Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Százezernél is több spanyol gazda tüntetett a hétvégén Madridban. A demonstrálók a kormány beavatkozását követelték az elszálló energia- és alapanyagárak miatt - írta meg a Magyar Nemzet. A demonstrálók traktorokkal és lovakkal vonultak fel a spanyol fővárosban, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a spanyol vidék elnéptelenedik, a mezőgazdaság pedig összeomlik, ha a kormány nem kezeli az árválságot. A kigazdálkodhatatlanul magasra emelkedő önköltség miatt egyes ágazatokban a vállalkozások egy része már leállította a termelést, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Százezrek tüntettek Spanyolországban: ezért vonultak a gazdák az utcára
A spanyol gazdák egyre kilátástalanabb helyzete nem egyedülálló Európában. Az elmúlt egy évben jelentősen nőtt a takarmányok legfőbb alapanyagát jelentő gabonafélék világpiaci ára. Ezt tovább súlyosbította az energiaárak több mint fél éve tartó gyors emelkedése, amely már minden ágazatban érezteti hatását. Ezzel szemben a felvásárlási árak alig emelkedtek vagy stagnáltak. Az ellátási láncok a koronavírus-járvány óta akadoznak, a magas infláció pedig nem kedvez a keresletnek sem.
A világpiaci folyamatok okozta nehézségek mellett újabb sokkot okozott az orosz-ukrán háború kitörése. A két ország meghatározó a világ élelmiszer-ellátása szempontjából, mivel a gabonafélék egyharmadát és az olajos magvak felét állítják elő. Ukrajnában a harcok miatt - becslések szerint - az ország durván felén nem végezhetők el a tavaszi vetési munkálatok. A harcokkal egyelőre nem érintett országrészekben is nehézséget jelent a logisztika összeomlása, az üzemanyag- és vetőmaghiány, valamint a mezőgazdaságban dolgozó munkaerő besorozása.
Az Európába irányuló ukrán alapanyagexport néhány tételt leszámítva nem jelentős, a későbbiekben a belső erőforrásokból pótolható. Az EU élelmiszer-nagyhatalom, vagyis a háború miatt leálló behozatal nem fog élelmiszerhiányt okozni.
A háború ennek ellenére komolyan veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot, a spanyol példából kiindulva a világpiaci árak további emelkedése miatt. Az Oroszország ellen elrendelt gazdasági szankciók és a feszültség miatt jelenleg nincs kilátás az energiaárak normalizálódására, míg az ukrán állapotok miatt a gabonafélék és olajos magvak világpiaci ára is elszabadult. A gazdák kifogytak a tartalékaikból. Ha tönkremennek Európa termelői, akkor már valós veszély lehet az élelmiszerhiány, ezért van szükség uniós szinten is beavatkozásra.
Az élelmiszerválság elkerülése érdekében olyan javaslat készül, amely megerősíti az élelmezésbiztonságot a kontinensen. A tagállamok többsége, valamint az Európai Parlament jobboldali frakciói a helyzet kezelése érdekében azt javasolta, az Európai Bizottság átmenetileg függessze fel az új Közös agrárpolitikához kapcsolódó Farm to fork (Termőföldtől az asztalig) és Biodiverzitás stratégiáinak szigorú, 2030-ig szóló célkitűzéseit.
Súlyos lépést tehet az Európai Bizottság a háború miatt: ez minden gazdát érintene
Nagy István agrárminiszter az uniós agrárminiszterek tanácsának tegnapi ülését követően arról beszélt, meghatározó tanulmányok szerint a stratégiák végrehajtása, vagyis a termőterület csökkentése, a növényvédőszer- és műtrágyahasználat korlátozása 10-15%-kal csökkentené a mezőgazdaság kibocsátását. Ezt pedig ebben a helyzetben nem engedheti meg magának Európa.
A magyar agrárminiszter véleményét osztják az olyan meghatározó tagállamok is, mint Franciaország. Emmanuel Macron a közelmúltban világossá tette, ha újra megválasztják államfőnek, komoly lépéseket tesz országa szuverenitásának megerősítéséért. Az Európai Bizottság által preferált zöldstratégiákkal kapcsolatban pedig arra mutatott rá, Franciaország a termelékenységet helyezi előtérbe a fenntarthatósággal szemben.
Az Európai Parlament egyes frakciói, valamint a radikális környezetvédők ugyanakkor hallani sem akarnak az ambiciózus zöld célok feladásáról. A következő időszakban ezért komoly vita bontakozhat ki a válság hosszabb távú kezeléséről, míg a zöld célok felfüggesztését szorgalmazók szerint ezeket akkor érdemes újra napirendre venni, ha az orosz-ukrán háború már lezárult.
