A mezőgazdaságban a nagyobb biodiverzitás, biológiai sokféleség biztosítása természetesen csökkenő hatékonysággal jár együtt, ugyanakkor ez végsősoron akár jövedelmező is lehet, mivel a biológiai sokféleség biztosítása csökkentheti a betegségek előfordulását és javítólag hat a kultúrák ellenállóképességére.

Ezt a dilemmát Hollandiában és Németországban is próbálják már feloldani

A biodiverzitás nagyobb biológiai és gazdasági ellenálló képességet teremt egy gazdaságban. "Kezdjük azzal, hogy ökológiai szempontból előnyös különböző növények termesztése" - állítja Wijnand Sukkel, a WUR (Wageningen University & Research) kutatója. "Amennyiben fertőzés üti fel a fejét az egyik növénykultúrában, abban az esetben a fertőzés jóval nehezebben tud terjedni a gazdaságban. Így ha az egyik kultúra nem hozza az elvárásokat, a többi még nagy eséllyel fogja". Ráadásul egyre több vegyszer engedélyét vonják vissza. "Az egészséges, ellenálló mezőgazdasági rendszer kulcsfontosságú lesz, viszont az átállás nem igényelhet túl sok többletmunkát, és a hozamokat is fenn kell tartani."- mondta a kutató.

A biológiai sokféleség rohamos csökkenésére - például rovarpusztulás, vagy a madárállomány degradációja (összefügg) - Németországban is felfigyeltek már természettudományi és gazdálkodói körökben egyaránt. Ezért 2019-ben a göttingeni és a kieli egyetemek támogatásával elindult egy kísérleti projekt, amelyben szántóterületeket sávokba, vegyesen vetnek be különböző kultúrákkal, jelen esetben, búzával és repcével. A keskeny, sok szegélyű szántóföldek egymás melletti elhelyezkedése a rovarok számára a tájékozódást szolgálja, és lehetővé teszi számukra a "kiegészítő táplálkozást". Az eredmények az első év után ígéretesek: A Göttingeni Egyetem adatai szerint a sávosan bevetett szántókon, több mint 50 százalékkal több rovarfajt találtak, mint nagy a repce- vagy búzatáblákban.

Eredmények

Mindkét kutatás kimondottan hasonló következtetésre jutott. Az adatok szerint a sávos táblákat jóval nagyobb létszámú és fajában is változatosabb rovarok látogatták. A technológia a madárállományra is pozitív hatást gyakorol. Körülbelül kétszer annyi madár található a sávos szántóföldön, mint a konvencionális nagytáblákon.

A kártevők számának csökkenése szintén pozitív hatás: a sávosan bevetett földeken a búzát feleannyi gabonatetű támadta meg, mint a nagytáblákon, valamint a repcebogárfertőzés is csökkent a sávos repceállományokban.

Mindazonáltal a sávos szántóföldek kialakítása vonzó és költséghatékony módszer a biológiai sokféleség növelésére a mezőgazdaságban és a gazdálkodó számára nem jár földterület veszteséggel - állítják a kutatók. Az előnyök a biogazdálkodásra való áttérés előnyeihez hasonlíthatók. Az ígéretes első eredmények miatt a vizsgálatokat folytatták, sőt bővítették is: 2019-ben három gazdálkodót vontak be, 2020-ban pedig már tizenkettőt. 

A Wageningeni egyetem kutatási részlege is a német módszerhez hasonló ötlettel ált elő, ők ugyanakkor a sávos termesztést hat különböző növénnyel tesztelik (egy szántón belül). Ami lehetetlen feladatnak tűnik. Mindazonáltal az Applied Plant Research is egy olyan gazdálkodási rendszert szeretne kialakítani, amely kevéssé szenved a kártevőktől, betegségektől vagy szélsőséges időjárási viszonyoktól.

Egy termény nagy, egységes táblái sebezhetővé teszik az állományt és ezzel a rendszert is. Csak egy kártevő rovarnak vagy gombának kell megtelepednie és az egész táblát megfertőzi, hacsak nem tesznek gyors intézkedéseket a gazdák. Ezt a természetes ellenségek hiánya okozza, mivel azok nehezen tudnak túlélni ekkora táblákban: túl kevés az (alternatív) táplálék és nincs menedék sem.

Állításuk szerint ez egy "robusztus, elnyomó mezőgazdasági rendszert" eredményez, amely különösebb gazdálkodói beavatkozás képes megfékezni a károsítókat, mielőtt azok komolyabb kárt okozhatnának, és jobb védelmet nyújt az olyan szélsőséges időjárási körülményekkel szemben, mint az aszály vagy a heves esőzések.

A témában azért még hosszabb - több éves - tesztidőszakokra és több gazdálkodó bevonására lesz szükség, a gazdasági, illetve a hosszútávú hatások vizsgálatára. A jövedelmezőség tekintetében a kutatók mindkét eseteben a modern technikák segítségére számítanak, mint a GPS-alapú precíziós technikák, az IKT és a fejlett érzékelők.

Azt mindenesetre figyelemreméltónak tartom, hogy a kutatás rövidtávú hatásai igen bíztatóak és mindkét esetben közel egyforma következtéseket vontak le a kutatók. Az is komoly eredmény, hogy évről évre mind több gazdálkodót képesek bevonni a kutatásba, ami jól mutatja a szakma elkötelezettségét a környezeti fenntarthatóság iránt!

Írta: Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum