Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Több éves banki pályafutásom alatt sok hitelkérelemmel találkoztam, melyek döntő többsége a kötelezően kitöltött nyomtatványokat tartalmazta, és igen sok "képzelőerőre" volt szükség, hogy a kis kockákból, számokból összeálljon a vállalkozás üzlet modellje, tervei, elképzelései. Amikor ez nem állt össze, vagy hiányoztak még elemek, akkor került sor a személyes találkozóra, ahol a vállalkozás vezetői, tulajdonosai által elmondottakból kialakult a teljes kép.
A teljesség igénye nélkül megosztok néhány gondolatot, hogy a kockázatok felmérésénél a számadatokon túl milyen kérdésekre keresik a válaszokat a banki döntéshozók és mi befolyásolja azt, hogy "merre billen a mérleg nyelve".
Az alábbi megfontolandó javaslatok a hitelkérelemmel kapcsolatos egyes fontosabb kérdéseket érintik, ezek követése önmagában természetesen nem nyújt garanciát az azok alapján készített hitelkérelem elbírálásának sikerességére, de jó alappal szolgálhat a hitelezési folyamat gyorsításához.
Cégadatok, tulajdonosi szerkezet: Túl a nyilvános adatokon, hasznos lehet a tulajdonosok szakmai múltjának rövid bemutatása, érdemes külön kitérni arra, hogy például a kapacitás bővítést, új technológiát, tevékenységet hogyan tudja működtetni, hogyan áll rendelkezésre ez a tudás a vállalkozáson belül.
Fő tevékenységek, kapacitások, eszköz ellátottság, fő termékek bemutatása: az ezekről adott információ segít elhelyezni a vállalkozást az adott ágazatban, a finanszírozó képet kap a vállalkozás működéséről. Az eszközállomány összetételének, minőségének, mennyiségének vizsgálata során megállapítható, hogy a tevékenység elvégzéséhez megfelelő-e az az eszközállomány (pl. növény-termelésnél a bérelt földek aránya 30 % alatti, bérleti szerződések lejárata 5-10 év közötti, gépesítettsége külső szolgáltatási tevékenységre is elegendő), korábbi fejlesztésekből kapacitásait milyen arányban használja (indokolatlan eszközlekötést, vagy bővülési lehetőséget jelent). A termékszerkezet bemutatásánál ki lehet arra is térni, hogy miért éppen ezt választotta az adott vállalkozás, terveznek-e változást, illetve mi lehet a további fejlesztések iránya.
Értékesítési csatornák, vevők, szállítók bemutatása: itt fontos lehet a multi vevők, kiskereskedők, nagykereskedők, lakossági vásárlók aránya, fizetőképessége, szerződéses kapcsolatok jellemzői, melyek mind más finanszírozási, készletezési politikát, eltérő kockázatokat jelentenek. Érdemes meghatározni a szállító partnerek beszerzésekből való részesedését, helyettesíthetőségüket, a függőség mértékét, a fizetési határidőket. Ezek mind olyan információkat biztosítanak, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalkozás működését, pénzügyi adatait megértsük.
Üzleti stratégia bemutatása, legalább 3-5 éves távlatban, melyből kiolvasható, hogy a vállalkozásnak milyen jövő képe van, mennyire ismeri saját lehetőségeit, a piaci trendet és a vállalkozás építésében a tudatosság milyen szerepet játszik.
A fentiek szerinti cégbemutatás megfelelő alapot ad egy új beruházási vagy forgóeszköz hitel kérelemhez, láthatóbbá válnak az okok, melyek a vállalkozás döntését irányították. Így mi is jobban, az adott vállalkozásra szabva tudunk közösen, együtt gondolkodni a leghatékonyabb megoldásban.
Írta: Sándor Gáborné, Takarékbank Agrárcentrum