Hogyan változik napjainkban a pályázati források rendszere? Milyen alapvető folyamatokat lehet megfigyelni?

P. B. Idővel fel kell készülni a közvetett, vagyis a tagállamokon keresztül folyósított uniós pályázati források csökkenésére. A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőségeket jelentenek, hiszen a 2021-2027. évi uniós költségvetésben mintegy 350 milliárd euró összértéket tesznek ki és sokféle szakterületet fednek le. A magyarországi szereplők részaránya a közvetlen európai uniós alapokból az előző ciklusban nagyon alacsony volt. A 2004 után csatlakozott EU-tagállamok térségi szintű problémája, hogy a közvetlen uniós alapokból átlagosan mindössze 4-15 százalékos arányban részesültek, miközben a régiónak lakosságarányosan legalább 23 százalék járt volna. Ezzel szemben az alapító tagállamokhoz az alapok csaknem fele jutott az előző ciklusban. Ennek a problémának a kezelésére hozta létre a kormány az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztésösztönző Irodát, hogy ezen a kedvezőtlen arányon változtasson.

A mezőgazdasági gyakorlat egyre több változtatást igényel az ágazat szereplőitől. Az újabb ciklusban a támogatások és a rendelkezésre álló források eléréséhez és kiaknázásához milyen változásokkal kell számolnia a magyar agráriumnak?

B. D. Az EU-ban háromféle támogatási csatornán keresztül érkeznek a források, a Kohéziós Alapok, a Közös Agrárpolitika (KAP) és a közvetlen uniós támogatások adta lehetőségekből. Az a tendencia Brüsszelben, hogy a következő ciklustól egyre inkább a közvetlen források felé szeretnék eltolni a pályázati rendszert. Ez növeli a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda szerepét, feladatkörét, azaz segíteni a hazai kedvezményezetti kört a források eléréséhez, kihasználásához és egyáltalán megismertetni ezt a rendszert a szektor szereplőivel, mert ez merőben más, mint amit eddig megszoktak.

Az egyik legnagyobb különbség az, hogy a közvetlen EU finanszírozás esetében főszabály szerint nem lehet működési, beruházási vagy eszközbeszerzési jellegű projektre pályázni, hanem uniós problémákra megoldást kínáló, radikális technológiai újdonságokkal, innovációkkal, többnyire nemzetközi konzorciumban lehet részt venni a finanszírozást jelentő európai szintű versenyben, amelynek projekteleme lehet valamilyen bővítés vagy eszközbeszerzés. Az Európai Bizottság valódi együttműködést vár el az európai térben a tagországok cégei, intézményei, vállalatai között. Az a célkitűzés, hogy a különböző alapokban lévő pályázati lehetőségekből a kooperációknak köszönhetően közös európai programok valósuljanak meg. Ezt konkrétan úgy képzeljék el, hogy adott egy pályázat, amiben szerepel egy agrárcég, egy kutatóintézet vagy egyetem és egy feldolgozóipari vállalkozás. Ezeknek különböző tagországokból kell származniuk. Jó, ha az EU alapító tagországok közül egy erősebb szereplő is a partnerek között van-, sokat segít, ha az oktatási intézmény egy jónevű egyetem és az egésznek az alapja egy kutatás-fejlesztési projekt. Ugyanakkor szerepelnie kell az agrárlábnak is, ahol beruházásokat kell eszközölni az alaptermelésben, hogy az eredmények mérhetők legyenek az egyetem által

Tény, hogy hosszútávon többségében közvetlen uniós támogatások várhatóak. Ez az újabb irány az uniós pályázati szemléletmódban, mennyivel nyújthat nagyobb lehetőségeket, mint a mögöttünk álló megszokott pályázati metódusok?

P. B. Ha megnézzük, hogy Magyarország akár GDP-, akár területarányosan hogyan viszonyul a többi uniós tagországhoz, mennyi pénzt hozott el, azt látjuk, hogy nagyon alul diszponáltak egyelőre az eredményeink. Ha az egy főre jutó, euróban számolható mennyiséget nézzük, az osztrákok háromszoros mennyiséget hoztak el, Európa más országaiban pedig 7-8, akár több tízszeres az egy főre jutó támogatás hozzánk képest. Ez az irány nálunk eddig nem volt népszerű széles körben, inkább az egyetemek, kutatóintézetek világában volt jellemző. Ebben benne van az Erasmus, a Horizont, LIFE programok, erre szoktak pályázni főleg a nagyobb kutató és oktató intézmények, ahol erre van csapat, de a kkv szektorban ez sajnos nem jellemző. Ugyanakkor ez a réteg adja a magyar termelés jelentős hányadát, és mivel ez az EU-tendencia, óhatatlanul rá kell vezetni a kkv szektort erre az útra. Figyelni kell, hogy milyen hívószavak vannak az EU-ban, és hogy az egyedi elképzeléseket hogyan lehet beépíteni egy összetettebb rendszerbe.

