A Nagisz Zrt. tevékenységei közé tartozik a sertés, a tejelő szarvasmarha, a pulyka és a tyúk tenyésztése, valamint a növénytermesztés és a takarmánygyártás is. A cégcsoport gazdasági vezérigazgató-helyettese, Tóth Sándor a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián elmondta, hogy ezen tevékenységeik közül a legkisebb mértékű a szántóföldi növénytermesztés, amelyet 1200 hektáron folytatnak. A szakember kiemelte, hogy az elmúlt 2-2,5 évben megvalósított fejlesztéseknél a hatékonyság, ezáltal a versenyképesség növelését, az egyes termékpályákon belüli piaci részarány növelését, a kvalifikált munkaerő bevonzását és a fenntarthatóságot célozták. A beruházások kapcsán Tóth Sándor hangsúlyozta, hogy a támogatási előlegeket a jövő támogatási kiírásainál is meg kell tartani, ellenben az átfutási időkön gyorsítani kellene. A szakember kiemelte a sertés, pulyka és szarvasmarha ágazatban, valamint a takarmánygyártásban végrehajtott fejlesztéseket, amelyek összesen 21,9 milliárd forintba kerültek.

Fejlesztési tervnek mindig kell lennie, akár forrás hiányában is

- mondta Tóth Sándor.

Érdemes-e most beruházni és fejleszteni?

A beruházások és a finanszírozások helyzete kapcsán Benedek Fülöp, az OTP Bank Nyrt. elnöki főtanácsadója szerint a helyzet annyira nem rossz, de azért nem is annyira fényes. Mint mondta, a hiteleknek van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy a kamataival együtt vissza kell őket fizetni őket, de a kamatok és a feltételek nem javultak. A szakember szerint a fejlődés motorja a befektetés és a dinamikus fejlődés, de ezt csak megfelelő forrásokkal lehet, a fejlesztéseknek pedig mindig illeszkedniük kell egy stratégiába.

Amit az elmúlt néhány évben átéltünk, arra készülni lehetett, felkészülni nem

- mondta Juhász Csaba, a Capstone Invest Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

A szakember beszélt arról is, hogy aki nem optimista, az ne kezdjen vállalkozásba, mert a körülmények nagyon gyorsan változhatnak. Juhász Csaba szerint mindig azt kell nézni, hogy mit lehet kihozni az adott helyzetből. Azonban ha drágák a hitelek, akkor a kamatok is azok, és ilyenkor nagyon oda kell figyelni, hogy az ember mit és mibe fektet be. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy amióta ebben a szakmában, azóta nem látott még ennyire koncentráltan nehéz 2-3 évet, amely során minden elképzelhető és elképzelhetetlen probléma is jelentkezett. Mint mondta, kész csoda, hogy mindezek ellenére kitartottak a termelők. 2023-ban mindezek mellett a támogatási rendszer is megváltozott, és nemcsak a támogatások lettek drágábbak, de nehezebb is lett hozzájuk jutni.

A 2024-es év még nehéz lesz, de utána talán könnyebb idők jönnek

- tette hozzá Juhász Anikó.

Kerezsi Miklós, a Hodler Alapkezelő Zrt. igazgatóság elnöke úgy fogalmazott, hogy bár sok válságot megélt már, de valahogy mindig azt tapasztalta, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplőinek nincs más megoldása, mint alkalmazkodni és előre menni. A szakember szerint fel kell készülni az ukrán áruval való folyamatos versenyre. Kerezsi Miklós beszélt arról is, hogy a régióban a 300 hektár felett gazdálkodók mintegy fele még nem rendelkezik farmmenedzsment szoftverrel, aki pedig igen, azoknak csak a 10%-a használja a kapott adatokat döntéstámogatásra.

Az elmúlt 10 év nem kényszerítette rá a szántóföldi növénytermesztőket arra, hogy ezeket a szükséges fejlesztéseket megcsinálják

- emelte ki Kerezsi Miklós.

