Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az egész fenntarthatóság rendkívül fontos. Mi, mint mezőgazdasági üzem a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát próbáljuk megteremteni, az lenne az igazi, ha feldolgozás is lenne hozzá. Nálunk a biotermelésnél a tökmag elsődleges feldolgozásán van a fókusz. Nem egy nagy dolog, pár tíz tonnát préseltetünk, viszont sajnos azt sem itthon, hanem Ausztriában. Egyrészt a prés bekerülési költsége elég jelentős lenne, másrészt bérmunkát nagyon nehezen tudnánk csinálni. Itt a további kezelés, a kicsomagolás és az eladás történik. A minősége olyan, mint az igazi stájer minőség. Nem szólom le senki áruját, de azzal nem szeretnék versenyezni, amit Magyarországon állítanak elő. Rendkívül népszerű az olajunk, a direkt marketing egyre inkább érvényesül, az eladás nagy része telefonon keresztül, csomagküldő szolgálattal működik
- mesélte lapunknak Berki Gyula, aki tavaly a Fenntartható mezőgazdaságért díjat is elnyerte az Agrárszektor 2023 Konferencián.
Ők lettek 2023-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
A szántóterületük egyébként körülbelül 2800 hektár, erre alapozva van a tehenészetük - mintegy 800 tejelő tehénnel - és a sertéstelepük. A szakember abban bízik, hogy tudnak annyi tartalékot képezni, hogy ha elindulnak a pályázatok, akkor ők is el tudják kezdeni a felújítást. A tehenészetben az ÁTK 1-es és 2-es pályázatban részt vettek, sikeresen, hiszen felújították a telepet, a trágyatároló, takarmánytároló rendszert, valamint építettek egy biogázüzemet is - mindez jól is működik.
Ezzel tudunk biztosítani a tehenészetben 35-40 embernek munkát, a sertéstelepen 15-20 embernek, és ezzel hozzájárulunk a falu eltartóképességéhez. Azzal, hogy megépítettük a biogázüzemet, tudjuk megfelelően csinálni az állattenyésztést. Emellett a tápanyag-utánpótlásra fel tudjuk használni a maradékanyagot, ezzel jelentős műtrágya-megtakarítást tudunk elérni. Ez régen évente 30-40 millió forint volt, ma ennek minimum a duplája, de lehet, hogy a többszöröse. Itt a szerves anyagot kezelem, ebből csinálok áramot, gázt, amit el tudok adni, emellett a megmaradt anyagot fel tudom használni úgy, hogy az egyenlege energetikai szempontból pozitív.
Súlyos döntést hozott az Európai Parlament: ez rengeteg állattartót érint
De hogyan működik egy biogázüzem?
Berki Gyula kifejtette, hogyan is kell elképzelni egy biogázüzemet: a trágya össze van gyűjtve, a fejlesztés során az új istállók már hígtrágyás technológiával készültek, nincs almozás. Ahogy az istállóból összetolásra kerül egy aknába, egy szivattyúval bejut a biogázüzem előtárolójába, onnantól kezdve egy program szerint megy a beadagolás, utána a kitárolás, amikor kifárad az anyag, ennek van egy bizonyos ideje. Onnan kikerülve a fermentorokból, a nagy tárolótartályokból, amiknek a tetején egy műanyag fólia van, ott összegyűlik a gáz, az kerül elégetésre. A másik része, hogy a nagy tartályban lévő anyag, ami egy felhígított trágya, bekerül a végtárolóba, illetve egy szeparátorban kinyomjuk belőle a levet, azt összegyűjtve egy tárolóba kerül, meghatározott időszakban kijuttatják a szántóterületre.
Mindehhez megvan az a gépsoruk, amivel egyrészt ki tudják szállítani, másrészt ki tudják úgy adagolni, hogy mindenféle szaghatást kiküszöbölnek. Mindez pedig azért jó, mert így azonnal bekerül a talajba a hasznos anyag, és onnantól kezdve a növény rendelkezésére áll. A vállalatnál az is bevett szokás, hogy felületre, a kalászosoknál tél végén kiadagolva egy része marad a növényen, és a levelén keresztül fel tudja venni. Nagyon látványosan nyomon lehet követni, hogy ez a nagyon értékes anyag hogyan hat.
