Az elmúlt harminc év legnagyobb vesztesének nevezte az agrárszektort Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-ért felelős kormánybiztosa, aki szerint a következő uniós ciklus az utolsó pillanat, amikor egy harmincéves mulasztását pótolhatja Magyarország. A gödöllői agráregyetem kuratóriumának tagjaként arról is beszélt, hogy új, tízezer férőhelyes modern kampusz épül Gödöllőn, a képzés pedig kibővül az élettudományi ismeretekkel, mint mondta ez lesz a magyar felsőoktatás következő tíz évének legnagyobb beruházása.
Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A gödöllői agráregyetem kuratóriumának egyik fő célja, hogy az egyetem 2030-ra bekerüljön a világ legjobb száz agrárkampusza közé. Lázár János a 24.hu-nak adott interjújában arra a kérdésre, hogy miből gondolják, hogy képesek lesznek megvalósítani ezt a tervet, elmondta, van elképzelésük, elhatározásuk, illetve rendelkeznek a kellő anyagi forrással is.
Az intézmény világszínvonalúvá alakítása az agrárium fejlesztését szolgálja, az agrárium fejlesztése a vidék felemelését célozza, a vidék felemelése pedig az országépítés része. Van baj, van tennivaló. A háromezer-kétszáz magyar településből ezer az elnéptelenedés határára jutott, a fiatalok elköltöznek, gyerek nem születik. Nincs megélhetés, gyönge az infrastruktúra, csapnivaló a közlekedés. Kérdezte, milyen országot szeretnék. Hát olyat, amely lép az önellátás felé, olyat, ahol a magyarok munkájából a magyarok haszna lesz. A kulcs ebben a mezőgazdaság.
A kormánybiztos arról is beszélt, hogy az uniós vidékfejlesztési támogatás mellé ma csupán a kötelező minimumot, tizenöt százalékot tesz be a magyar állam, egy minapi bejelentés szerint azonban 2022 és 2030 között az EU-s pénz négyszeresét, évi 400-450 milliárd forintot fordítunk majd erre. Kiemelte, ennek köszönhetően egy évtizeden belül a magyar emberek nyolcvan százalékban Magyarországon termelt és Magyarországon feldolgozott és magyar üzletben vásárolt egészséges élelmiszert fogyasztanak majd.
Hatalmas a feladat, hiszen ma az a képlet, hogy itthon megtermeljük az alapanyagot, amit multik a külföldi üzemeikben feldolgoznak, mi pedig a hipermarketben megvesszük a készterméket. Régióbeli gyöngeségünket demonstrálja, hogy még csak nem is francia, német, brit meg amerikai csúcstermékeket fogyasztunk, hanem lengyel és szlovák árut. A változáshoz kell politikai akarat - ez megvan. Kell pénz - immár ez is rendelkezésre áll. És kell tudás, kellenek képzett szakemberek tízezrével, akik képesek kirántani a gödörből a magyar vidéket - erre kell a modern agráregyetem.
Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt
A gödöllői kuratórium tíz-tizenháromezer hallgatóval számol, jelenleg azonban egy-egy intézményre átlagosan ezernél kevesebb hallgató jut, a friss adatok pedig azt mutatják, hogy az agrárképzésben a jelentkezések száma negyven százalékkal csökkent. Lázás János szerint, ahogy nő az oktatás színvonala és javul az agrárdiplomások elhelyezkedési esélye, úgy jelentkezik majd egyre több és egyre tehetségesebb fiatal, és kerül ki egyre több és egyre képzettebb diplomás. Tájékoztatása szerint azzal indítanak majd, hogy új, tízezer férőhelyes modern kampusz épül, a képzés pedig kibővül az élettudományi ismeretekkel.
Ez lesz a magyar felsőoktatás következő tíz évének legnagyobb beruházása.
Kétszáz ember kirúgásával nyit a kuratórium. Arról, hogy miért volt erre szükség, a kormánybiztos úgy nyilatkozott, az elbocsátásokat épp a forráshiány és a rossz gazdálkodás tette szükségessé, vagyis ez az előző fejezet lezárása volt, nem az új fejezet kezdete. Az alapítványi modell egyebek mellett épp abban segíthet, hogy az egyetem ezentúl több forrásból és jobban gazdálkodjon, mint eddig - tette hozzá.
Az oktatói gárda és az oktatás tartalma tekintetében is a legjobb agráregyetemek színvonalát lőttük be. Amire nem lesz magyar oktató, arra külföldről szerződtetünk szakembert. Viszont azokat, akik maradnak, jobban meg kell fizetni, és el kell várni tőlük, hogy folyamatosan szélesítsék, aktualizálják tudásukat. Célunk, hogy a leendő agrárdiplomások megállják helyüket a reményeink szerint intenzíven bővülő magyar piacon.
Arra a kérdésre, hogy miért pont most döntött úgy a kormány, hogy beönt négyezer-milliárdot az agráriumba, Lázár János azt válaszolta,
mert az agrárszektor az elmúlt harminc év legnagyobb vesztese, és mert a következő uniós ciklus az utolsó pillanat, amikor egy harmincéves mulasztásunkat pótolhatjuk. Később már behozhatatlan lenne a versenytársak előnye. A huszonnegyedik órában vagyunk. Az ország 1990 óta görgeti maga előtt az agrárium egyre dagadó problémahegyét, és a magyar vidék nagyon rászolgált arra, hogy többet tegyünk érte, mint a korábbi kormányok tettek. Annál is inkább, mert az agrárium többet tehet mindannyiunkért: a járműipar mellett a nemzetgazdaság másik lába lehet.
Címlapkép forrása: Getty Images
