Nagy István elárulta, mitől és hogyan lehet versenyképes a magyar mezőgazdaság

Nagy István elárulta, mitől és hogyan lehet versenyképes a magyar mezőgazdaság

agrarszektor.hu
Megháromszorozódott a vidékfejlesztésre fordítható összeg, hét év alatt 4265 milliárd forintból újulhat meg a magyar vidék - mondta Nagy István agrárminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt arról, mitől lehet versenyképes a magyar mezőgazdaság, hogyan lehet megtartóerő a föld, és kiderült az is, hogyan látja most így február végén, lesz-e júniusban agrárköltségvetés.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A nemzeti agrárpolitika része az európai uniós agrárpolitikának - közölte Nagy István az InfoRádióban. Az Európai Unió legrégebbi közös politikája az agrárpolitika, az unió meghozza a kereteket, amelyeket egy országnak alkalmaznia kell, és egy ország abban mozog szabadon. És egy kormány szabadon dönthet a nemzeti társfinanszírozás mértékéről. Korábbi időszakokban a magyar kormányok úgy döntöttek, hogy 17,5 százalékkal egészítik ki az Európai Unióból jövő forrásokat, most pedig az a történelmi léptékű döntés született, hogy a kormány 80 százalékkal egészíti ki. Ez azt jelenti, hogy míg korábban 1500 milliárdos volt a vidékfejlesztési tétel, addig most 4265 milliárd forint, tehát megháromszorozódott. Ez olyan mozgásteret enged a magyar agrárpolitika és a vidékfejlesztés számára, amely korábban elképzelhetetlen mértékű volt.

Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy a közös agrárpolitika egyetemleges minden egyes európai uniós gazdára nézve. Mint mondta, általában a magyar és a francia gazdaérdek pontosan egybeesik, hiszen a gazdálkodói méretek egyeznek. 

A magyar átlagméret is 30,5 hektár, a támogatási elveinkben, a fejlesztéseink irányainkban is passzolunk a franciákkal. Sok hátrányt kell egyébként leküzdenünk, három olyan ciklus van, amely nagyon nagy mértékben hat a magyar mezőgazdaságra. Az első a rendszerváltáskori időszak, hiszen ott azt gondoltuk, hogy a feldolgozóipar, élelmiszeripar privatizációjával majd fejlesztések következnek, de bezárták, lebontották ezeket az iparágakat, és visszanyomták a magyar mezőgazdaságot alapanyag-termelő státuszba. Ez a legsúlyosabb következmény. Majd bekövetkezett a második negatív hullám, egy rossz döntés, még a szocialista kormányzás időszakában, amikor az első európai uniós forrást rosszul használták föl, amikor a gazdaságélénkítésre a kisebb hányadot, 40 százalékot fordítottak és a kohézióra 60 százalékot. Ez egy rendkívül súlyos hiba volt, mert a lengyel mezőgazdaság akkor lépte le a magyar mezőgazdaságot. Most jön a harmadik ciklus, amikor a nemzeti társfinanszírozással történelmi döntést hoz a magyar kormány, hogy ezeket a hátrányokat egyszer s mindenkorra ledolgozzuk és meg is haladjuk. Két év alatt több pénzt fogunk elkölteni, mint a korábbi teljes hétéves költségvetés volt. Olyan ütemváltás történik a magyar mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, feldolgozóiparban az elkövetkező két évben is, amely versenyképessé tesz bennünket.
Forrás: MTI/Kovács Tamás

Nagy István szerint a legnagyobb kihívás az, hogy egyszerre kell megfelelni a változó fogyasztói igényeknek, az egyre kedvezőtlenebb és kiszámíthatatlanabb időjárásnak, valamint a környezetvédelmi előírásoknak úgy, hogy közben a mezőgazdasági termelés tudjon profitot csinálni. Ugyanakkor kiemelte, a támogatások mind ezt szolgálják, nézzük akár egy precíziós gép vásárlásának támogatását. A technológia és a precíziós gazdálkodás egyben versenyképességi helyzetet is eredményez, másrészt pedig nagy mértékben a környezet védelmét is eredményezi.

Nem bonyolultak ám ezek a készülékek. Aki vásárol egy ilyen fejőautomatát, minden ismeretet megkap hozzá. Sokkal inkább kell foglalkoznunk majd azzal, hogy a gazda megtanulja az új vetőmagot, az új növényvédő szert, a környezetkímélő, új technológiákat. Nem véletlen, hogy megindítottuk az agrárszakképző intézményeink fejlesztését, mert mi ezekre szeretnénk építeni. És a téli hónapokban, amikor- kivéve az állattenyésztőket - a gazdáknak egy kicsit könnyebb, üljenek le az iskolapadba, jöjjenek el és beszélgessünk róla. A falugazdászoknak, a szaktanácsadóknak is nagy szerepük, hogy hogy tudjuk oda-vissza az információt áramoltatni.

A vidékfejlesztési kormánybizottságban benne van Nagy István, Navracsics Tibor, Stumpf István, Lázár János és Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ez a 4265 milliárd forint egy történelmi léptékű döntés, és szeretnék újraszabni az ország egész vidékfejlesztési politikáját. Nagyon fontos az, hogy a helyi gazdaság motorja legyen a nemzetgazdaságnak, hiszen az exporttöbblet 60-70 százalékát az agrárium teszi ki. Szeretnék elérni, hogy érdemes legyen vidéken maradni, hogy a föld valódi megtartóerő lehessen. A bizottságban oktatásról és fejlesztésekről is fognak dönteni, hiszen a vidékfejlesztésen túl ehhez hozzátartozik a falusi csok, a magyar falu program. Hozzátette, nézni kell, hogy hova kell több vidékfejlesztési forrást juttatni, hogy a hátrányukat le tudják küzdeni, hol van szabad munkaerő, hol van olyan kapacitás, amelyet termelésre kell fogni. Emellett területileg is meg kell határozni azt, hogy hova tud menni ez a forrás. 

Akkor költjük el jól a forintokat, ha 1 forint befektetés másfél forint GDP-növekedést tud előirányozni.

Arra a kérdésre, hogyan látja most így február végén, lesz-e júniusban agrárköltségvetés, Nagy István elmondta, a legfontosabb kérdéseket a magyar kormány a maga részéről eldöntötte, és az Európai Unió is ugyanígy tett.  

Nemzeti stratégiai tervet kell készítenünk, ezt kell jóváhagyatnunk az Európai Unióval. Onnantól lesz majd éles az európai uniós költségvetés. A magyar kormány már döntött, hogy a nemzeti társfinanszírozás 17,5 százalék helyett 80 százalék lesz, és tudjuk, ez konkrétan 4265 milliárd forintot jelent, és ez évekre lebontva a magyar költségvetés számára mint teher van előirányozva

 - tájékoztatott az agrárminiszter.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?