Jó minőségű és egészséges szőlőből készülhetnek az idei borok a Villányi borvidéken, a szakemberek idén jó átlagos mennyiségre számítanak. Most úgy tűnik, hogy kiemelkedően jó évjárattal zárhatják majd a 2020-as évet a baranyai bortermelők, írta meg a HelloVidék. Az egyelőre száraz és meleg ősz, valamint az enyhe, csapadékos időjárás egyaránt kedvezett a borvidéken mind a testes vörösborokat adó Cabernet Francnak és Sauvignonnak, illetve az olyan, késői szüretelésű fajták készítéséhez is, mint a Hárslevelű vagy épp az Olaszrizling. És nem szabad megfeledkezni meg rozé borokról sem, amelyekből az első idei évjáratok már megjelentek az üzletekben is. A primőr borok azonban jellemzően nem képviselnek túl nagy tételeket, és egy-két hónap alatt ki is pörögnek. A testesebb, komolyabb beltartalommal bíró rozékat inkább szeptember második felében, október elején hozzák ki a termelők.

Nagy Gergely, a villányi szőlőtermő-terület hegyközségi tanácsának titkára elmondta, hogy a szüret közepén tartanak és a szőlősgazdák abszolút elégedettek lehetnek. Minőség és cukorfok, valamint az alkoholsav-egyensúly tekintetében is nagyon jó évjáratnak tűnik a 2020-as. A a szakember beszélt arról is, hogy a Villányi borvidéken elenyésző mennyiségben jelen lévő fehérszőlő fajták szedése már augusztus 20-ig megtörtént, míg a terület sajátosságaként ismert portugieser vörösbort adó kékoportó nagyobb része is lekerült a tőkékről. Egyre többen most állnak át az olaszrizlingre, a pino noir-ra és a cabernet franc-ra.

- mondta Nagy Gergely.

A szüret azonban sokat változott az elmúlt évtizedekben. Az éghajlatváltozás, a technológiai fejlődés és a kínálat-kereslet nagyban átalakította a körülményeket. Régen például novemberig tartott a szüret, de a 2000-es évektől kezdődően jól látható tendencia, hogy október közepéig a termés 90%-a már bent van a pincékben. A logisztikában is akadnak kihívások, gyakran ugyanis egyszerre kell szedni a különböző fajtákat, ami komoly technológiai átállást és szakértelmet kíván. De az utóbbi területén is sok a kérdés.

A borászok elmondása szerint évről-évre egyre nehezebb megbízható embert találni a szüretre. Ennek oka véleményük szerint talán a csökkenő munkanélküliségben vagy a nehéz munkakörülményekben keresendő. A feladat néhány éve már komoly problémát okoz a szőlősgazdáknak, és ez megjelent a bejelentett alkalmazottak, valamint az alkalmi munkavállalók szintjén is. A nagyobb borászatok olyan vállalkozókkal állnak szerződéses kapcsolatban, akik elvileg biztosítani tudják minden évben a kézi munkaerőt, de azért minden évben adódnak problémák. És bár géppel szinte lehetetlen kiváltani a szakértelmet, a kényszerhelyzet gyakran kényszermegoldásokat kíván.

Nagy Gergely rámutatott arra is, hogy a szőlőművelés egy nagyon élőmunka-igényes tevékenység, ami emberi munkaerőt kíván. Meg kell azonban oldani azt az évről-évre felmerülő jelenséget, hogy nincs megfelelő számú szakember a feladatok elvégzésére. A lehetőségek azonban szűkösek.

- mutatott rá Nagy Gergely.

Ráadásul minden gépesített munkafolyamat plusz munkát igényel, ami az emberi munkaerőnél természetes. A szakértelmet és a hozzáértést géppel ugyanis nem lehet kiváltani. A szőlőtermesztésben ezért csak egy bizonyos szintig lehet a gépeket használni. A prémium termékek viszont kézi szüretelést kívánnak. Ezért, plusz a megtérülési mutatók miatt a borászok igyekeznek inkább olyan gépeket vásárolni, amelyek nem korlátozódnak kizárólag a szüretelési munkákra. A fejlesztések abba az irányba mennek, hogy minél többrétűen lehessen ezeket használni. A leginkább ideális gép ezért éppúgy alkalmas a lemosó permetezésre, mint a gépi előmetszésekre, vagy a növényvédelmi beavatkozásra.

Új tendencia, hogy a már meglévő technológiákat a kisebb termelők gyakran egymástól veszik bérbe, amivel szintén költségeket tudnak megtakarítani. Ez a metódus azoknak a termelőknek a legjobb alternatíva, akinek nincs lehetősége egy ilyen eszköz beszerzésére. A feladat ezután már csak az igények összehangolása.