Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ennek bemutatásához megvizsgáljuk a Vidékfejlesztési Program pályázati nyertesek főbb típusait és ebben az összefüggésben adunk választ a feltett kérdésre. Alapvetően négyféle típussal találkoztunk: a.) organikusan fejlesztő, b.) dimenzióváltó, c.) vertikum- ill. tevékenység bővítő, d.) agresszívan fejlesztő ügyfelek.
Organikusan fejlesztő ügyfél
- célja a tevékenység fejlesztése, nem a támogatás!
- eddigi fejlődési ívébe a fejlesztés logikusan beleilleszthető
- alacsony eladósodottsága van, mert eredményeit eddig is vagy visszaforgatta a termelésbe
- erős földháttérrel rendelkezik, emellett jó színvonalú állattenyésztési ágazata is van
Dimenzióváltó ügyfél
- célja a tevékenység fejlesztése, de támogatás nélkül nem csinálná meg
- erős szakmai tapasztalattal rendelkezik, a termelési oldallal nem lesz akadály, de az új értékesítési csatornák felkutatására és bejáratására még nincs felkészülve
- helyi (közvetlen) értékesítés helyett át kell állnia nagykereskedői értékesítésre, a marzs szűkülését üzleti tervében nem mindig tudja helyesen felmérni
- nagyon fontos, hogy pontosan tisztában legyen forgóeszköz finanszírozási igényével
- a projekt közvetlen megtérülése hangsúlyos, mert a meglévő tevékenység már nem tudja kitermelni az új beruházás adósságszolgálatát
Vertikumot új tevékenységgel bővítő ügyfél
- cél a tevékenység fejlesztése, ugyanakkor a támogatás elnyerése is
- jellemző ágazatok: tej-, hús- és gyümölcsfeldolgozók, léüzem, borászati üzemek
- szakmai tapasztalat hiányában magasabb kockázat: nemcsak értékesítési, hanem termelési oldalon is
Agresszívan fejlesztő ügyfél
- párhuzamosan több elnyert pályázattal is rendelkezik, ezekben új tevékenységek is vannak; nem valósítja meg mindet, csak amelyikre talál finanszírozót
- cél a támogatások maximalizálása
- projektjellegű beruházás, elvárt a beruházás közvetlen megtérülése jelentős tartalékkal
- emiatt csak magas önerő mellett jön ki az adósságszolgálat, de a kockázatok miatt magas önerő mellett sem mindig finanszírozható
Új tevékenység beindítása is finanszírozható lehet, de ezeket az ügyleteket a bankok általában sokkal mélyebben megvizsgálják, mint amikor csupán a meglévő tevékenységhez kapcsolódó beruházásokról van szó. Ebben az esetben a legfontosabb tényezők:
- szaktudás, ágazati tapasztalatok - lehetőleg nemcsak üzemvezetői szinten ("Majd megveszem a piacról a szakembert!"), hanem tulajdonosi oldalról is,
- fontos, hogy az új tevékenység illeszkedjen a meglévőhöz (vertikum bővítése) - pl. hízlaló mellé egy vágópont, meglévő tehenészethez egy kis sajtérlelő üzem -, teljesen új tevékenység minden szempontból magasabb kockázatú,
- az üzleti terv tükrözze a vállalkozó piac- és termékismeretét, legyen tisztában az értékesítési csatornákkal, termékei pozícionálásával és várható árazásával,
- az üzleti terv legyen összhangban az adott ágazat realitásaival, a piaci átlagokhoz képest az eltérések (pl. marzs, értékesítési árszint) jól alátámasztottak legyenek,
- az adósságszolgálat az új tevékenységre vonatkozó tervek stresszelése mellett (pl. alacsonyabb értékesített mennyiség / értékesítési ár) is megfelelő tartalékkal teljesüljön.
Alapvetően a koronavírus-járvány sem változtatott a fentieken, a megalapozott, szakmai tapasztalattal és megfelelő üzleti tervvel alátámasztott beruházások jelen üzleti környezetben is finanszírozhatóak.
Írta: Fazakas Péter - Takarékbank Agrárcentrum