Tóth József, a Hiventures Zrt. befektetési igazgatója úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet ugyan tele van kihívásokkal, de a mélyponton talán már túljutott az ország. Az vállalkozás tevékenységével kapcsolatban a szakember elmondta, hogy tőkeágban tudják finanszírozni a hazai vállalkozásokat a beruházásaik megvalósításában. Tóth József szerint a nagyobb volumenű beruházások megvalósításához optimális tőkére van szükség, valamint támogatásokra és hitelre, de az első lépésnek mindig a célok meghatározásának kell lennie.

Mibe éri meg ma befektetni Magyarországon?

Benedek Fülöp elmondta, hogy minden beruházásnál a komplexitás a legfontosabb - az alapoktól a piacokra való bevezetéséig végig kell gondolni a projektet, és csak jól átgondolt fejlesztéseket szabad megvalósítani. Juhász Csaba úgy látta, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egészében van perspektíva, de egy ilyen beruházás kapcsán három feltételnek meg kell valósulnia: a vállalkozás vezetőjének - vagy legalább valakinek a vállalkozástól - értenie kell ahhoz, amit csinálni akarnak; ismerni kell a piacot, amin előre akarnak lépni és tekintettel kell lenni a mérethatékonyságra is. A szakember szerint vannak olyan üzleti méretek, amelyeknél a legjobb döntés a tevékenység abbahagyása. A szakember szerint a humán erőforrásba, a tanulásba kell a legtöbbet fektetni, amivel Juhász Anikó is egyetértett. A helyettes államtitkár szerint ugyanis minél átgondoltabb egy fejlesztési javaslat, annál több esélye van a támogatási oldalról. Az pedig nem gond, ha valaminek itthon épp nincs piaca, máshol egyetlen nagyobb vevő is elegendő lehet a vállalkozás sikeréhez. Juhász Anikó beszélt arról is, hogy Magyarországon a rendelkezésre álló területek 75%-án a szántóföldi növénytermesztés 5 fő növényét termesztik, és ez az elmúlt 10 évben nem változott. Mostanra viszont szükségessé vált az új növények kipróbálása és az alternatív növények termesztése, akár másodvetésben is.

Miben gondolkodjon, aki fejleszteni akar?

Kerezsi Miklós szerint, akinek lehetősége van, gondolkodjon külföldi befektetésekben. Mint mondta, ha van egy sikeres holland mezőgazdasági szereplő, az nem fogja kivenni a nyereséget a vállalkozásából, hanem fejleszteni fog, akár más országokban is. Arra a kérdésre, hogy miért magasabbak a terményárak külföldön, mint Magyarországon, a szakember azt válaszolta, hogy ez szinte mindig logisztikai kérdés. Ha valahol épp olcsó a termény, akkor előbb-utóbb mindenki onnan fog vásárolni, ami aztán felhúzza az árakat. Kerezsi Miklós elmondta, hogy a magyar termelőknek is megfelelő információs bázisokat kell kiépíteniük, amihez külföldre kell menni, befektetni és kapcsolatokat építeni. Tóth József arról beszélt, hogy a vállalatuk elsődleges befektetési célpontja Magyarország. A szakember szerint ez azonban a jövőben változhat.

Egyre több olyan agrár- és élelmiszeripari vállalat van, akik olyan adaptálható know-how-val rendelkeznek, amivel már lehet külföldre menni. Ez alapján pedig már megvalósulhat a nemzetközi terjeszkedés

- mondta Tóth József.

Vegyünk-e földet, vagy inkább adjuk el, ami van?

Eladni semmiképpen sem szabad a földet. Amit pedig meg lehet venni, azt meg is kell, de csak olyan tulajdonosnak, aki hasznosítja is

- jelentette ki Benedek Fülöp.

Juhász Anikó elmondta, hogy ugyan van állami földértékesítés, de a korábban betervezettnél kisebb az érdeklődés. A helyettes államtitkár ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a program most is zajlik. Kerezsi Miklós szerint a földárak és a bérleti díjak megtorpantak, és a következő időszakban várhatóan sok föld válik majd eladóvá. Tóth József pedig úgy fogalmazott, hogy spekulatív céllal nem javasolja, használati céllal azonban igen.

A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Portfolio