A mezőgazdaság a termelés kezdete óta kitett a természeti környezet változásainak. A napsugárzás, a csapadék, a levegő, áldás és átok is lehet a gazdálkodók számára. Napjainkban ugyanakkor egyre több jele mutatkozik annak, hogy a környezeti hatások miatt a termelés bizonytalanabbá válik, ami növeli a kockázatot. Holott a mai világban, amikor mind több és több embert kell táplálni egyre magasabb színvonalon, a termelési stabilitás is kulcskérdéssé válik - derült ki az OTP Bank közleményéből.

Ebben az évben újra jelentős aszály sújtja az ország egyes térségeit. A hőségnapok és a csapadékhiány okozta termésveszteség - még a megnövekedett terményárak mellett is - drasztikus bevételkiesést okoz a termelőknek. Csökken a jövedelem, sőt veszteségessé válhat a termelés. Ráadásul a kedvezőtlen hatások halmozottan jelentkeznek. A kedvezőtlen időjárás mellett a humán válság (tömeges migráció), az állattenyésztést sújtó pandémia (madárinfluenza, afrikai sertéspestis), a koronavírus-járvány, az energiaválság, az orosz-ukrán háború egymást erősítve, vagy egymással ok-okozati kapcsolatban állva hatnak a világra, még a fejlett országokban is növelve az élelmezésbiztonság kockázatát.

Az egyre szárazabb éghajlat hatásainak mérséklésére fel kell készülni! Itt van teendője a gazdálkodóknak és az agrárirányításnak is. A változó időjáráshoz, a kevesebb és egyenlőtlenebb eloszlású csapadékhoz a termelőknek a korábbiaktól eltérő technológiájú talajműveléssel, víztakarékos (vízmegtartó) gazdálkodással, szárazságtűrőbb kultúrák, növényfajták termesztésével kell alkalmazkodniuk. A kormányzatnak pedig - az eddig megtett intézkedéseken túl - további konkrét és gyakorlati lépéseket szükséges tennie az öntözésbe bevonható területek bővítésére, a termelő beruházások támogatására és az öntözésfejlesztést néhol hátráltató jogszabályi környezet megváltoztatására. Magyarország az öntözés tekintetében kedvező helyzetben lehetne, hiszen felszíni és felszín alatti vízkészlettel gazdagon ellátott. Az adottságokat ugyanakkor messze nem használjuk ki. Immár több évtizede erodálódnak azok a fizikai eszközök (csatornák, öntözőberendezések, szivattyúházak), illetve szellemi javak (oktatás, kutatás), amelyek a magas színvonalú öntözéskultúra feltételeit képesek biztosítani. Ha csak a felszíni vizekből adódó öntözési lehetőségeit kihasználná Magyarország, kevesebb kockázattal, sokkal stabilabb és intenzívebb mezőgazdálkodást folytathatna.

Az OTP Agrár szakértői szerint ezen a területen is komplex szemléletre, multifunkcionális hasznosításra, az integrált vízgazdálkodás egységes intézményi és szabályozási rendszerére van szükség. A vízgazdálkodás alapja a víz tározása, a hatékony belvízelvezetés kell legyen, az ehhez szükséges beruházásokat, a tározók építését kiemelt kormányzati feladatként kell megvalósítani. Ugyanakkor a termelők öntözésfejlesztési beruházásait egyszerűbb, és minél gyorsabban végrehajtható szabályozási feltételekkel és támogatásokkal kell segíteni.

Mindezek pénzügyi finanszírozásában is lehet számítani a bankokra. Ahogy Szabó István, az OTP Agrár ügyvezető igazgatója fogalmazott, egyre több partnerüktől hallják, hogy a klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére olyan vízgazdálkodást segítő fejlesztéseket terveznek megvalósítani, amelyek mérsékelik a szélsőséges időjárás miatti károkat. Pályáznak, vagy már pályáztak a Vidékfejlesztési Program keretében az öntözésfejlesztésre és a precíziós gazdálkodásra elnyerhető támogatásokra. Természetesen ezekhez a beruházásokhoz további forrásra is szükség van, az OTP Bank pedig épp ebben tud segíteni a gazdálkodóknak. Az idei aszálykárokat látva kijelenthető, hogy az öntözőrendszerek telepítése már nemcsak egy lehetőség, hanem egy olyan szükségszerű és nem elodázható beruházás sok gazdaság számára, amely megteremti a termelés biztonságát azzal, hogy biztosítja a termés mennyiségét, és javítja annak minőségét.

- fogalmazott Szabó István.