Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A műtrágya-forgalmazók 1,9 millió tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2021-ben. Az értékesített mennyiség 2,9%-kal lett több az egy évvel korábbinál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint a műtrágyaárak átlagosan 57,7%-kal nőttek, ezért a műtrágya-értékesítés nettó árbevétele, a volumennövekedés mellett, 54,7%-kal 225 milliárd forintra emelkedett 2021-ben - olvasható az AKI PÁIR legfrissebb kiadványában. A 10 legnagyobb műtrágya-forgalmazó vállalat értékesítette 2021-ben közvetlenül a mezőgazdasági termelők felé a teljes műtrágyamennyiség 83%-át. A műtrágyaárak tavalyi elszállásáról és ennek a növénytermesztési ágazat szereplőire gyakorolt hatásáról az Agrárszektor is beszámolt.
A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten
Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!A mezőgazdasági termelők által 2021-ben vásárolt műtrágya nitrogén-foszfor-kálium (NPK) hatóanyagtartalma 670 ezer tonna volt, ami 15 ezer tonnával, arányaiban pedig 2,3%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A nitrogénhatóanyag-tartalom 1%-kal, a kálium pedig 10%-kal nőtt, míg a foszforé változatlan maradt a bázisidőszakhoz képest. Az NPK-hatóanyagok aránya 2020-ban 68:17:15 volt, 2021-ben pedig 67:17:16, azaz a káliumfelhasználás aránya erősödött. Természetes súlyban vizsgálva 2021-ben közvetlenül mezőgazdasági termelőknek 1 millió 924 ezer tonna műtrágyát értékesítettek, amiből 1 millió 451 ezer tonna egykomponensű, 473 ezer tonna pedig összetett műtrágya volt. Az egykomponensű, illetve az összetett műtrágyák aránya - hatóanyagsúlyban - 2020-ban 65:35, ezzel szemben 2021-ben 64:36 volt. Az látható, hogy 2015 óta (68:32) minden évben csökkent az egyszerű műtrágyák aránya az összetettekhez képest.
Annak ellenére, hogy az előző évhez képest a műtrágya átlagos ára - a KSH számításai alapján - 57,7%-kal emelkedett, az értékesítés volumenében mégsem történt visszaesés 2021-ben, sőt 54 ezer tonnával, mintegy 2,9%-kal növekedett a kereslet. Az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva pedig a teljes műtrágya-értékesítés volumene 20%-kal nőtt 2021-ben. Az összetett műtrágyák forgalma 19%-kal, az egykomponensű nitrogéné 21%-kal emelkedett, míg a káliumé 1%-kal csökkent 2021-ben a 2011-2020-as évek átlagához mérten. Legjelentősebben, több mint duplájára, az egykomponensű foszforműtrágyák volumene nőtt a megelőző 10 év átlagához képest.
A műtrágya iránti kereslet negyedévek közötti megoszlása 2021-ben a korábbi évhez képest megváltozott. Ennek hátterében valószínűleg a műtrágyaárak rohamos emelkedése állt. A termelők 2021-ben a teljes műtrágyamennyiség 40%-át az első negyedévben vásárolták meg, 18%-át pedig a második negyedévben, ez a két érték 2020-ban 40% és 14% volt, vagyis a tárgyév második negyedéves forgalma erősödött. A harmadik negyedévre esett a beszerzések 19%-a, a negyedik negyedévre a 23%-a, a megelőző évhez képest a harmadik negyedév 6 százalékponttal gyengébben, a negyedik viszont valamivel jobban teljesített. A nitrogénműtrágyák 65%-át 2021-ben az év első felében vásárolták meg a gazdálkodók. Az egyszerű kálium- és az összetett műtrágyák iránti kereslet a harmadik negyedévben volt a legerősebb a 2021-es év során. Az értékesített mono káliumműtrágya 51%-át, az összetett műtrágyafélék 44%-át a harmadik negyedévben vették meg a termelők. Az egyszerű foszforműtrágyák 36%-át az első, 34%-át a harmadik negyedévben vásárolták.
Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb kereslet a mészammon-salétrom (MAS) iránt volt 2021-ben: a teljes műtrágyaforgalom 44%-át a MAS tette ki, több mint 838 ezer tonnát adtak el belőle a mezőgazdasági termelőknek. A második legnépszerűbb termék a szemcsés műtrágyák közül a karbamid volt, 73 ezer tonnával, amely a teljes műtrágya-értékesítés 3,8%-át fedte le. Az ammónium-nitrátból 70 ezer tonnát értékesítettek, 3 ezer tonnával kevesebbet, mint a karbamidból. Az összetett műtrágyák közül legnagyobb mennyiségben a NPK 10-26-26-os összetételű fogyott, összesen 76 ezer tonnányi, ezt követte a 15-15-15-ös 48 ezer tonnával, míg a 8-24-24-es összetételből 45 ezer tonnát vásároltak a termelők. Az első három legnagyobb mennyiségben értékesített összetett műtrágya a komplex műtrágyák 36%-át fedte le. További jelentős mennyiségben értékesített összetétel volt még 2021-ben az NP 18-46-as 21 ezer tonnával és az NPK 8-20-30-as 19 ezer tonnával. Az NP 12-52 (MAP) összetételű műtrágya értékesített mennyisége (18 ezer tonna) a felére esett 2021-ben az előző évhez képest. A 18-20,5% hatóanyag-tartalmú szuperfoszfát iránti kereslet 4,7 ezer tonna volt, a kálium-klorid eladása pedig 42 ezer tonnát tett ki.
A 2022-es évet illetően eredetileg mindenki arra készült, hogy magasabb árak mellett, de elegendő műtrágya áll majd az európai gazdák rendelkezésére. A február végén kirobbant orosz-ukrán háború azonban új, merőben bizonytalan helyzetet teremtett. Európa nagy műtrágyagyárai közül többen visszább vették, vagy éppen teljesen felfüggesztették a tevékenységüket.
A nyugati gazdasági szankciók hatására Oroszország is drasztikus lépéshez folyamodott. Március 5-én leállították a műtrágya-exportjukat, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Az orosz-ukrán háború folyományaképpen néhány nappal később hasonló lépésre szánták el magukat az ukránok is. Ők a hazai műtrágyapiac támogatása érdekében döntöttek így.
Ami a magyar gazdákat illeti, Nagy István agrárminiszter jelezte, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges műtrágya elegendő mennyiségben rendelkezésre áll az országban. A tárcavezető az ellátás helyzetéről a hazai műtrágya-forgalmazókkal és importőrökkel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (GOSZ) is egyeztetett.