Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A koronavírus-járvány hatását az agrárium és az élelmiszeripar is megérezte, a pandémia azonban nem minden ágazatot érintett ugyanúgy. Összességében mit lehet mondani, hogyan élte/éli meg a magyar agrárium ezt az időszakot?
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan válságállóbb a többi ágazatnál - ahogy 2008-ban is láthattuk -, a pandémia valamennyi szektorban, így az agráriumban is éreztette hatását. Emellett egyéb nehézségek is jelentkeztek az elmúlt évben, de mindezek ellenére 2020-ban az agrárium összességében jól teljesített. A KSH legfrissebb adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 4,8%-kal, a bruttó hozzáadott érték pedig 9,9%-kal nőtt 2019-hez képest. Ebben a növekményben a mezőgazdaság egészét tekintve az árak emelkedése játszott szerepet.
Az egyes szektorokat tekintve az agráriumban, melyek bizonyultak a leginkább megbízhatónak, és melyeket érintette súlyosabban a válság?
A növénytermesztést és a kertészetet (főleg a gyümölcsféléket) a tavaszi aszály és fagykár sújtotta, a betakarításkor pedig a csapadékos időjárás okozott gondokat. Mindezek ellenére a volumen mindössze 3,3%-kal lett kevesebb az előző évinél, amit az árak 10,3%-os emelkedése ellensúlyozott. Ennek eredőjeként a növényi és kertészeti termékek kibocsátása 6,6%-kal lett több 2019-hez képest.
Az állattenyésztés esetében a termelés csökkenése mindössze 1,3% volt, s az árak a növénytermesztéshez és a kertészethez képest kisebb mértékben, 3,3%-kal emelkedtek, aminek következtében az állattenyésztés kibocsátása 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szerényebb termeléscsökkenés ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a pandémia hatásai elsősorban az állattenyésztésben mutatkoztak meg. A belföldi kereslet csökkenése - főleg a HORECA szektor kiesése miatt - és az export visszaesése kiemelten sújtotta a vízi szárnyas ágazatot. A 2020. évi vágóhídi statisztika szerint tavaly a sertésvágások száma 1,8%-kal nőtt, a baromfivágás viszont 1,7%-kal csökkent. Ezen belül a csirkevágás 4,4%-kal nőtt, a pulyka lényegében szinten maradt, miközben a liba- és a kacsavágás 45,9, illetve 27,5%-kal csökkent az előző évhez képest.
Sem a baromfi-, sem a sertéságazat nincs jó helyzetben, egyiket a madárinfluenza, másikat az afrikai sertéspestis sújtja már jó ideje. Emellett néhány hónapja a magas takarmányárak is nehezítik a gazdák életét. Mik a kilátások, illetve mit mutatnak az előrejelzések, meddig emelkedhetnek még a gabona- és ezzel együtt a takarmányárak?
Az állattenyésztésben egy évet önmagában nézni nem érdemes, általában három éves időszakokat indokolt értékelni. Az kétségtelen, hogy pillanatnyilag gondok vannak mind a két abrakfogyasztó ágazatban, alacsonyak a felvásárlási árak és a takarmány alapanyagok árai az egekben vannak. Ez az elmúlt három évet tekintve nem volt mindig így és nem is lesz hosszabb távon. Az árak változását a hazai viszonyokon túlmenően a mindenkori világpiaci folyamatok és kilátások határozzák meg. A gabona és a szója esetében kedvező változást az új termés hozhat.
Az árak növekedése mérsékelni fogja a magas takarmányköltségek miatti veszteséget, de az új termésig jövedelmező termelés az átlagosnál jobb hatékonyságú, nemzetközi szinten termelő gazdálkodóknál várható.
Hosszú és rövid távon a gabona- és takarmányárak emelkedése milyen hatással lehet a sertés- és baromfiágazatra/piacra?
Ha ágazatonként vizsgáljuk a kérdést, a sertéshúspiac kilátásait az afrikai sertéspestis-járvány (ASP) miatt az elkövetkező néhány évben is nagyfokú bizonytalanság övezi. Magyarországon rekordalacsony a sertésállomány, utoljára 1946-ban mértek ennél kisebbet. Hazánknak a sertéstartás valamennyi fontosabb termelési, hatékonysági mutatóján javítania kellene. Erre adott a lehetőség, az ágazat célirányos beruházásokkal gyorsan, ígéretes megtérüléssel fejleszthető. A beruházásoknál, illetve a beruházási támogatások kialakításánál elengedhetetlen a mind szigorúbb környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti követelményeknek való megfelelés, továbbá a klímaváltozás, valamint a genetikai lehetőségek együttes figyelembevétele. Az elkövetkező időszakban a hangsúlyt a zöldmezős beruházásokra kell helyezni. A baromfi-termékpálya kilátásai ígéretesebbnek tűnnek. A hazai baromfiágazat fajtakínálata diverzifikált, a biológiai alapok jók, a takarmánybázis megfelelő. A csirkehizlalás továbbra is jövedelmező tevékenység, az ágazat versenyképességében azonban kulcsfontosságú a méretgazdaságosság érvényesülése. A hazai baromfivertikum stabil helyzetét elsősorban annak köszönheti, hogy vertikálisan erősen koordinált, 85-90%-ban a teljes termékpályán átívelő integrációkban működik, jellemzően magyar tulajdonban. Magyarországon a szakma megítélése szerint 2030-ig évente akár 5%-os bővülés is reális lehet.
A 2020-as év minden iparág, így az agrárium számára is tartalmas volt, számtalan olyan váratlan esemény volt, amelyre a piaci szereplőknek, termelőknek, vállalkozásoknak, cégeknek azonnal reagálniuk kellett. Ezek alapján a 2019-es évhez képest hogyan változott az agrár hitelállomány 2020-ban?
2019-ről 2020-ra az agrár hitelpiac 158,3 milliárd forinttal növekedett, a növekmény főleg a társas vállalkozások esetében történt (45-55 % - élelmiszeripar-mezőgazdaság arányban). Az egyéni élelmiszeripari piac gyakorlatilag változatlan maradt a teljes hitelállományon belül 6,15 milliárd forintos állománnyal, míg a társas vállalkozások piaca 600 milliárd forintra nőtt az előző évi 536 milliárd forintról. Az egyéni mezőgazdasági piac a 2019-es évhez képest 17 milliárd forinttal növekedett 349 milliárd forintról 366 milliárd forintra, míg a társas piac állománya jelentősebb, 77 milliárd forintos növekedést mutatott ugyanezen időszak alatt és a 2020-as záró állománya 464 milliárd forint volt. Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, az agrár hitelpiac 2016 és 2020 között, összességében, 592 milliárd Ft-tal növekedett, a növekedés 62%-a a mezőgazdasági szektorban, 38%-a az élelmiszeriparban történt.
Mit prognosztizálnak, mi várható a hitelállományok tekintetében 2021-ben?
A jövőre vonatkozó várakozásainkat tekintve általánosságban elmondható, hogy az agrárium hitelállománya tovább fog nőni a következő években. Egyrészt a nagyarányú, támogatásokkal ösztönzött fejlesztésekkel összefüggésben a beruházási és támogatás előfinanszírozási hitelek állománya nőhet. Másrészt a beruházások megvalósulása támaszt várhatóan többlet forgótőke igényt, ami az üzemviteli hitelek növekedésével járhat.