Zuhanásban a biotermékek
A biotermékek mondhatni, egyre „divatosabbak” a fogyasztók körében, azonban az elmúlt évek nehézségei ezen is alakítottak: a szakember úgy látja a tavalyi, tavalyelőtti eladásoknál, hogy csökkent a kereslet irántuk. Ugyanakkor, mint fogalmazott, sikerült kialakítaniuk olyan kapcsolatot a vevőkkel, hogy direktben tudják eladni őket, a jó része viszont külföldre megy, mivel csökkent a vásárlóerő és a kereskedők sem keresik annyira. Vagy éppen keresik, de az ár lényegesen alacsonyabb. Korábban 30-40 százalékkal volt magasabb a biotermékek ára, mint a konvencionálisaké, most ez 20-25 százalék.
Most lehull a lepel: kiderült az igazság rengeteg élelmiszerről Magyarországon
Maradhat az egyensúly?
Mint fentebb említettük, a vállalatnál a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát próbálják megteremteni. Azonban az állatbetegségek, járványok, kedvezőtlen gazdasági hatások és a szélsőséges időjárás mindezt nem könnyítették meg. Ám, mint szinte mindenre, ezekre is volt/van megoldás.
Amikor elkezdődött az afrikai sertéspestis-járvány, mi azonnal hermetikusan lezártuk a sertéstelepet, illetve az ott dolgozókat elláttuk védőruhával és minden mással, hogy még véletlenül se tudják behurcolni. Emellett meg volt nekik tiltva, hogy otthon sertést tartsanak. Ugyanígy van a szarvasmarhánál, mindenhol kapu van, csak a meghatározott emberek mehetnek be fertőtlenítés után. Karbantartók, külsős villanyszerelők bemehetnek, ha kell, de ők is csak alapos fertőtlenítés után. Ugyanez volt a koronavírus-járvány ideje alatt is. Akkor attól féltünk, hogy ha beüt a járvány, ki fogja etetni a jószágot, kifejni a tejet, elvégezni a mindennapos munkákat? Nagyon szigorúan kiadtuk azt, hogy ha egy mód van rá, ne menjenek még boltba se, csak a legszükségesebb esetben. Húsvét előtt csomagot adtunk a dolgozóknak, hogy ne kelljen elmenni a nagy bevásárlóközpontba. Az állatbetegségek megelőzés érdekében most is le van zárva mind a két telep, elektromos kapuk vannak, nincs bemászkálás.
Új lehetőség a magyar takarmányiparban: itt az ideje erre is gondolni
2024 sem lesz fenékig tejfel
A B-Aranykorona Kft. ügyvezető igazgatója úgy gondolja, hogy ez az év bonyolultabb lesz, mint a tavalyi volt. Elmondása szerint hatalmas takarmányfeleslegek vannak, illetve az árak sem mondhatók éppen ideálisnak.
Nekünk ebben szerencsénk van, mert amit megtermelünk, annak a nagy részét meg is etetjük. 300 hektár a bioterületünk, ha leszámolom a saját takarmánytermő területet, az 1300-1400 hektár, ezt nem kell eladni. A bevétel folyamatosan jön azzal, hogy eladjuk a tejet, a disznót, nem úgy, mint a növényeknél. Nincs gond az értékesítéssel, de sok helyen tele vannak a magtárak. Beszéltem már olyannal, aki attól fél, hogy ha jó lesz idén a termés, nem lesz hova betárolni. Emellett az inputanyagok folyamatosan drágultak, a bért is emelni kell, az energia jelentősen drágult, ennek van egy olyan árfelhajtó hatása, amihez jóval magasabb értékesítési ár kellene, ami viszont nincs meg.
