet lelassult vagy leállt, és a dolgozók bérét sem biztos, hogy ki tudják majd gazdálkodni. Vannak olyan állattartó telepek, például a nyúltartásban, ahol a dolgozók a fertőzéstől való félelemre hivatkozva nem mennek be dolgozni. Ezeken a helyeken komoly gondot okoz a kieső munkaerő azonnali pótlása. De gondot jelenthet az olyan munkaigényes ágazatokban, mint például a kertészet, az is, hogy bizonytalan, mikor érkezhetnek majd megint idénymunkások Szerbiából, Romániából és Ukrajnából.
Jön a határokon átívelő idénymunka - de emberek nélkül?
A NAK szerint kiemelten fontos, hogy ha esetleg szigorúbb járványügyi intézkedések lépnek majd életbe, azok ne gátolhassák a szántóföldi és a kertészeti munkák elvégzéshez szükséges munkaerő hozzáférhetőségét. Különösen a kertészetre lenne súlyos csapás az emberhiány, ugyanis a gyorsan romló, friss termékek esetén kritikus, hogy megfelelő számú munkaerő álljon rendelkezésre a betakarítás, csomagolás és egyéb logisztikai művelet során.
Elképesztő: szobalányok, masszőrök és virágboltosok szedik idén a spárgát
De nemcsak a növénytermesztés, hanem az állattartás esetén is észben kell tartani, hogy a mezőgazdaságban nem áll le az élet. A gazdáknak mindenképpen gondoskodniuk kell az állataikról, így fontos, hogy bármit is hoz a jövő, ők - a megfelelő óvintézkedések mellett - továbbra is napi szinten hozzáférjenek a jószágaikhoz. Különös veszélyben vannak a méhek, ugyanis a méhcsaládokat jellemzően a lakóhelytől távolabb tartják, pedig az ő szerepük nem merül ki a méz előállításában, hanem a beporzásban is nagy szerepük van, ezért fontos, hogy a méhészek egy esetleges lakhelyelhagyási tilalom esetén is tudják gondozni őket.
Méhészek, figyelem: új eljárásrend készült a méhek védelme érdekében
A jelenlegi krízisben ellentmondásos hatások érvényesülnek a mezőgazdaságot illetően, de még így is lehetőségeket jelenthet az agráriumnak a mostani helyzet, mondta el az Indexnek Malatinszki György, a speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow Kft. ügyvezető igazgatója. Malatinszki szerint a legfontosabb változás az, hogy a hozzájuk jobban kapcsolódó zöldség-gyümölcs ágazatban az export és az import a korlátozások miatt jelentősen csökkent, bizonyos csatornákon pedig lehetetlenné vált. Mivel a koronavírus-járvány leginkább azokat az országokat érintette, ahonnan a legtöbb importzöldség származik, ezért a Magyarországba irányuló behozatal hirtelen drámai módon elapadt.
Spanyolország és Olaszország az uniós csatlakozás óta nagyon nagy mennyiségben ad el zöldségeket a magyar piacra. Különféle saláták, paprikák, de paradicsom, cukkini is nagy tömegben érkezett ezekből az országokból a magyar boltokba, hiszen kifejezetten versenyképes szereplőknek számítanak ebben a szektorban az olaszok és a spanyolok is, mondta el Malatinszki.
A cégvezető szerint a mostani megtorpanás alapesetben lehetőséget jelentene a magyar szereplők számára, hogy visszavegyék a korábban elvesztett piac egy részét, a helyzet ugyanakkor ennél árnyaltabb. A szakember úgy véli, hogy jobban sújtja az ágazatot az, hogy az exportra termelő, sikeres és hatékony magyar cégek feltehetően nem vihetik ki a megszokott mennyiségben az árut a bevezetett korlátozások miatt. A mostani helyzetben van egy adag igazságtalanság is Malatinszki szerint. Az export ellehetetlenülését pont azok a hazai termelők szenvedik meg a legjobban, akik az elmúlt években beruháztak, és - az exportpiacok kedvéért - átálltak egy jóval hatékonyabb, modernebb, a komolyabb előírásoknak is megfelelő, professzionális termelésre.
Megszólalt a szakember: egyszerre jó és rossz hír, hogy az agrárium most nem állhat le
Ezzel szemben a korábban a belső piacon az olasz és a spanyol importáruval kevesebb sikerrel küzdő szereplők most betölthetik a hiányt. Ők jellemzően nem elég versenyképesek, sem áraikban, sem pedig az egységes minőségben vagy mennyiségben nem hozzák azokat az elvárásokat, amelyeket a kereskedelmi láncok - és végső soron a vásárló - megkíván. A takaréklángra tett importtal azonban ők is eladhatják a sokszor kevésbé jó minőségű, "békeidőben" versenyképtelen termékeiket. Malatinszki szerint azonban ez az anomália csak ideiglenesen érezteti majd a hatását.
Egy elhúzódó válság esetén a mezőgazdaság kifejezetten jó tűrőképességgel rendelkezik, ezt már a 2008-as krízis is megmutatta. A válságállónak tartott agrárium termelése a piaci zavarok hatására sem áll meg, és hosszabb távon végül is azok kerülnek ki győztesként a versenyből, akik fejlesztenek, beruháznak és igyekeznek technológiai megoldásokkal, professzionális, ugyanakkor környezetbarát anyagok használatával javítani pozíciójukat. A kereskedelmi láncok ugyanis végső soron továbbra is a kedvező áron szállított egységes minőséget díjazzák, amelyet csak a profi szereplők képesek felmutatni. Ilyen termelő szerencsére Magyarországon is egyre több akad, tette hozzá Malatinszki.
