Az idei évi rendkívüli száraz időjárás nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben, de a kertészeti ágazatokban is komoly károkat okoz, amiről eddig kevesebb szó esett. Az aszály és a tavaszi fagy különböző mértékben érintette a hazai gyümölcsösöket is, a kajszi egy része elfagyott, de komoly gondok vannak például az idei hazai meggytermés volumenével is. Alapvetően két időjárási tényező van, ami súlyosan károsíthatja a gyümölcsültetvényeket, a késő tavaszi fagyok és a hosszan tartó csapadékmentes, aszályos időszak. A március-április folyamán több alkalommal előforduló éjszakai fagyok elsősorban a korai virágzású gyümölcsfáinkat veszélyeztetik, a virágzás alatti aszályos időjárás - különösen a légköri aszály - pedig jelentősen befolyásolja a hektáronkénti termés mennyiségét.

 - mondta el az Agrárszektornak Harnóczi György, az OTP Agrár főosztályvezetője. A szakember kifejtette: emellett a kiskereskedelmi gyakorlat is közrejátszhat az árak növekedésében, ha a kiskereskedők magas árréssel dolgoznak. Nagy kérdés, hogy a vásárlóerő hogyan alakul a következő hónapokban, hiszen "amikor a boltokban a gyümölcs ára csaknem vetekszik egyes állati termékek árával, akkor érdekes dilemma elé kerülhet a vásárló.

Kirívó károkat okoz a klímaváltozás

A klímaváltozással összefüggésben Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedéssel és a csapadék mennyiségének csökkenésével, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoriságának és intenzitásának növekedésével kell számolni, leegyszerűsítve gyakrabban fordulhatnak elő jégesők, tomboló szél, felhőszakadás vagy példátlan hőhullámok is. Az ilyesmi pedig nagyon sokba kerülhet a gazdálkodóknak. Természetesen vannak lehetőségeik a védekezésre, például jéghálóval a jég ellen, de érdemes figyelni a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jégkármérséklő rendszerét is. Emellett vannak lehetőségek a fagy elleni védekezésre is, míg az aszály ellen megfelelő agrotechnikai eljárásokkal vagy öntözési beruházásokkal tehetnek, de ezek komoly beruházást igényelnek, amit nem minden termelő engedhet meg magának.

Van segítség

Harnóczi György hangsúlyozta:

Jó hír ugyanakkor, hogy most sokkal pontosabban követhetjük az időjárás változásait, mint száz évvel ezelőtt. Olyan műszaki, informatikai, információs- és termesztéstechnológiai alkalmazásokat tudnak kombinálni a gazdák, amelyekkel nemcsak hatékonyabbá teszik a termelésüket, de jelentősen redukálhatják a klímaváltozás miatti káros hatásoknak való kitettséget is. Mindemellett a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást segítheti a talajkímélő művelésmód, a talajtakaró növények használata, a talajállapotot javító tevékenységek preferálása, az indokolatlan vegyszerhasználat csökkentése és az integrált növényvédelem alkalmazása is - vélekedett a szakember.

Harnóczi György (Forrás: OTP Bank)

Makacs kórokozók

Részben ehhez kapcsolódnak azok a problémák is, amelyek az állattenyésztésben okoznak hasonló kihívásokat a termelőknek. A madárinfluenza és a sertéspestis szinte folyamatosan jelen vannak hazánkban is, előbbi terjedése szinte megállíthatatlan, és az utóbbi időben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy felbukkan egy-egy állattartó telepen. 

A sertés- és baromfiágazat vírusai ráadásul úgy tizedelik az állományokat, hogy közben az energiaár és a takarmányár is nagyon komoly önköltség-növekedést és szorítást jelent az ágazat szereplőinek. 

 - jegyezte meg Harnóczi György.

Amit a gazda megtehet

A madárinfluenza vírusai a fertőzött madarakkal való közvetlen érintkezés útján vagy szennyezett takarmányon, vízen, felszerelésen és ruházaton keresztül terjednek - mutatott rá a főosztályvezető. Hozzátette: a baromfitenyésztők számára ezért kiemelten fontos, hogy megakadályozzák a vírus behurcolását a telepre. Például el kell kerülni a vadon élő madarak számára vonzó környezet kialakulását, és igyekezni kell megakadályozni a vadon élő állatok bejutását. A magas kockázatú időszakokban a víziszárnyasoknál is megelőzhető a terjedés az állatok zárt tartásával. Ebbe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása is, azaz a vadon élő madarak ne férhessenek hozzá a házi szárnyasok takarmány- és vízforrásához.

Az épületek, a baromfiistállók, a berendezések, a járművek és a lábbelik higiéniai állapotának fenntartása is kiemelten fontos, amelybe beleértendő a telep, az eszközök kezelése, és a dolgozók kézmosása, ruházatának cseréje is. Emellett fontos az is, hogy a termelők csak olyan forrásból szerezzenek be madarakat, amelyek igazolni tudják, hogy betegségtől mentesek. Az új állatokat célszerű karanténba helyezni két hétig, így megbizonyosodhatunk arról, hogy egészségesek. Az eszközöket sem szabad más telepen használni, mint ahová tartoznak. Ha pedig bármilyen aggály merülne fel, mihamarabb állatorvoshoz kell fordulni, hiszen a gyors intézkedés kulcsfontosságú lehet: segíthet megvédeni a területen lévő többi jószágot, ha valóban felütötte a fejét a fertőzés - hívta fel a figyelmet a főosztályvezető.

Az előbbieket azért is fontos hangsúlyozni, mert a kártalanítási rendelet előírásai a múlt évben módosultak. Ennek értelmében napjainkban már csak abban az esetben jár az állami kártalanítás teljes összege, amennyiben a hatóság megbizonyosodik arról, hogy a fertőzés a gazdálkodó hatókörén túlmutató okokra vezethető vissza, és mindent megtett a kár megelőzése és enyhítése érdekében.

Kérdések a támogatás körül

Az EP képviselők a november 23-i plenáris ülésen szavazták meg az új Közös Agrárpolitika keretrendszerét meghatározó jogszabályokat, az új szabályokat 2023. január 1-jétől kell majd alkalmazni. Magyarország tavaly év végén adta le stratégiai tervét, amely alapján alkalmazná az új Közös Agrárpolitikát, és erre többszáz észrevétel érkezett az uniós illetékesektől márciusban. 

 - mondta el Harnóczi György. A szakember kifejtette: 

A legvitatottabb téma, amelyben még nincs is megállapodás, a redisztribúcióval kapcsolatos, hiszen az alaptámogatás minimum 10 százalékát át kell csoportosítani a kisgazdaságok felé, ami jócskán bonyolítja a támogatások rendszerét. Problémát jelenthet, hogy így az elfogadott stratégiai terv jó esetben is csak ősszel várható, ugyanakkor a környezetvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos szabályoknak már a nyár végén ismertté kell válniuk a gazdálkodók számára. Az első két évben ezért is várható sok bizonytalanság a rendszerben.