B. D. Hozzátenném, hogy a mezőgazdaság alapvetően nagy kihívás az unióban, mert mindössze a termelők 11 százaléka 40 év alatti, nagyon elöregedő generáció gazdálkodik azzal a földterülettel, ami rendelkezésünkre áll. Módszertanilag az unió részéről is egy teljesen új megközelítést igényel, ugyanakkor a kihívások maradtak standardok, az élelmiszer-kereslet változása, a klímaváltozás, a szabályozás, a társadalmi kihívások, ezt párosítja össze a termelői célokkal, hogy minél több jövedelem, a környezeti erőforrások optimális felhasználása, elegendő egészséges élelmiszer megtermelése valósuljon meg.

A közvetlen támogatások esetében a kihívásoknak való megfelelés és a termelői célok megvalósulása a fejlesztési célok eléréséig milyen út mentén képzelhető el?

P. B. Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára. E problémák kezelése érdekében jött létre az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal), melynek célja, hogy Európa legyen a világ első klímasemleges kontinense 2050-ig. Ez ad keretet a közvetlen agrártámogatások fejlesztési céljainak.

A Horizont Európa program a 2021-2027 közötti időszakra összesen 95.5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik, és ebből 9 milliárd eurót szánnak az élelmiszeripari, biogazdasági, természeti erőforrásokkal, mezőgazdasággal és környezetvédelemmel foglalkozó klaszterre. Ebben a keretprogramban, csak úgy, mint a többi 23 EU programban számtalan, változó költségvetésű (75-453 millió euró közötti keretösszegű) felhívás van nyitva egy időben. Ezek előre jól tervezhetők, látható, hogy milyen pályázatok fognak megjelenni, de sokkal hosszabb előkészülettel, pályázatírással kell számolni a cégeknek, mint az operatív programok esetében. Ebben a felkészülésben tud az MFOI segíteni az agrárágazatnak

Az agrárium szereplői mennyire nyitottak erre az újfajta gondolkodásra?

B. D. Lényeges, hogy bár az Európai Bizottság és a Magyar Kormány vitája a közös agrárpolitikából származó források elérhetőségét nem befolyásolja, a kohéziós eszközök tekintetében tapasztalható bizonytalanság. A közvetlen források eközben folyamatosan elérhetők és az innovációt mozdítják elő. Az újszerű gondolkodású szereplők, látják, hogy változik az európai és a világtendencia, ha megnézzük, hogy például az ukrán helyzet milyen következményekkel járt a mezőgazdaságra nézve, akkor még inkább az látszik, hogy nem lehet megállni, fejleszteni kell, új utakat, módszereket kell találni. A nemzetközi együttműködés pedig megint egy olyan hívószó, ami tetszik a szereplőknek.

Az az ágazati szereplő, aki a közvetlen kezelésű fejlesztési források felé és az MFOI-hoz fordulna milyen kezdeti lépésekre számítson?

B. D. Az első lépés felmérni azt, hogy az érdeklődőnek milyen pályázni kívánt projektje, fejlesztése van, amihez mi megkeressük az illeszkedő felhívásokat. Általában ebben a szakaszban még több potenciális pályázatot is találunk, ami majd akkor szűkül, amikor egy hosszabb beszélgetés alkalmával mélyebben beleássuk magunkat a konkrét projektbe és a felhívás részleteibe. Sokszor többszakaszos egy pályázat vagy nemzetközi konzorciumban lehet csak nevezni, ami nem egyszerű feladat, de az MFOI kapcsolatrendszerének köszönhetően a partnerkeresésben is hatékonyan tudunk segíteni, majd az egész folyamatot vele együtt visszük végig egészen a pályázat beadásáig, sőt, ha kell, a projekt végrehajtásában is segítünk.

Miért látják fontosnak, hogy idén aktívan részt vegyenek az Agrárszektor konferencián?

P. B. Úgy látjuk, hogy a KAP-on kívül, a közvetlen EU pályázatokban is óriási potenciál van a magyar agrárium szereplői számára. A korábban említett Európai Zöld Megállapodásban a fenntarthatóság, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nagy jelentőséggel bírnak. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet az előadásunk során, illetve a tervezett szakértői kerekasztal-beszélgetés során azt járjuk körbe, amint mi gyakran látunk és tapasztalunk, hogy más iparág, terület projektjei is szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasághoz. Gondoljunk csak például az egészségügyre vagy a környezetvédelemre. Másfelől pedig az agrárium is fejlődik, modernizálódik, amihez a többi szektor tud jó gyakorlattal szolgálni, lásd digitalizáció.

A Portfolio Agrárkonferenciája, ami az ország legnagyobb, legtöbb résztvevőt vonzó éves szakmai találkozója, számunkra azért fontos, mert nagy tömeg előtt világíthatunk rá a közvetlen brüsszeli finanszírozásban rejlő alternatívákra. Ráadásul, mivel az egész esemény ideje alatt több kollégával is ott leszünk a helyszínen, mindenkivel személyesen is örömmel beszéljük át a számára megfelelő lehetőségeket.