Dánia, amely jelentős sertéshús- és tejtermék-exportőr, a világon elsőként vethet ki kibocsátási adót a mezőgazdaságra, és ez a lépés széles politikai támogatást élvez az országban, miután Új-Zéland tavaly 2025 végéig elhalasztotta az ilyen adó bevezetését. A mezőgazdasági termelőkre kivetett szén-dioxid-adó segíthetne Dániának elérni a 2030-ra vonatkozó, jogilag kötelező érvényű célt, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 70%-os csökkentését - írta meg a Reuters.

Egy ilyen intézkedés azonban magasabb költségeket is jelentene a gazdálkodók számára, és ennek következtében akár egyötödével is csökkenne a termelés - állapította meg egy kormány által megbízott csoport szerdán közzétett jelentésében. A kibocsátott szén-dioxid (CO2) millió tonnánként 750 dán koronás (109 dollár) adójának lenne a legnagyobb hatása. A csoport 375 koronás és 125 koronás alacsonyabb adókat is fontolóra vett.

Ezek a modellek valami nagyon kiábrándító dolgon alapulnak, nevezetesen azon, hogy az éghajlatváltozás csökkentése csak a termelés csökkentésével érhető el

- mondta Peder Tuborgh, az Arla Foods tejtermelő cég vezérigazgatója a Reutersnek.

Peder Tuborgh elmondta, hogy az új technológiák segítségével az Arla 9000 gazdája Dániában, Svédországban, Angliában, Németországban és a Benelux államokban 1 millió tonnával csökkentette a kibocsátást az elmúlt két évben. Mint mondta,

van egy innovációs út. És mi szeretnénk ezt az utat folytatni, ahelyett, hogy leállítanánk a termelésünket.

Dániában a földterület több mint fele mezőgazdasági művelés alatt van, és a dán Concito klímavédelmi agytröszt szerint a mezőgazdaság az ország szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül egyharmadáért felelős. A mezőgazdasági ágazat politikai csatatérré vált, mivel az Európai Unió arra törekszik, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátási célt. A mezőgazdasági termelők hetek óta tiltakoznak a blokkban, mondván, hogy növekvő költségekkel és adókkal, bürokráciával és túlzott környezetvédelmi szabályokkal kell szembenézniük. A kormányzati tanácsadók által felvázolt forgatókönyvek 6-15% közötti mértékben csökkentenék a mezőgazdasági termelést, a legszigorúbb adózási forgatókönyv szerint pedig a szarvasmarha- és sertéstermelés mintegy 20%-kal esne vissza.

Viszonylag drámai lesz, ha ezt az utat választjuk. Kulcsfontosságú, hogy a legjobb gazdáinkat arra ösztönözzük, hogy jobbá váljanak, hogy a fenntartható átállásban élen járhassunk

- mondta Jais Valeur, Európa legnagyobb sertéshústermelőjének, a Danish Crownnak a vezérigazgatója a TV2-nek.